Esztergom-Budapesti főegyházmegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Hungary.Esztergom.Bazilika.1999.hires.jpg
A főegyházmegye székesegyháza: a Szent Adalbert főszékesegyház Párkány felől, előtérben a Mária Valéria híd csonka pillérei (1999)

Egyéb elnevezések Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis
Vallás római katolikus
Lelkészi vezető Erdő Péter
Tisztsége esztergom-budapesti érsek
Alapítva 1001
Alapító Szent István király
Az egyházmegye elhelyezkedése

Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye (latinul Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis), korábban esztergomi érsekség vagy esztergomi főegyházmegye római katolikus egyházmegye. Magyarországon található, a Magyar katolikus egyház kitüntetett szereppel bíró egyházmegyéje. Élén az esztergom-budapesti érsek (korábban esztergomi érsek) áll. Székesegyháza az esztergomi bazilika, társszékesegyháza a budapesti Szent István-bazilika. Védőszentje Szent Adalbert püspök.

Jelenlegi főpásztora Erdő Péter bíboros, prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Elődje az érseki székben Paskai László bíboros volt. A főegyházmegye segédpüspökei: Székely János, valamint a (Kárpát-medencén kívül élő) határon túli magyarok lelkipásztori gondozásával megbízott Cserháti Ferenc.

Terület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Prímási palota Esztergomban
A társszékesegyház: a budapesti Szent István bazilika

Szent István király alapította 1001-ben, II. Szilveszter pápa Ravennában írta alá az alapítólevelét. A király az általa alapított egyházmegyék élére rendelte az esztergomi érsekséget. Első érseke Domonkos volt. Hamarosan a kalocsai püspökség is érseki rangot kapott, de az esztergomi szék megőrizte elsőségét.

Az esztergomi érsek a Magyar katolikus egyház első számú vezetője, Magyarország prímása.

Központja 1543-ig Esztergom volt. Amikor a város török kézre került, az érsekséget és a káptalant Nagyszombatba költöztették. Az Esztergomi Főkáptalan Levéltárát a 1543-as ostromkor Sbardelatti Ágoston mentette meg. A központ 1820-ban tért vissza Esztergomba.

Az egyházmegye területe az első századokban az ország jelentős részét magába foglalta. Kiterjedt Esztergom, Nyitra, Turóc, Árva, Nógrád, Gömör, Liptó, Hont, Bars, Komárom, Zólyom, Szepes, Torna vármegyékre és a kunok földjére a Tisza partjain. 1776-ban az egyházmegyéből kihasították a beszterce-bányai, rozsnyói és szepesi püspökséget. Az egyházmegyét főszékesegyházi, nyitrai, nógrádi, gömöri, honti, barsi, komáromi, sasvári, zólyomi, tornai főesperességekre osztották fel, amelyekhez a pozsonyi és szepesi prépostok kerületei csatlakoztak. A plébániák száma (Pázmány Péter összeállítása szerint) meghaladta az ezret, s még a XVI. század közepe táján is megközelítette a kilencszázat. De a török hódoltság, a protestantizmus terjedése és a belháborúk alatt számuk tetemesen megfogyatkozott. A XVII. század elején alig 100 plébános működött a megyében. Pázmány buzgalma lényegesen javított a helyzeten, mert 10 évvel halála után, 1647-ben 185 plébános, 10 káplán és 21 licenciátus volt.

A 20. század elején a megye az esztergomi, a budapesti és a nagyszombati kerületre (mindegyik élén érseki helynökkel), valamint nyolc főesperességre és 46 esperességre (akkori szóhasználattal: alesperességre) volt felosztva. A plébániák száma 478, a megyében működő papoké 776, más egyházi személyeké (apácák, papnövendékek) 2408 volt, a híveké pedig 1 196 186.

A rendszerváltás után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. János Pál pápa 1993. május 31-i Hungarorum gens kezdetű apostoli konstituciója nyomán a lelkipásztori igényeknek megfelelően bekövetkezett egyházmegyei határrendezés után területe megváltozott, neve ekkor lett Esztergom-Budapesti főegyházmegye.

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főegyházmegye negyedévente jelenteti meg Esztergom-Budapest című lapját.

Volt segédpüspökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]