Goldziher Ignác

Goldziher Ignác

Emléktábla a szülőházán Székesfehérvárott

Goldziher Ignác és Goldziher Károly sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 2-1-8.

Goldziher Ignác (Székesfehérvár, 1850. június 22. – Budapest, 1921. november 14.) orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Életpályája

Gimnáziumi tanulmányait a székesfehérvári cisztereknél végezte, de 16 éves korától a Pesti Egyetemen (ELTE) Vámbéry Ármin tanítványa volt. Egyetemi tanulmányait Berlinben, Leidenben és Lipcsében folytatta; itt szerzett bölcsészdoktori oklevelet. Oxfordban és Cambridge-ben végzett kutatásokat, majd 1872-ben hazatért. 22 évesen egyetemi magántanárnak habilitálták. 1873–74-ben báró Eötvös József kultuszminiszter jóvoltából állami ösztöndíjjal Szíriában, Palesztinában és Egyiptomban járt tanulmányúton. 1894-től a Budapesti Egyetem bölcsészettudományi karának sémi filológiai tanszékén volt egyetemi tanár. 1874-től a Pesti Izraelita Hitközség titkára, 1900-tól az Országos Rabbiképző Intézet óraadó tanára. Az orientalisták 1889-i stockholmi nemzetközi kongresszusán II. Oszkár svéd király személyesen nyújtotta át neki a nagy aranyérmet. 1904-ben az amerikai Saint Louis-i, 1913-ban az Uppsalai Egyetem meghívására tartott előadás-sorozatokat. A Magyar Tudományos Akadémia 1876-ban levelező, 1892-ben rendes tagjává fogadta. Nyolc külföldi akadémia választotta tagjául, két egyetem díszdoktorául. Számos nemzetközi szakmai folyóirat munkájában vett részt.

Kutatási területe

Goldziher Ignác

Kora egyik legnagyobb sémi filológusa volt. Megalapította a modern, kritikai módszerekkel dolgozó iszlámtörténetet, a muszlim vallási eszmék fejlődését vizsgálta. Vizsgálati módszerének egyik jellemzője az iszlám előzményeiről, kialakulásáról és továbbfejlődéséről szóló források és vélemények együttes ismertetése volt.

Az általános vallástörténet szempontjából legjelentősebb, a régi héber társadalom és mitológiai hagyomány kapcsolatáról írt korai munkájában Goldziher az evolucionista és a szimbolikus- mitológiai irányzat egyeztetésére tett kísérletet és lényegében a szigorú történeti kritika eszközeit alkalmazta a biblikus vallási hagyomány vizsgálatában, egyben pedig vitába szállt Ernst Renan a sémi népek igazi mitológiai-vallási kreativitását kétségbe vonó nézeteivel.

Későbbi, javarészt német nyelvű és elsőként Németországban megjelenő munkái zömében az európai iszlámtudomány megteremtésén fáradozva Goldziher alapvető megállapításokra jutott a Korán belső fejlődése, az iszlám és a zsidó-keresztény hagyomány viszonya, a muszlim hagyomány és írásmagyarázat fejlődése tárgyában. Beható tanulmányokat szentelt ezen túl olyan témáknak, mint a muszlim hittudomány fejlődése, az iszlám szektáinak és irányzatainak históriája, az arab költészet értékeinek feltárása. Mint a zsidó tudományoknak is jelentős művelője, Goldziher számos munkát szentelt a zsidóság önértelmezésével összefüggő vallástörténeti kérdések feltárásának, elméleti írásaiban pedig az összehasonlító vallástudomány evolúciós irányzatának filológiailag megalapozott kritikai szemlélete mellett foglalt állást és sokat tett a modern vallástudományi szemlélet magyarországi megismertetéséért is.

Művei

• Beiträge zur Geschichte der Sprachgelehrsamkeit bei den Arabern (Bécs, 1871-73)
• Der Mythos bei den Hebräern und seine geschichtliche Entwicklung (Lipcse, 1876)
• Az iszlám (Bp., 1881)
• Mohammedanische Studien (I–II. Halle, 1889–90)
• A pogány arabok költészetének hagyománya (Bp., 1893)
• Abhandlungen zur arabischen Philologie (I–II. Leiden, 1897–99)
• Vorlesungen über den Islam (Heidelberg, 1910); Előadások az iszlámról (Bp., 1912 és 2008)
• A zsidóság lényege és fejlődése (I–II. Bp., 1919)

Emlékezete

• Szülőházán emléktábla őrzi emlékét.
• Sírja Budapesten, a Kozma utcai izraelita temetőben található.

Irodalom

• A teljes magyar nyelvű bibliográfiát - mely mintegy 580 nagyobb művet sorol fel - Heller Bernát adta ki (1927), kiegészítése: Ignace Goldziher Memorial volume (Bp., 1948).

Lásd még

• Magyar akadémikusok listája

Külső hivatkozások

• Goldziher
• Goldziher Intézet
• Terebess Ázsia Lexikon
• Goldziher Ignác - Abu Bakr ibn Tufajl: Arab filozófia (Szöveggyűjtemény 1.)
• Sulinet
• Nyitott egyetem
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 603–604. o. Online hozzáférés
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 319–320. o.  Online elérés