Afrika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Afrika a Föld második legnagyobb és második legnépesebb kontinense, a legek földrésze:

Műholdkép Afrikáról
  • a legszegényebb kontinens (az afrikaiak 50%-a kevesebb mint napi 1 dollárból él)
  • itt a leggyorsabb a népességnövekedés (a városi népesség növekedése évi 3,5%)
  • itt a legmagasabb a mezőgazdaságból élők aránya (66%)
  • itt a legnagyobb a 25 évesnél fiatalabb lakosok aránya (71%)
  • itt a legalacsonyabb a megművelt területek aránya (kb. 6%)
  • itt a legmagasabb az analfabetizmus (a 15 évesnél idősebb lakosság körében 60%)

Területe a partmenti szigetekkel együtt nagyjából 30 300 000 km², így a Föld felszínének 5,9%-át, a szárazföldek területének pedig 20,3%-át fedi le. 52 országában több mint 1 milliárd ember él , a Föld népességének több mint 12%-a.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Elhelyezkedése

Afrika elhelyezkedése

Nyugaton az Atlanti-óceán, keleten az Ádeni-öböl, az Indiai-óceán, a Szuezi-csatorna és a Vörös-tenger, északon a Gibraltári-szoros és a Földközi-tenger határolja.

Partvonalának hossza 30 490 km, amely a nagy területéhez képest elég kevés. Az egyetlen összeköttetés egy másik szárazfölddel, Ázsiával a Szuezi-csatorna, amely Afrika és az Arab-félsziget között található. Európát leginkább a Gibraltári-szorosban, valamint a Málta és Szicília felé eső Földközi-tengeri szakaszon közelíti meg Afrika.

A legkisebb állama Gambia, a legnagyobb Szudán.

[szerkesztés] Történelem

Szaharai sziklafestmény az i. e. 5. évezredből
    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Afrika területén kezdődött meg 6-7 millió évvel ezelőtt az emberré válás, vagyis az emberfélék (Hominina) kiemelkedése az állatvilágból. Lásd még: Australopithecus, Vízimajom-elmélet.

Louis Leakey, angol származású kenyai antropológus 1964-ben a Viktória-tó közelében lévő Olduvai-szurdokból hozta felszínre az emberi nem (Homo) legkorábbi ismert faja, a Homo habilis csontjait. Később az előember és az ősember több más fajának csontjai is Afrika területéről kerültek elő (Homo rudolfensis, Homo ergaster és Homo rhodesiensis). Etiópiában találták meg a mai ember (Homo sapiens) legkorábbi maradványait, a Szaharában, Dél-Afrikában és Afrika egyéb területein pedig sok későbbi kőkorszaki emléket is felfedeztek. A kontinenssel kapcsolatban a történészek azt mondják, hogy „itt ringott az emberiség bölcsője”, mert itt találták meg a legrégibb emberi leleteket, tehát Afrikából indulhatott útjára az emberiség.

A térképen az európai országok 1913-as gyarmatai láthatóak

██ Belgium

██ Franciaország

██ Németország

██ Nagy-Britannia

██ Olaszország

██ Portugália

██ Spanyolország

██ Független

Az i. e. 9–7. évezred között ezelőtt alakultak ki az első neolitikus kultúrák, amelyek nyomai a Szahara közepén lévő Hoggar-hegységben és a Taszilin-Ádzseren található sziklafestményeken láthatóak.

Henri Lhote francia régész – a Taszili-fennsíkon végzett kutatásai során – a szikla- és barlangfestményeket vizsgálva a következő korszakokat határozta meg:

I. e. 4–3.évezred között megalakult az egyiptomi Óbirodalom.

I. e. 814-ben a föníciaiak megalapították Karthágót, majd az i. e. 7. század körül keletről nyugat felé haladva körülhajózták Afrikát.

I. e. 331-ben megalapítják Alexandriát.

A 4–6. század között megkezdik Zimbabwe építését.

