Mitológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adónisz görög mitológiai alak, meghaló és feltámadó közeli-keleti istenek görögösített alakja, aki az ősszel meghaló és tavasszal újjászülető természetet testesítette meg

A mitológia szó (görögül: μυθολογία, a μυθος mythos – történet, legenda, és a λογος logos – beszámoló, beszéd szavakból) tulajdonképpen a mítoszok továbbmondását jelenti – olyan történetekét, amelyeket egy bizonyos kultúra igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, személyek, lények szerepelnek. E történetek célja általában az, hogy magyarázatot adjanak az univerzum és az emberiség természetére, keletkezésére. A mitológia jelen van a legtöbb vallásban, és a legtöbb mitológia kapcsolódik legalább egy valláshoz. A történelem folyamán a különböző kultúrák természetes és erőszakmentes egymásra hatásának következtében különböző mitológiák összeolvadtak.

A modern szóhasználatban a „mitológia” jelentheti egy bizonyos kultúra vagy vallás mítoszainak összességét (mint a görög, egyiptomi és a skandináv (északi) mitológiáknál), vagy a mítoszok gyűjtésével, tanulmányozásával és értelmezésével foglalkozó tudományágat.

Az emberiség korai mitológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az őskőkori mitológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel a kőkorból semmilyen írásos emlék nem maradt ránk, az akkori idők mítoszára (mítoszaira) csak következtetni tudunk. Nagy valószínűséggel ezek az első mítoszok kapcsolatban álltak a termékenységgel, és a vadászattal, amitől az embercsoport élete függött. Amióta művészi emlékek léteznek azóta lehetséges ezeket az alkotásokat ebből a szempontból is szemügyre venni és megpróbálni belőlük következtetni az akkori mítoszokra.

Az anyaistennő ábrázolásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos olyan női szobrot találtak, melyeken kifejezetten hangsúlyos a nemiség, összefoglalóan termékeny formák jellemzik őket. A szobrok készítője nem a reális ábrázolásra törekedett, hanem sokkal inkább idealizált nőalak megformázására. A willendorfi vénuszon, az egyik legismertebb ilyen szobron a szeméremajkak, a mellek és a gömbölyű has kifejezetten hangsúlyos, ezek a termékenységgel való erős kapcsolatra utalnak. A figura apró kezeit a melle felett összefonja, nincsenek határozott arcvonásai, a fejét hajfonatok, vagy valamiféle fejfedő borítja.

Egyes modern elemzések tiltakoznak a szobrocskák Vénusz megnevezése ellen, amely önkéntelenül is a kövérkés figura összehasonlítását sugallja a klasszikus Venus-elképzelésekkel. Ezzel párhuzamosan más hivatalos vélemények a szobor a kőkorszaki Európa Föld-Anya istenségeként azonosítja a szobrocskát. A termékenység-kultusz az ilyen ősanya-ábrázolásokban látta az egészséges utód, és egyúttal az egész törzs életbenmaradásának feltételét. Ugyanis ekkor még gyűjtögető életmódot folytattak, s ha huzamos ideig nem találtak élelmet, az egész csoport éhen halhatott. A varázslás egyik eszköze éppen ezért a bőségszaru ábrázolása lett. Bőségszarut tart a Lausseli Vénusz is.

A neolitikumban is termékenységkultusz volt, de az már különvált a matriarchális társadalom szemléletétől.

Barlangrajzok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiderült, hogy bár a barlangokban nem laktak, mégis hosszú időn keresztül tömegek látogatták őket. A Lascaux-i barlang mennyezetén dárdahegyektől származó véseteket találtak, a kiálló sziklák megkoptak. A festmények karbantartására is vannak bizonyítékok. Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy a korábbi, a vadászmágiát előtérbe helyező elmélet csak részben igaz. Valószínűleg a barlangrajzok egy, a jégkorszak embere számára ismert, de mára már eltűnt mítosz illusztrációi lehettek, s a barlangok teret adhattak különböző mágikus, vadászattal, termékenységgel kapcsolatos és avatási szertartásoknak. Ezzel a felfedezéssel a barlangfestmények kutatása új utakra lépett.

Mitológiák régiók szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Afrika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

akamba mitológia – akan mitológia – alur mitológia – Asanti mitológia – bambara mitológia – bambuti mitológia – banyarwanda mitológia – basari mitológia – baule mitológia – bavenda mitológia – bazambi mitológia – baziba mitológia – bushongo mitológia – busman mitológia (szanok) – dahomey mitológia (fon) – dinka mitológia – efik mitológia – ekoi mitológia – fan mitológia – fens mitológia – fjort mitológia – herero mitológia – ibibio mitológia – ibo mitológia – isoko mitológia – kamba mitológia – kavirondo mitológia – khoikhoi mitológia – kurumba mitológia – lotuko mitológia – lugbara mitológia – lunda mitológia – makoni mitológia – maszáj mitológia – mongo mitológia – mundang mitológia – ngbandi mitológia – nupe mitológia – nyamwezi mitológia – oromo mitológia – ovambo mitológia – pigmeus mitológia – san mitológia – serer mitológia – shona mitológia – shongo mitológia – songhai mitológia – sotho mitológia – tumbuka mitológia – xhosza mitológia – joruba mitológiazulu mitológia

Ázsia (kivéve a Közel-Kelet)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ayyavazhi mitológia – bön mitológia (pre-buddhista tibeti mitológia) – buddhista mitológiaFülöp-szigeteki mitológiahindu mitológia – hmong mitológia – japán mitológia (az elterjedtebb változat) – japán mitológia (Hocuma verzió) – kambodzsai mitológia – kínai mitológiakoreai mitológia – török mitológia – vietnami mitológia – óind mitológia

Ausztrália és Óceánia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

aboriginal mitológia (Ausztrália őslakói) – mandjindja mitológia – maori mitológia – melanéziai mitológia – mikronéziai mitológia – polinéziai mitológia - Fidzsi-szigeteki mitológia

Európa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

angolszász mitológiacsuvas mitológiaetruszk mitológiafinn mitológiagermán mitológiagörög mitológiaír mitológiakelta mitológialett mitológialitván mitológialusitanian mitológia(ősi) magyar mitológiarómai mitológiaskandináv mitológiaszláv mitológiatatár mitológia

Közel-Kelet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

egyiptomi mitológia (iszlám előtti) – arab mitológia (iszlám előtti) – bibliai mitológiaiszlám mitológiakeresztény mitológiamezopotámiai mitológia (sumer, babiloni, asszír) – hettita mitológiaperzsa mitológiazsidó mitológia

Észak-Amerika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

abenaki mitológia – algonkin mitológiaamerikai mondavilág (nem indián) – feketeláb mitológia – cseroki mitológia – csipeve mitológia – csikaszó mitológia – csaktó mitológia – krík mitológia – varjú mitológia – haida mitológia – hawaii mitológia – Ho-Chunk mitológia – hopi mitológia – huron mitológia – inuit mitológiairokéz mitológia – kvakiutl mitológia – lakota mitológia – lenape mitológia – navahó mitológia – nutka mitológia – pauni mitológia – szelis mitológia – szeneka mitológia – cimsián mitológia – ute mitológia – zuni mitológia

Dél-Amerika és Közép-Amerika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

olmék mitológiatolték mitológiamaja mitológiaazték mitológiainka mitológia – guarani mitológia – haiti mitológia

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mitológia témájú médiaállományokat.