Venus
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Venus (ejtése: venusz) római istennő. Az ősi Itáliában, mint növényi termékenységgel kapcsolatos, növényi jellegű numen volt jelen (később deus), mely végig kulcsszerepet játszott a római vallási ünnepekben és mitológiában. Kultusza összekapcsolódott az etruszkok Turan nevű istennőjének alakjával, aki Vulci város (ejtése: vulki) védnöke volt. A szerelem, szépség, és termékenység princípiuma kapcsolódik nevéhez, de csak másodlagosan. Eredetileg a név jelentése báj, vágy. A kertek gondozásának védnöke, majd a név jelentése miatt kapcsolták össze a hellenizálódó korban Aphrodité alakjával, és lett belőle az i. e. 3. század folyamán a szerelem istennője.
Iulius Caesar ősének nevezte Vénuszt, és templomot emelt tiszteletére (Venus Genetrix temploma), ugyanis nemzetségét, a Iuliusokat Aeneastól eredeztette. Így a trójai hős anyját nagy tisztelet övezte Rómában. Iulius Caesar példáját Augustus is követte. Vergilius az „Aeneis”-ben Vénuszról, mint a római nemzet szülőanyjáról ír.
Tartalomjegyzék |
Kultusza [szerkesztés]
Venus istennőhöz semmi olyan legendárium nem kötődik, mint a görög Aphroditéhoz. Róma sokkal visszafogottabb és prűdebb volt annál, semhogy isteneiket és istennőiket olyan helyzetekben képzeljék el és ábrázolják, ahogyan azt a görögök tették.
Ahogy a görög mitológiában Aphrodité és Arész gyermeke volt Erósz, úgy a rómaiban Venus és Mars gyermeke Amor (másképp Cupido).
Legrégebbi ismert temploma az i. e. 293. auguszus 15-én felszentelt, Quintus Fabius Maximus Gurges által i. e. 295-ben alapított Venus Obsequens. I. e. 215-ben már a római capitoliumon is temploma épült.
Alakjai [szerkesztés]
- Venus Acidalia - vitatott jelentésű és eredetű névalak. Egyesek szerint az Acidalus Orchomenus névből származik. Ez a boiótiai Orkhomenosz város egyik kútjának latin neve. Mások szerint a görög akidész átvétele, jelentése baj.
- Venus Callipigus - Szépfenekű Vénusz, a Szürakuszai városában tisztelt formája. Egyenes átvétele Aphrodité Kallipygosz alakjának.
- Venus Cloacina - Megtisztító Vénusz, az etruszk vízistennő, Cloacina beolvasztása.
- Venus Ericina - a viszályhozó Vénusz (vö. az Acidalia lehetséges jelentéseivel). A név Eryxtől, a Viszálytól származik. A capitoliumi Venus-templom ezen alaknak lett szentelve.
- Venus Felix - Szerencsés Vénusz, Hadrianus a Via Sacra (Szent Út) mellett építtetett neki templomot.
- Venus Genetrix - Vénusz-anya, a gens Iulia istenanyja és védnöke.
- Venus Libertina - Szabad Vénusz. Az Esquilinuson volt temploma.
- Venus Murcia - egy kevéssé ismert murciai istennővel összeolvadt alak.
- Venus Obsequens - a házasságvédő Vénusz, akinek aventinusi templomában bírságolták meg a házasságtörőket.
- Venus Urania - Égi Vénusz, ami inkább csak gyakori jelző, mint önálló alak.
- Venus Verticordia - Vénusz, a szívek őrizője. I. e. 114-ben, a Sibylla-tekercsek egyik jóslata miatt építettek templomot számára.
- Venus Victrix - Győzedelmes Vénusz, a harcos istennő, aki talán a keleti Istár kultuszimportja. I. e. 55-ben Pompeius a Marsmezőn (Campus Martius) építtetett templomot számára. A Capitoliumon is állt egy szentélye.
Jegyzetek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban 2. bőv. kiadás. Budapest: Anno. 1998. 287-288. o. ISBN 963-9066-68-0