A 9–16. század között létesültek a nagy afrikai birodalmak: Meroe, Mali, Monomotapa, Ghána és Szonghai.

1330-1349 - Ibn Battuta a szomáliai partok kikötőihez hajózik, majd Fezből Malin keresztül Timbuktuba tart.

[szerkesztés] Felfedező utak Afrikába

[szerkesztés] Keletkezése és mai felszíne

Afrika nagy része ősmasszívum. 1. Tengeri üledék képződött pl: agyag, mészkő, homokkő 2. Táblás vidék: a tenger mélyén az ősföldre üledékes kőzetrétegek rakódtak, s később a felszínre emelkedtek. Vízszintes rétegekből áll a ~. 3. Ősföld: a földkéreg legkorábban megszilárdult darabjai, kőzetanyaga többnyire gránit. 4. Az Atlasz-hegység hegyláncai gyűrődéssel keletkeztek. 5. Az üledékes kőzetek kőolajat és földgázt tartalmaznak.

[szerkesztés] Földrajz

Afrika legészakibb pontja Tunéziában a Blanco vagy Rasz-el-Abiad-fok, amely az északi szélesség 37°52'-nél található, legdélibb pontja a Dél-afrikai Köztársaságban, a déli szélesség 34°52'-nél található. A 73° különbség 8000 km-es távolságot jelent.

A kontinenst körülvevő szigetek részben önálló országok (Madagaszkár, Zöld-foki-szigetek, São Tomé és Príncipe, Comore-szigetek, Seychelle-szigetek), részben egyes európai országokhoz tartoznak (Madeira, Kanári-szigetek).

A földrész átlagos tengerszint feletti magassága 750 m.

Felszíne változatos, hisz megtalálhatók rajta az alacsony, 450 m átlagmagasságú pontoktól kezdve a magasabb, 1000 m fölé emelkedő területek is.

[szerkesztés] Hegységek és hegyek

Az öt legmagasabb afrikai hegység és legmagasabb csúcsaik:

Hegység Legmagasabb csúcs Magasság Állam
Kilimandzsáró Kibo-hegy 5895 m Tanzánia
Kenya-hegy Batian 5199 m Kenya
Ruwenzori-hegység Margherita 5109 m Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda
Etióp-magasföld Rász-Dasen 4620 m Etiópia
Virunga-hegység Karisimbi 4507 m Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda

A fentieken kívül az Atlasz-hegység a 4165 m-es Tubkal-heggyel Marokkóban, a 4562 m-es Meru-hegy Tanzániában és a 4095 m-es Kamerun-hegy Kamerunban szintén a kontinens magasabb hegységei közé tartoznak.

Medencék:

Afrika hegy- és vízrajza

A medencéket elválasztó fennsíkok:

A kontinens felszíne két nagy területre osztható:

  • Alacsony-Afrika
  • Magas-Afrika

Az angolai Benguela várostól a Vörös-tenger partján lévő Port Szudán kikötővárosig húzott vonaltól északnyugatra helyezkedik el Alacsony-Afrika, míg délkeletre Magas-Afrika.

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Folyók

Afrika és a Föld leghosszabb folyója a Nílus, amelynek hossza 6671 km. Ezt követi a Kongó, amely 4374 km hosszú és a kontinens legbővízűbb folyója, majd a 4184 km hosszú Niger és a 2736 km hosszú Zambézi. Fontos és természetileg érdekes folyó még az Okavango.

[szerkesztés] Tavak

Afrika legnagyobb tava, valamint a Kaszpi-tenger és a Felső-tó után a Föld harmadik legnagyobb tava a Viktória-tó, amelynek nagysága 68 870 km². Ezt követi a Föld második legmélyebb tava a Tanganyika-tó a 32 893 km²-es nagyságával és a Malawi-tó 29 600 km²-rel.

