Mecset

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Konya: Selimiye dzsámi (nagymecset)
Átírási segédlet
mecset

Eredeti írásmódja: مسجد

Tudományos átírása: masǧid

Fordítás: a meghajlás helye

A mecset a iszlám vallás temploma. Maga a szó az arab maszdzsid szóból származik, ami a szadzsad (meghajlás) szóból ered (a muszlim ima közben többször is meg kell hajolni). A mecset tehát a „meghajlás, leborulás helye”. Azokat a mecseteket, amelyek jogosultak a pénteki istentisztelet helyszínéül, nagymecseteknek, más arab néven dzsámiknak (جامع, „összegyűjtő”) nevezik. A mecsetek szerény belső berendezéséből kiemelkedik a minbar (szószék) és a kibla irányba (a Kába szentély irányába) tájolt mihráb (imafülke). A korai iszlám idején a muszlim közösség kincstára a mecsetben volt (pl. Damaszkusz), a rituális tisztálkodásra a mecsetben kutat építettek.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szentély és a mecset szóra is használják gyakran a maszdzsid kifejezést. A szentély valamilyen isteni szentséggel bíró hely, közülük három valóban pániszlám. Az egyik a mekkai Haram (’szent elkerített terület’), ez az a hely, amely felé minden muszlim imádkozik, illetve az első muszlimként tisztelt Ábrahám (aki szent ember – hanif is egyben) által felépített Kába is itt helyezkedik el. Ez a hely, ahová minden muszlimnak élete során legalább egyszer el kell zarándokolnia. A zarándoklat (haddzs) komplex liturgikus gyakorlat. A másik pániszlám szentély az al-Munavára, ’a megvilágított’ néven ismert mecset Medinában. Ez eredetileg Mohamed háza volt, amelyet nem sokkal halála után mecsetté alakítottak. A harmadik pániszlám szentély a jeruszálemi Haram as-Sarif (’Szent Szentély’), amelyet a „város mecsetje” néven is ismernek, ezt mecsetté akkor alakítottak, amikor Palesztinát elfoglalták a muszlimok. Abd al-Malik (685–705) 691-ben emeltette, mint a Sziklaszentélyt.

namazga: a körülkerített térből és kiblafalból álló, de nagyszámú imádkozó ember befogadására képes mecseteket gyakran építettek városok mellé.

E pániszlám szentélyek mellett korlátozott jellegű szentélyek is létrejöttek. Gyakran nevezik ezeket a temetkezési kultusszal összefüggő szent helyeket masáhidnak (mashad, a tanúságtétel helye). Fontos példák az iráni meshedben és Komban, valamint az iraki Nedzsefben és Kerbelában található síita mashad.

Az első mecset Mohamed próféta medinai háza volt. Mohamed követői ide vonultak vissza a hidzsra után, 622-ben. A ház rekonstruálása alapján úgy tűnik, a viszonylag kicsi épület egy nagy udvarban állt. Mikor több hívő is panaszkodott a erős napsütésre, Mohamed az udvar egyik végét pálmalevelekkel lefedve egy árnyékos helyet építtetett, itt vezette az imákat.

A mecset részei és azok funkciói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mecset eredetileg az ima célját szolgálja, főként a pénteki imáét, amely a társadalmi és politikai élet sok eseménye számára nyújt színteret. Ezt a helyet maszdzsid al-dzsáminak (a közösség mecsetjének) nevezik. A középkor végére a dzsámi (török cami) lett a maszdzsid általánosan használt megfelelője. A mecset a kibla, vagyis az ima iránya felé igazodott. A mihráb a kiblafalban kialakított fülke, a minbar a szószék, ahonnan a szentbeszéd (hutba) elhangzik, néha található a makszúra is, amely az uralkodó és kísérete számára fenntartott hely. A mecsethez tartozik/tartoznak minaret(ek), amelyből az imára szólították a hívőket. A mecset célja a hívők közösségének egységének fenntartása, így a mecset építése és karbantartása az állam kötelessége. A muzulmánoknak naponta ötször kell imádkozniuk: reggel, délben, délután, napnyugtakor és este (lásd: Az iszlám öt pillére.) Az imára a müezzin szólítja a híveket a minaretből (arabul: manara). Nem muzulmán hívőket több mecsetbe nem engednek be.

Mivel az iszlám szabályai szerint az ima előtt mosakodni kell, a mecsetek udvarán erre kutak biztosítanak lehetőséget. Több mecsetnél erre a célra az udvar közepénis egy különálló kis kút-építményt hoztak létre.

Mihráb egy kairói mecsetben

A mecset belseje egy egybenyitott, rendszerint oszlopos tér, berendezés nélkül. A bejárattal szemben látható a kibla-fal, ami a megfelelően tájolt mecsetekben a Mekka felé vezető egyenes vonalra merőleges. A hívek ez elé a fal elé térdelnek ima közben, így Mekka felé fordulnak. A kibla-falon, rendszerint a közepén látható a mihráb, egy falifülke vagy mélyedés, ami azt jelzi, hogy ez a fal a kibla-fal. A mihrábban nincs berendezés, eltérően a keresztény templomok szentélyétől. Ha van is szószék a mecsetben, ahonnan a pénteki imát vezetik, az a mihráb mellett áll. A belső tér padozatát általában szőnyegekkel fedik.

A muzulmán világ különböző területein a mecseteknek különböző formái alakultak ki. Említésre méltóak a korai abbászida mecsetek, a T-alakú és az anatóliai kupolás mecsetek. A 20. században a kőolajvagyon következtében gazdaggá vált arab világban rengeteg mecset épült vezető nem muzulmán építészek tervei által is, valamint lendületet adott a kortárs muzulmán építészek karrierjének is. Az 1977 óta kiosztott Aga Kán Építészeti Díjjal díjazzák azokat az építészeket, akik a hagyományos muzulmán stílusban, vagy akik kortárs nemzetközi stílusok alapján terveznek épületeket.

A világ híres épületei közül többet, mint például az isztambuli Hagia Szophia, az indiai Tádzs Mahal és az athéni Parthenón-t a történelem folyamán mecsetként használták.

Illemszabályok a mecsetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sok mecset van, főleg a turisták által gyakran látogatott országokban (például Egyiptom), amelyek nem muzulmánok számára is látogathatóak. Belépés előtt a cipőt le kell venni (odabent többnyire úgyis szőnyeg borítja a padlót). A cipőket a bejáratnál lehet hagyni, vigyázva, hogy egyik talpa se forduljon felfelé (az arab világban sértés a talpat személyek felé fordítani). Az imádkozókat a hátuk mögöttük kell megkerülni, nem előttük. Egyébként úgy kell viselkedni, mint egy keresztény templomban (konzervatív öltözködés, halk beszéd.)

Jelentős dzsámik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megmaradt dzsámik Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elpusztult dzsámik Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dzsámik külföldön[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]