Venus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Campo lemini Venus: a kapitóliumi Venus római márványszobra – British Museum
Venus Callipigus - Szépfenekű Vénusz, a Szürakuszai városában tisztelt formája.
Vénusz gödröcskék.[1]

Venus (ejtése: venusz) római istennő. Az ősi Itáliában, mint növényi termékenységgel kapcsolatos, növényi jellegű numen volt jelen (később deus), mely végig kulcsszerepet játszott a római vallási ünnepekben és mitológiában. Kultusza összekapcsolódott az etruszkok Turan nevű istennőjének alakjával, aki Vulci város (ejtése: vulki) védnöke volt. A szerelem, szépség, és termékenység princípiuma kapcsolódik nevéhez, de csak másodlagosan. Eredetileg a név jelentése báj, vágy. A kertek gondozásának védnöke, majd a név jelentése miatt kapcsolták össze a hellenizálódó korban Aphrodité alakjával, és lett belőle az i. e. 3. század folyamán a szerelem istennője.

Iulius Caesar ősének nevezte Vénuszt, és templomot emelt tiszteletére (Venus Genetrix temploma), ugyanis nemzetségét, a Iuliusokat Aeneastól eredeztette. Így a trójai hős anyját nagy tisztelet övezte Rómában. Iulius Caesar példáját Augustus is követte. Vergilius az „Aeneis”-ben Vénuszról, mint a római nemzet szülőanyjáról ír.

Kultusza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Venus istennőhöz semmi olyan legendárium nem kötődik, mint a görög Aphroditéhoz. Róma sokkal visszafogottabb és prűdebb volt annál, semhogy isteneiket és istennőiket olyan helyzetekben képzeljék el és ábrázolják, ahogyan azt a görögök tették.

Ahogy a görög mitológiában Aphrodité és Arész gyermeke volt Erósz, úgy a rómaiban Venus és Mars gyermeke Amor (másképp Cupido).

Legrégebbi ismert temploma az i. e. 293. augusztus 15-én felszentelt, Quintus Fabius Maximus Gurges által i. e. 295-ben alapított Venus Obsequens. I. e. 215-ben már a római capitoliumon is temploma épült.

Alakjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Venus Acidalia - vitatott jelentésű és eredetű névalak. Egyesek szerint az Acidalus Orchomenus névből származik. Ez a boiótiai Orkhomenosz város egyik kútjának latin neve. Mások szerint a görög akidész átvétele, jelentése baj.
  • Venus Callipigus - Szépfenekű Vénusz, a Szürakuszai városában tisztelt formája. Egyenes átvétele Aphrodité Kallipygosz alakjának.
  • Venus Cloacina - Megtisztító Vénusz, az etruszk vízistennő, Cloacina beolvasztása.
  • Venus Ericina - a viszályhozó Vénusz (vö. az Acidalia lehetséges jelentéseivel). A név Eryxtől, a Viszálytól származik. A capitoliumi Venus-templom ezen alaknak lett szentelve.
  • Venus Felix - Szerencsés Vénusz, Hadrianus a Via Sacra (Szent Út) mellett építtetett neki templomot.
  • Venus Genetrix - Vénusz-anya, a gens Iulia istenanyja és védnöke.
  • Venus Libertina - Szabad Vénusz. Az Esquilinuson volt temploma.
  • Venus Murcia - egy kevéssé ismert murciai istennővel összeolvadt alak.
  • Venus Obsequens - a házasságvédő Vénusz, akinek aventinusi templomában bírságolták meg a házasságtörőket.
  • Venus Urania - Égi Vénusz, ami inkább csak gyakori jelző, mint önálló alak.
  • Venus Verticordia - Vénusz, a szívek őrizője. I. e. 114-ben, a Sibylla-tekercsek egyik jóslata miatt építettek templomot számára.
  • Venus Victrix - Győzedelmes Vénusz, a harcos istennő, aki talán a keleti Istár kultuszimportja. I. e. 55-ben Pompeius a Marsmezőn (Campus Martius) építtetett templomot számára. A Capitoliumon is állt egy szentélye.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[[Tótfalusi István]]: ''Ki kicsoda az antik mítoszokban''?2. bőv. kiadás. Budapest: Anno. 1998. 287–288. o. ISBN 9639066680  

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Venus témájú médiaállományokat.