[szerkesztés] Vízgyűjtő területek

Az esőerdőkkel övezett Gambia folyó, Szenegál

A Földközi-tengerhez kapcsolódó (kb. 4,5 millió km²)

Az Atlanti-óceánhoz kapcsolódó (kb. 10,6 millió km²)

Az Indiai-óceánhoz kapcsolódó (kb. 5,5 millió km²)

A Viktória-vízesés a Zambézi folyón

Lefolyástalan területek

[szerkesztés] Éghajlat

A növényzet februárban és augusztusban

Afrika földrajzi helyzeténél fogva (az Egyenlítőtől északra és délre nagyjából szimmetrikusan helyezkedik el) a kontinens területének kb. 95%-a trópusi övezetben található. Ennek következtében a Föld legforróbb kontinense.

Éghajlattípusok:

  • Kétszakaszos esők öve
    Az Egyenlítő környékén.
    • Jellemzői:
      • állandó magas hőmérséklet
      • szinte egész évben csapadékos
      • a levegő nedvességtartalma állandóan magas
  • Nyári esők öve – egyszakaszos esőöv
    Az Egyenlítőtől délre és északra.
    • Jellemzői:
      • nyár eleji hónapok hőmérséklete magasabb, mint az Egyenlítőnél
      • a hőingás a szárazsággal együtt növekszik
  • Zonális sivatagok és félsivatagok
    A térítők környékén.
    • Jellemzői:
      • csapadékszegény
      • száraz
      • alacsony a levegő páratartalma
      • magas a napsütéses órák száma
  • Mediterrán
    A kontinens legészakibb és legdélibb részein, Atlasz-vidék és Fokföld.
    • Jellemzői:
      • nyáron szárazság
      • télen sok csapadék
  • Monszun
    A guineai partoknál és Délkelet-Afrikában.
    • Jellemzői:
      • nyáron a tenger felől nedves szelek érkeznek
      • télen a kontinens felől száraz és forró szelek érkeznek

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis)
Egy zsiráf a szavanna és őserdő határán
Elefántok egy kenyai nemzeti parkban

[szerkesztés] Régiók

Afrika régiói az ENSZ felosztása szerint.

██ Észak-Afrika

██ Nyugat-Afrika

██ Közép-Afrika

██ Kelet-Afrika

██ Dél-Afrika

[szerkesztés] Országok

Az egyes országok területéről, lakosságáról, fővárosáról és fővárosának lakosságáról lásd az Afrika országai listát!

Egyiptom Szudán Eritrea Etiópia Dzsibuti Szomália Kenya Uganda Ruanda Burundi Tanzánia Mozambik Malawi Madagaszkár Szváziföld Lesotho Dél-afrikai Köztársaság Zimbabwe Botswana Namíbia Angola Zambia Kongói Demokratikus Köztársaság Kongói Köztársaság Gabon São Tomé és Príncipe Egyenlítői Guinea Kamerun Közép-afrikai Köztársaság Csád Nigéria Niger Benin Togo Ghána Elefántcsontpart Libéria Sierra Leone Guinea Bissau-Guinea Szenegál Gambia Mauritánia Mali Nyugat-Szahara Marokkó Algéria Tunézia Líbia Közel-Kelet Földközi-tenger Indiai-óceán Vörös-tenger Atlanti-óceán Gibraltári-szoros
Afrika politikai térképe (klikk az országra)


[szerkesztés] független államok

[szerkesztés] Afrikai területtel is rendelkező európai és ázsiai államok

[szerkesztés] Függő területek

[szerkesztés] Nem elismert, de facto államok

[szerkesztés] Bizonytalan státuszú területek

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

Afrika iparában szinte csak a bányászatnak van jelentősége:

  • gyémánt (Botswana, Dél-afrikai Köztársaság, Zaire)
  • arany (Dél-afrikai Köztársaság)
  • platina (Dél-afrikai Köztársaság)
  • réz (Zaire, Zambia)
  • kobalt (Zaire, Zambia)
  • mangán (Dél-afrikai Köztársaság, Gabon)
  • urán (Namíbia, Niger, Dél-afrikai Köztársaság, Gabon)
  • bauxit (Guineai Köztársaság)
  • króm (Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe)
  • foszfát (Dél-afrikai Köztársaság, Marokkó, Tunézia)
  • kőolaj
  • földgáz
  • feketekőszén

Afrika feldolgozóipara a faipari és ásványkincsek feldolgozásából (kőolajfinomítók, alumíniumkohók, színesfémkohók, ércdúsítók, fűrésztelepek) áll. A világtermelésből való részesedése mindössze 1% körül van.

