Süttő
| Süttő | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás 2013-tól | Esztergomi | ||
| Kistérség 2012-ig | Esztergomi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Czermann János[1] | ||
| Irányítószám | 2543 | ||
| Körzethívószám | 33 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2003 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 58,29 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 34,36 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Süttő
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Süttő
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 45′ 24,30″, k. h. 18° 26′ 29,22″ | |||
| Süttő weboldala | |||
Süttő (németül Schitte vagy Schüttern) község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Komárom-Esztergom megye északi részén, a Gerecse nyúlványai mellett fekvő Duna-menti település.
Elérhető a 10-es főúton, illetve az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonalon. Lábatlan 4 km, Nyergesújfalu 9,5 km, Neszmély 9,5 km, Komárom 26 km, Tardos 13,5 km távolságra található.
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevét az itt a Dunába ömlő patak régi séd nevéről vette: Séd-tő: a séd torkolata. A régi magyar nyelvben a kisebb vízfolyásokat, patakokat és ereket nevezték sédnek (séd = patak, ér, vízfolyás). A vízfolyás neve eredetileg Bikol-séd, ma Bikol-patak. Innen ered mai neve: Süttő.
Története [szerkesztés]
Süttő és környéke ősidők óta lakott hely. Területén kora kőkori, bronzkori, vaskori leleteket: kora vaskori halomsírokat (tumulusokat) tártak fel.
Az oklevelek először 1295-ben említették, nevét ekkor Sedthw, (Sédtő), 1335-ben Sed (tu) alakban írták.
1335-ben Szák nemzetség-beli Süttői András és fiai Murony (Békés vármegye) birtokosai; közülük János 1335-ben királyi ember Barancsföldén (Komárom vármegye)
Károly Róbert király elveszett oklevele szerint András fia János Süttőt Csór nemzetség-beli Péter fia Tamásnak adta zálogba, majd Tamás megszerezvén, határait megjáratta.
Süttő a török uralom alatt is lakott hely maradt, de kevés lakosa miatt Süttőt is újratelepítették.
A lakosság egyik érdekes, régi foglalkozása a kőfaragás és a kőfejtés volt. Itt fejtették a híres díszítőkövet.[3] A süttői bányákat a 18. század vége óta egy ideig olasz kőfaragók (marmorario) bérelték. A lakosságnak a kőfejtésen, kőfaragáson kívül további munkát adott még a Nagy-Gerecséig lenyúló határ hatalmas erdőinek művelése is.
A süttő környéki szőlők bora a neszmélyihez hasonló minőségű.
A szőlőkben még helyenként láthatók az úgynevezett bálványprések. Ezek közül némelyik a 18. századból származik. Ezek a régi szőlőművelő kultúra emlékei.
A süttői római katolikus egyházközség 1716-ban alakult, első plébánosa a német Wilhelm Welche. 1732-ben gróf Esterházy Imre bővítette a kápolnát templommá, megépíttetve a harangtornyot is. Ezt a templomot állaga miatt 1778-ban lebontották, és helyére Batthyány József hercegprímás építtetett késő barokk templomot 1777-79 között. Berendezése is 18. századi. Ez áll ma is, bár 1944. december 22-én gyújtóbombák felgyújtották és a tetőszerkezet leégett, sőt bombatalálattól a főoltár is felrobbant.
A településen csak római katolikus egyházközség van a mai napig is. A településen két római katolikus temető volt, az egyiket Süttői Római Katolikus Temetőnek nevezték, a másikat Bikolpusztai Római Katolikus Temetőnek. Bikolpuszta közigazgatásilag Süttőhöz tartozó mezőgazdasági övezet, egyfajta tanyavilág volt. Az ottani Reviczky-kúriát 1760-ban építették barokk ízlésben, a 19. sz.-ban klasszicista stílusban átépítették, (akár az ismertebb nagycenki Széchenyi kastélyt). A Vásártér 17. alatt áll az olasz Giacinto Jakab (Giacomo) kőfaragó háza a 19. sz. közepéről. Udvarán a barokk "Királykút" áll, amely a 18. században épült.
2008. január 1-jei adat szerint lakossága 2024 fő. A település a legnagyobb lakosságszámot éppen 1900-ban érte el, amikor 2231 főt számláltak. Az első világháborús időszak után, 1930-ra ez leesett 1504 főre.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Rákóczi hárs (törzsátmérője 7 m körüli)
- Süttői díszmészkő (generációk óta helyi családok bányásszák és dolgozzák fel)
- Reviczky-kastély
- Demény-kúria
Testvértelepülések [szerkesztés]
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Süttő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Süttői mészkő
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||
|
|||||
