Tőke (közgazdaságtan)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Tőkén jelenleg a hosszabb időre befektethető pénzt, anyagi és szellemi javakat értjük. A klasszikus közgazdaságtan szerint a tőke az alapvető termelési tényezők összessége, ami vállalkozás elindításához és fenntartásához szükséges.

A tőke szerepe a gazdaságban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tőke a szabad piacgazdaságok működését lehetővé tevő elem. A nemzetgazdaságok növekedését a tőke áramlást kezelő bankrendszer biztosítja, amely a gazdaság megtakarításainak összegyűjtésével fedezi az újabb és újabb befektetéseket, hitel formájában. A tőke felhalmozódással a befektetések aktívvá teszik a tőkét, ideális esetben megtérülő termelő eszközzé válik.

A tőke jellege szerinti csoportosítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gazdasági tőke: a gazdaságban befektetett javak
  2. Kulturális tőke:
    • Inkorporált: személyes képességek, műveltség, nyelvismeret, problémamegoldó képesség, minden, ami személyes képesség (ki milyen családból származik)
    • Tárgyiasult: kulturális javakkal ellátottság (könyvek, CD, színház bérlet)
    • Intézményesült: kulturális kompetencia (hozzáértés)
  3. Szociális tőke - kapcsolati tőke (társadalmi-társasági kapcsolat) átválthatók – gazdasági tőkévé konvertál (aki pl. jó kapcsolatokkal rendelkezik, az könnyen válik pénztőkéssé. Aki nagy kulturális tőkével rendelkezik, az – ha kívánja – könnyen jut jelentős vagyonhoz). Aki nem tud az uralkodó osztály kulturális követelményeinek megfelelően viselkedni, és aki nem rendelkezik megfelelő kapcsolatokkal az uralkodó osztályban, azt nem fogadják be, nem hagyja érvényesülni az uralkodó osztály.

Tőkejövedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tőkejövedelem egy adott évben a befektetett tőke (anyagi és szellemi javak) által létrehozott új érték (hozzáadott érték).

Formái:

  • nemzetgazdasági szinten a bruttó hazai termék;
  • vállalkozásoknál: a nyereség; mutatója: a befektetett tőkére (tárgyi eszközök+terhe és munkabér+terhe) eső nyereség egy adott évben (mérlegből számítható adat);
  • pénzintézeteknél: a befektetett megtakarítások által kitermelt nyereség, kamatjövedelem;
  • lakosságnál ilyen lehet pl. ingatlan bérbeadásából keletkező adózott jövedelem.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar értelmező kéziszótár. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1975. ISBN 9630507315  
  • Közgazdasági kislexikon. Főszerk. Gyenis János. 3. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1977. ISBN 978-963-09-0881-8 (isbn 963-09-0881-6)
  • Pénzügyi és Kereskedelmi Enciklopédia, Novotrade Rt., Budapest, 1988 ISBN 963-02-5661-4