[szerkesztés] Közlekedés

Afrika vasúti közlekedése nagyon fejletlen. A vasútvonalakat még a gyarmati időkben a megszálló országok építették ki. Sok helyen a mai napig is gőzmozdonyok közlekednek.

Searchtool right.svg Bővebben: Afrika vasúti közlekedése

[szerkesztés] Népesség

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Afrika több, mint 900 milliós lakosságának 45%-a 15 éven aluli, a népszaporulat folyamatosan növekszik. Igen magas a gyermekhalandóság, ezer megszületett gyerekből 162 nem éri meg az ötödik életévét.( Magyarországon 11 fő). Afrika népességének kb. 30%-a lakik városban, és ez az arány évente 3-4%-kal nő. A szegényebb részeken az emberek kevesebb mint napi 1 dollárból élnek.

[szerkesztés] Kultúra

Afrika társadalmai változatosak, megtalálható itt az ősközösség, de a rabszolgaság, a feudalizmus, a kapitalizmus, a szocializmus, és a posztmodern társadalom csírája is. Ez mind tükröződik a kultúrában. A fejlődést hátráltatják egyes elmaradott hiedelmek.[12]

Népművészet  •  Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  Film


[szerkesztés] Megjegyzések

  1. ^ Egyiptom területének 6%-a Ázsiában fekszik.
  2. ^ Európai állam, a területének afrikai része: Réunion Réunion.
  3. ^ Ázsiai állam, a területének afrikai része: Socotra-szigetek.
  4. ^ Európai állam, a területének afrikai része: Madeira Madeira-szigetek.
  5. ^ Európai állam, a területének afrikai része: Fájl:Flag of Ceuta.svg Ceuta, Kanári-szigetek Kanári-szigetek és Melilla Melilla.
  6. ^ Bassas da India, Europa-sziget, Glorioso-szigetek, Juan de Nova-sziget, Tromelin-sziget
  7. ^ Franciaország társult tengerentúli területe.
  8. ^ Brit külbirtok.
  9. ^ Brit külbirtok, hozzá tartozik még Ascension és Tristan da Cunha.
  10. ^ Nemzetközi jogilag nem elismert, de facto létező állam, csak Etiópia ismeri el.
  11. ^ Bizonytalan státuszú terület, 43 ország független államnak ismeri el.
  12. ^ Veszélyeztetett albínók Afrikában

[szerkesztés] Források

  • Afrika és a Közel-Kelet földrajza – egyetemi és főiskolai tankönyv (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996) ISBN 963-463-006-5
  • A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
  • A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
  • Gyimesi György: Bedrótozott Afrika (TerraPrint, Budapest, 2003) ISBN 963-9186-47-3
  • Képes földrajz sorozat – Sebes Tibor: Afrika (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1969)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Unciklopédia
A magyar Unciklopédia is szóbahozta Afrikát.
m • v • sz
Kontinensek
Continentes.png
m • v • sz
A Föld régiói
m • v • sz
Afrika országai
Southern-Africa-map.PNG  Dél-Afrika
Northern-Africa-map.PNG  Észak-Afrika
Eastern-Africa-map.PNG  Kelet-Afrika
Middle-Africa-map.PNG  Közép-Afrika
Western-Africa-map.PNG  Nyugat-Afrika
Függő területek
Vitatott státusú területek
1 Az Egyesült Királyság külbirtoka    2 Franciaország külbirtoka
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Afrika”
Más nyelveken