Portál:Ókor
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ókorportál
Az írott történelem terjedelme mintegy 5000–5500 év. Az első ismert írásos emlékek a valószínűleg legrégibb írásformával, az ékírással készültek Kr. e. 3500 körül. Ezt tekintjük az őskor végének és az ókor kezdetének. Ez a régészet korszakbeosztása szerint a rézkor időszakával esik egybe Eurázsia legnagyobb részén. Az ókorral egy időre esett a bronzkor és a vaskor.
Az ókor végének a történészek a következő időpontok valamelyikét tekintik:
- 313 – Nagy Konstantin elfogadott vallásnak nyilvánítja a kereszténységet
- 395 – Nagy Theodosius végrendeletében végleg kettéosztja a Római Birodalmat
- 476 – Romulus Augustulus megfosztása a nyugat-római császári címtől 476-ban, a Nyugatrómai Birodalom bukása (a legelterjedtebb időpont)
- 529 – Nursiai Szent Benedek megalapítja a bencés rendet Monte Cassinóban
- 622 – az iszlám megjelenése
Az ókori kronológia biztos időpontokkal csak a Kr. e. 8. századtól – pontosabban Kr. e. 763. június 15-étől – rendelkezik: egy Ninivében reggel 9:33 és 12:19 között megfigyelhető napfogyatkozáshoz viszonyíthatunk. A korábbi datálásban szintén csillagászati megfigyelések, illetőleg uralkodók és évnévadó hivatalnokok (eponümoszok, Mezopotámiában limmuk) feliratai segítenek.
A cikkek
Kiemelt cikk
Delphoi (görögül Δελφοί ) régészeti terület és modern város Görögországban. Az archaikus időkben a települést a világ közepének tartották és az Apollón tiszteletére emelt szentély-együttes az ókor legnépszerűbb jóshelye volt. Delphoiban találhatjuk az Omphaloszt (ομφαλός) – „a világ köldökét” – és a marmariai tholoszt (azt a fényképek százai által híressé vált kis kerek templomot, amelynek funkcióját a mai napig nem sikerült kideríteni). Itt, az Apollón-templom szívében (hesztia), égett az „isteni fény”: άσβεστος φλόγα – az az örökmécses, amelynek lángját Prométheusz az Olümposzról lopta az embereknek. A plataiai csata után a görögök ebből a szent tűzből vittek új lángot városaikba, életük felvirágoztatására. Delphoi több mint ezer éven át volt a hellén világ vallási központja, és jelentős hatást gyakorolt a politikai és társadalmi életre is.
A település a mitikus Parnasszosz-hegy délnyugati lejtőjén, 570 méteres magasságban fekszik, a Korintoszi-öböl közelében, Kirrha kikötővárostól 15 kilométerre. A Pleisztosz folyó völgyére néző szent terület fölé a Pheriadesz (a ragyogóak) sziklafalai magasodnak. A sziklák között fakad a „tisztaság forrása”, a szent Kasztalia-forrás. A delphoi szentély mesterséges teraszokra épült, és 190×135 méteres területét fal vette körül, amelyen 9 kapu nyílt. A dombra szent út vezetett fel, amely mellett a görög városok által emelt kis templomok – az áldozati ajándékok őrzésére épített kincsesházak álltak. A területet 3000 műalkotás díszítette, de napjainkra nagyrészük elpusztult. A terület felső részén állt Apollón temploma, amelynek legrejtettebb helyiségében – az adütonban – tartózkodott a jósnő, Apollón fantasztikus jóstehetséggel megáldott papnője, akinek neve Püthia volt.
A project
Miben vehetsz részt?
Több módon is az Ókorportál segítségére lehetsz:
- Bővítsd a csonkokat
- Készíts új cikkeket
- Kategorizáld megfelelően a szócikkeket
- Illusztráld a cikkeket
- Vitázz a projektről
Műhelyek
- Ókor: Az ókorral kapcsolatos szócikkek műhelye.
Kategóriák
Tennivalók
|
|
Íme néhány tennivaló :
|
| Üzenet hagyásához kattints ide. |
