Süttő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Süttő
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Süttő címere
Süttő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásEsztergomi
Jogállásközség
PolgármesterCzermann János (független)[1]
Irányítószám2543
Körzethívószám33
Népesség
Teljes népesség1948 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség59,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 45′ 24″, k. h. 18° 26′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 24″, k. h. 18° 26′ 29″
Süttő (Komárom-Esztergom vármegye)
Süttő
Süttő
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Süttő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Süttő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Süttő (németül Schitte vagy Schüttern) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Komárom-Esztergom vármegye északi részén, a Gerecse nyúlványai mellett fekvő Duna-menti település. Lábatlan és Neszmély között helyezkedik el a 10-es főút, illetve az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal mentén; előbbiből itt ágazik ki Tardos és Vértestolna felé az 1127-es út.

A legközelebbi települések Lábatlan 4, valamint Nyergesújfalu és Neszmély egyaránt nagyjából 9,5 kilométerre; Tardostól 13,5 kilométer, Komáromtól 26 kilométer távolságra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét az itt a Dunába ömlő patakról kapta, ugyanis a régi magyar nyelvben a kisebb vízfolyásokat, patakokat és ereket sédnek nevezték: a séd torkolata, azaz séd-tő szókapcsolatból alakult ki a Süttő név. (A vízfolyás neve korábban Bikol-séd volt, ma Bikol-patak.)

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Ifj. Szakmáry László (független)[3]
  • 1994–1998: Áprily László (független)[4]
  • 1998–2002: Nagy Endre (független)[5]
  • 2002–2006: Nagy Endre (független)[6]
  • 2006–2010: Czermann János (független)[7]
  • 2010–2014: Czermann János (független)[8]
  • 2014–2019: Czermann János (független)[9]
  • 2019-től: Czermann János (független)[1]

Története[szerkesztés]

Süttő és környéke ősidők óta lakott hely. Területén kora kőkori, bronzkori és vaskori leleteket, kora vaskori halomsírokat (tumulusokat) tártak fel.

Az oklevelek először 1295-ben említették, nevét ekkor Sedthw (Sédtő), 1335-ben Sed (tu) alakban írták. Ekkor a Szák nemzetség-beli Süttői András és fiai a Békés vármegye Murony birtokosai voltak; közülük János 1335-ben királyi ember volt Barancsföldén (Komárom vármegye). Károly Róbert király elveszett oklevele szerint András fia János Süttőt a Csór nemzetség-beli Péter fia Tamásnak adta zálogba, majd Tamás megszerezvén, határait megjáratta.

A török uralom alatt is lakott hely maradt, de kevés lakosa miatt Süttőt is újratelepítették.

A lakosság egyik érdekes, régi foglalkozása a kőfaragás és a kőfejtés volt: itt fejtették a híres süttői díszítőkövet.[10] A süttői bányákat a 18. század vége óta egy ideig olasz kőfaragók (marmorari) bérelték. A lakosságnak a kőfejtésen, kőfaragáson kívül további munkát adott még a Nagy-Gerecséig lenyúló határ hatalmas erdőinek művelése is.

A süttő környéki szőlők bora a neszmélyihez hasonló minőségű. A szőlőkben még helyenként láthatók a régi bálványprések: ezek közül némelyik a 18. századból származik.

A süttői római katolikus egyházközség 1716-ban alakult, első plébánosa a német Wilhelm Welche volt. 1732-ben gróf Esterházy Imre bővíttette a kápolnát templommá, megépíttetve a harangtornyot is. Ezt a templomot állaga miatt 1778-ban lebontották, és helyére Batthyány József hercegprímás építtetett késő barokk templomot 1777–79 között. Berendezése is 18. századi. Ez áll ma is, bár 1944. december 22-én (angolszász) szövetséges gyújtóbombák felgyújtották és a tetőszerkezet leégett, sőt egy bombatalálattól a főoltár is felrobbant.

A településen csak római katolikus egyházközség van a mai napig is. A község közigazgatási területén két római katolikus temető volt, az egyik Süttő faluban, a másik a közeli Bikolpusztán. Bikolpuszta közigazgatásilag Süttőhöz tartozó mezőgazdasági övezet, egyfajta tanyavilág volt. Az ottani Reviczky-kúriát 1760-ban építették barokk ízlésben, majd a 19. században klasszicista stílusban átépítették.

A Vásártér 17. szám alatt áll az olasz Giacinto Jakab (Giacomo) kőfaragó háza a 19. század közepéről. Udvarán a barokk „Királykút” áll, amely a 18. században épült.

Népessége[szerkesztés]

2008. január 1-jei adat szerint lakossága 2024 fő. A település a legnagyobb lakosságszámot éppen 1900-ban érte el, amikor 2231 főt számláltak. Az első világháborús időszak után, 1930-ra ez leesett 1504 főre.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2061
2047
2023
2007
1956
1948
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,6%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 2,8% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak magát (17,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49%, református 8,4%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 9,9% (31,1% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Szlovákia Dunamocs, Szlovákia

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Süttő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Süttő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Süttő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  5. Süttő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  6. Süttő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  7. Süttő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  8. Süttő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Süttő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  10. Süttői mészkő[halott link]
  11. Süttő Helységnévtár

További információ[szerkesztés]

Commons:Category:Süttő
A Wikimédia Commons tartalmaz Süttő témájú médiaállományokat.