Mecset

Konya: Selimiye dzsámi (nagymecset)

Átírási segédlet
mecset
Eredeti írásmódja:	مسجد
Tudományos átírása:	masǧid
Fordítás:	a meghajlás helye

A mecset a muzulmán vallás temploma. Maga a szó az arab maszdzsid szóból származik, ami a szadzsad (meghajlás) szóból ered. (A muszlim ima közben többször is meg kell hajolni). A mecset tehát a „meghajlás, leborulás helye”. Azok a mecsetek, amelyek jogosultak a pénteki istentisztelet helyszínéül, nagymecsetek más arab néven dzsámi-k (جامع, „összegyűjtő”) A mecsetek szerény belső berendezése közül kiemelkedik a szószék (minbar) és a Kába (Kibla) irányába tájolt imafülke mihrab.

Előzmények

Az első mecset Mohamed próféta medinai háza volt. Mohamed követői ide vonultak vissza a hidzsra után, 622-ben. A ház rekonstruálása alapján úgy tűnik, a viszonylag kicsi épület egy nagy udvarban állt. Mikor több hívő is panaszkodott a erős napsütésre, Mohamed az udvar egyik végét pálmalevelekkel lefedve egy árnyékos helyet építtetett, itt vezette az imákat.

A mecset részei és azok funkciói

Mecset az egyiptomi Asszuánban

A muzulmánoknak naponta ötször kell imádkozniuk: reggel, délben, délután, napnyugtakor és este (lásd: Az iszlám öt pillére.) Az imára a müezzin szólítja a híveket a minaretből (arabul: manara). Több mecsetbe nem engednek be nem muzulmánokat.

Mivel az iszlám szabályai szerint az ima előtt mosakodni kell, a mecsetek udvarán erre kutak biztosítanak lehetőséget. Több mecsetben is egy különálló kis épületet hoztak létre erre a célra az udvar közepén.

Mihráb egy kairói mecsetben

A mecset belseje egy egybenyitott, rendszerint oszlopos tér, berendezés nélkül. A bejárattal szemben látható a kibla-fal, ami a megfelelően tájolt mecsetekben a Mekka felé vezető egyenes vonalra merőleges. A hívek ez elé a fal elé térdelnek ima közben, így Mekka felé fordulnak. A kibla-falon, rendszerint a közepén látható a mihráb, egy falifülke vagy mélyedés, ami azt jelzi, hogy ez a fal a kibla-fal. A mihrábban nincs berendezés, eltérően a keresztény templomok szentélyétől. Ha van is szószék a mecsetben, ahonnan a pénteki imát vezetik, az a mihráb mellett áll.

A muzulmán világ különböző területein a mecseteknek különböző formái alakultak ki. Említésre méltóak a korai abbászida mecsetek, a T-alakú és az anatóliai kupolás mecsetek. A 20. században a kőolaj miatt gazdaggá vált arab világban rengeteg mecset épült vezető nem muzulmán építészek tervei által is, valamint lendületet adott a kortárs muzulmán építészek karrierjének is. Az 1977 óta kiosztott Aga Kán Építészeti Díjjal díjazzák azokat az építészeket, akik a hagyományos muzulmán stílusban terveznek épületeket, és azokat is, akik a nemzetközi stílusok alapján.

A világ híres épületei közül több is, például az isztambuli Hagia Szophia, az indiai Tádzs Mahal és az athéni Parthenón a történelem folyamán valamikor mecset volt.

Illemszabályok a mecsetben

Sok mecset van, főleg a turisták által gyakran látogatott országokban (például Egyiptom), amelyek nem muzulmánok számára is látogathatóak. Belépés előtt a cipőt le kell venni (odabent többnyire úgyis szőnyeg borítja a padlót). A cipőket a bejáratnál lehet hagyni, vigyázva, hogy egyik talpa se forduljon felfelé (az arab világban sértés a talpat személyek felé fordítani). Az imádkozókat a hátuk mögöttük kell megkerülni, nem előttük. Egyébként úgy kell viselkedni, mint egy keresztény templomban (konzervatív öltözködés, halk beszéd.)

Dzsámik Magyarországon

• Pécs – Jakováli Hasszán dzsámi
• Esztergom – Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi
• Pécs – Gázi Kászim pasa dzsámija
• Pécs - Ferhád pasa dzsámija
• Siklós - Malkocs bég dzsámija

Elpusztult dzsámik

• Orta dzsámi
• Oszmán bej dzsámi

Jelentős dzsámik

• Alaaddin-dzsámi: Konya
• Szelimije-dzsámi: Konya
• Sehitlik mecset
• párizsi nagymecset
• Baitul Futuh mecset

Lásd még

• Iszlám művészet
• Török-iszlám építészet Magyarországon
• Törökország építészete

Külső hivatkozások

• Az Ahmet szultán mecset (Kék mecset) Isztambulban
• Képgaléria mecsetekről Ázsiától Amerikáig
• Mecsetek szerte a világban
• The Mosque Review