Willendorfi vénusz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Willendorfi vénusz
Venus von Willendorf 01.jpg
Készítés ideje i. e. 25. évezred
Felhasznált anyagok Mészkő
Elhelyezkedése
Willendorfi vénusz  (Ausztria)
Willendorfi vénusz
Willendorfi vénusz
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 19′, k. h. 15° 23′Koordináták: é. sz. 48° 19′, k. h. 15° 23′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Willendorfi vénusz témájú médiaállományokat.
A willendorfi vénusz

A willendorfi vénusz egy 11,1 cm-es, női alakot formázó szobrocska. 1908-ban bukkant rá Szombathy József régész az alsó-ausztriai Willendorf an der Wachau közelében található őskőkori lelőhelyen. Szemcsés mészkőből faragták (mely alapanyag nem jellemző a lelőhely környékén), és vörös okkerrel festették.

A lelőhely 1990-es újbóli rétegvizsgálata után a szobrot 24 000–22 000 évesre becsülik, a gravetti kultúra jellegzetes kisplasztikáihoz tartozik. Aránylag keveset tudunk a szobor eredetéről, a készítés módszereiről, és eredeti kulturális jelentőségéről.

A szobor készítője nem a reális ábrázolásra törekedett, hanem sokkal inkább idealizált nőalak megformázására. A szeméremajkak, a mellek és a gömbölyű has kifejezetten hangsúlyos, ezek a termékenységgel való erős kapcsolatra utalnak. A figura apró kezeit a melle felett összefonja, nincsenek határozott arcvonásai, a fejét hajfonatok, vagy valamiféle fejfedő borítja.

Egyes modern elemzések tiltakoznak a szobrocska megnevezése ellen, amely önkéntelenül is a kövérkés figura összehasonlítását sugallja a klasszikus Venus elképzelésekkel. Más vélemények szerint a kis figura ironikus megnevezése jól esik egybe azzal, amit mi az akkori nőkről, és ízlésről gondolunk. Ezzel párhuzamosan más hivatalos vélemények a szobor a kőkorszaki Európa Föld-Anya istenségeként azonosítja a szobrocskát. Más vélemények szerint a szobrocska az előkelő társadalmi pozíciót szimbolizálja a vadászó-gyűjtögető közösségben, még pontosabban a matriarchális közösség vezetőjének szimbóluma is lehet. A hangsúlyozott termékenységben a biztonság és a siker jelképeit látják. A kövérség ugyanis nem feltétlenül a termékenységgel kapcsolatos, hanem az egyén túlélési képességeivel is összefügg az adott korban. Az akkori populáció átlagéletkora nem tette lehetővé, hogy a túltápláltsággal összefüggő keringési betegségek kialakuljanak, ezzel szemben a jóltápláltság a jólétre és az ínséges periódusok eltűrésére utal. Hasonló testalkat mai vadász-gyűjtögető népeknél is előfordul, a steatopygia (zsírfarúság) egyik legfeltűnőbb példája a khoi(szan), más néven busman nőknél fordul elő.

A szobor lábának kialakítása nem teszi lehetővé, hogy megálljon (bár az alja törött, így annak eredeti jellege nem rekonstruálható biztosan). E miatt valószínűsíthető, hogy azt inkább kézben tartották, mintsem csak nézték volna. Néhány archeológus az anya-istenség helyett sokkal inkább szerencsehozó kabalának tartja. Néhányan[forrás?] azt a lehetőséget is felvetették, hogy a szobor kialakítása olyan, hogy azt a hüvelybe is fel lehet helyezni, talán mint termékenységi kabala.

A willendorfi vénusz jelenleg a Bécsi Természettudományi Múzeumban tekinthető meg.

A szobor felfedezése és elnevezése óta számos hasonló szobrot fedeztek fel (igen sokat Magyarországon is). Ezeket vénuszfiguráknak nevezzük. A többi ilyen jellegű tárgy is az mutatja, hogy a hangsúlyos idomoknak széles körben elterjedt, egységes értelmezése volt abban a korban.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Willendorfi vénusz témájú médiaállományokat.