Portál:Ókor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ókorportál

Az írott történelem terjedelme mintegy 5000–5500 év. Az első ismert írásos emlékek a valószínűleg legrégibb írásformával, az ékírással készültek Kr. e. 3500 körül. Ezt tekintjük az őskor végének és az ókor kezdetének. Ez a régészet korszakbeosztása szerint a rézkor időszakával esik egybe Eurázsia legnagyobb részén. Az ókorral egy időre esett a bronzkor és a vaskor.

Az ókor végének a történészek a következő időpontok valamelyikét tekintik:

Az ókori kronológia biztos időpontokkal csak a Kr. e. 8. századtól – pontosabban Kr. e. 763. június 15-től – rendelkezik: egy Ninivében reggel 9:33 és 12:19 között megfigyelhető napfogyatkozáshoz viszonyíthatunk. A korábbi datálásban szintén csillagászati megfigyelések, illetőleg uralkodók és évnévadó hivatalnokok (eponümoszok, Mezopotámiában limmuk) feliratai segítenek.

A cikkek

Régészet

Fáraó Egyiptom

Évezredek


Évszázadok

Augustus Uralkodók


Művészet


Ókori irodalom




Vallás

Bölcsek


Történelmi települések

Ókori Európa


A tetrarchák Róma


Acaugustus Római hadvezérek


Kiemelt cikk

A Bizánci Birodalom Justinianus uralkodásának végén. (zöld: a császár hódításai, lila: a Perzsa Birodalom területei)
A Bizánci Birodalom Justinianus uralkodásának végén. (zöld: a császár hódításai, lila: a Perzsa Birodalom területei)

A Bizánci vagy másnéven a Keletrómai Birodalom a Római Birodalom keleti területein létrejött, a középkor folyamán egészen 1453-ig létezett, elgörögösödő, keresztény maradványország, Konstantinápoly központtal. Területe maximális kiterjedését I. Justinianus (527565) uralkodása alatt érte el, aki nyugati hódításaival kívánta visszaállítani a régi birodalom egységét, hogy annak területe az elkövetkező időkben a bolgár, az arab és a szeldzsuk török nyomás alatt töredékére olvadjon, s végül csak magára a városra terjedjen ki. Ezer éves fennállása, illetve az ókori kulturális örökség továbbvitelével és a kereszténység terjesztésével szerzett érdemei kiemelik a történelmi országok sorai közül.

A Bizánci Birodalom lakói szerint ők Ρωμαίοι (Rhómaíoi) voltak, azaz rómaiak (a szó ekkor a Έλλην – hellének szinonimája volt). A császárság (Ρωμανία – Rhómania) lakossága mindvégig rómainak tekintette magát annak ellenére, hogy kultúrájában a görög és keresztény elem dominált. A bizánciak erőteljes nemzettudattal rendelkeztek, amint pl. a határvédő katonákat dicsőítő költemények is mutatják. Ez az oszmán hódítással sem szűnt meg, és a hellén önmeghatározás a mai napig fennmaradt Görögországban.

A 7. századi arab és longobárd hódítások után is megmaradt kezdeti soknemzetiségű jellege Bizáncnak, hiába éltek túlnyomó többségben görögök a Konstantinápoly irányítása alatt maradó Balkánon és Kis-Ázsiában. A Balkánra folyamatos volt az avar, bolgár, szláv betelepedés, mely fenntartotta az etnikai sokszínűséget. A kisebbségek – hasonlóan a vallási kisebbségekhez, eretnekmozgalmakhoz – rendszerint a határ környékén éltek.

A project

Miben vehetsz részt?

Több módon is az Ókorportál segítségére lehetsz:

Műhelyek

  • Ókor: Az ókorral kapcsolatos szócikkek műhelye.

A hét képe

Stonehenge

Tennivalók



Üzenet hagyásához kattints ide.


További portálok

Alkalmazott tudományok, technika: Autópálya · Fenntartható fejlődés · Informatika · Orvostudomány · Vasút
Kultúra: Heraldika · Írás · Középkor · Művészet · Numizmatika · Nyelvek · Ókor · Spanyol világ · Világörökség
Művészetek: Filmművészet · Gitár · Könnyűzene · Opera · Ókori irodalom · Zene
Országok, tájak: Arab világ · Balaton · Európai Unió · Feröer · Finnország · Kárpátalja · Lengyelország · Erdély · Magyarság · Németország · Törökország
Sport: Formula–1 · Labdarúgás
Társadalom, vallás: Filozófia · Hírek · Közgazdaságtan · Politika · Pszichológia · Történelem · Vallás
Természettudományok, matematika: Biológia · Csillagászat · Fizika · Földrajz · Kémia · Klímaváltozás · Matematika
Városok: Balkány · Budapest · Győr · Miskolc
Wikipédia: Kezdőlap · Közösségi portál
Személyes eszközök