Sötétkapu (Esztergom)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sötétkapu
Sötétkapu 2010-03-07.JPG
A 2010-re kitisztított és felújított alagút
Elhelyezkedése Esztergom
Teljes hosszúság 90 m

Építés kezdete 1824
Elhelyezkedése
Sötétkapu (Esztergom)
Sötétkapu
Sötétkapu
Pozíció Esztergom térképén
é. sz. 47° 47′ 58″, k. h. 18° 44′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 58″, k. h. 18° 44′ 16″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sötétkapu témájú médiaállományokat.

Az esztergomi Sötétkapu egy átjáró a Várhegy hatalmas mesterséges lejtője alatt, amit a bazilika elé építettek. Hossza körülbelül 90 méter. Az egyik végében az Ószeminárium, a másikban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kar áll. Az alagút követi a keleti várfal előtti egykori sánc vonalát.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A műemlék alagutat 1824-ben, a Bazilika építésekor készíttette Rudnay Sándor, klasszicista stílusban. Szerkezete boltozott. Nevét a megfelelő világítás hiánya miatt kapta. Feladata a kanonoki házak és a papnevelde közti rövidebb összeköttetés volt, egyúttal biztosította Szentgyörgymező városrész gyors megközelíthetőségét is. A Bazilika építésekor a Várhegyet mesterségesen feltöltötték, keleti irányba egy enyhe lejtést adtak neki. Mivel a Sötétkapuból óriási boltíves pincerendszer nyílik, így lehetett csökkenteni a domb feltöltésének mértékét. A Sötétkapu volt a fő helyszíne az 1956-os forradalom esztergomi eseményeinek. Lásd: Esztergom története.

Az alagutat 2006-ban felújították, új macskaköves burkolatot kapott, és azóta engedélyezett az egyirányú gépjárműforgalom a belváros felé. Ugyanekkor – a bazilika felszentelésének 150. évfordulójakor – készült el a díszkivilágítás, a Szeminárium felőli bejáratot teljesen felújították, és ide helyezték az 1956-os emléktáblát az alagút belsejéből, valamint egy új domborművet avattak a forradalom ötvenedik évfordulóján. 2009 decemberére a prímás pince felújításával párhuzamosan elvégezték a Sötétkapu boltozatának tisztítását, javítását, pótlását, és ekkor cserélték ki a pincerendszerbe vezető ajtókat is.[1]

A Sötétkapu környékén parkolók vannak a bazilikába, és a Szent Adalbert Központba érkező látogatók számára.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kapunyílás félköríves záródású. A kő boltív pálmaleveles fejezetű, kannelúrázott oszlopokra támaszkodik. A déli bejárata fölött az építés emlékét őrző vörösmárvány táblán ez áll: PRINCEPS PRIMAS ALEXANDER A RUDNA MDCCCXXIV – Rudnay Sándor hercegprímás 1824. Az alagút vegyes falazású, ikerlizénák osztják 10 mezőre. A falsávok fejezetéről hevederívek indulnak, közöttük csehkupolák feszülnek. Az első mezőben 1-1 kőkeretes klasszicista vaskapu, a második és harmadik mezőben kerek ablakok vannak.[2]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sötétkapu (Esztergom) témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]