Kaucsukfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kaucsukfa
Fiatal fa
Fiatal fa
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Malpighiales
Család: Kutyatejfélék (Euphorbiaceae)
Alcsalád: Crotonoideae
Nemzetség-
csoport
:
Micrandreae
Nemzetség: Hevea
Faj: H. brasiliensis
Tudományos név
Hevea brasiliensis
(Willd. ex A.Juss.) Müll.Arg.
Szinonimák
  • Hevea brasiliensis f. acreana (Ule) Ducke
  • Hevea brasiliensis var. acreana Ule
  • Hevea brasiliensis f. angustifolia (Ule ex Huber) Ule
  • Hevea brasiliensis var. angustifolia Ule ex Huber
  • Hevea brasiliensis var. janeirensis (Müll.Arg.) Pax
  • Hevea brasiliensis f. latifolia (Ule ex Huber) Ule
  • Hevea brasiliensis var. latifolia Ule ex Huber
  • Hevea brasiliensis f. randiana (Huber) Ducke
  • Hevea brasiliensis var. randiana (Huber) Pax
  • Hevea brasiliensis var. stylosa Huber
  • Hevea camargoana Pires
  • Hevea granthamii Bartlett
  • Hevea janeirensis Müll.Arg.
  • Hevea randiana Huber
  • Hevea sieberi Warb.
  • Siphonia brasiliensis Willd. ex A.Juss.
  • Siphonia brasiliensis Kunth
  • Siphonia janeirensis (Müll.Arg.) O.F.Cook
  • Siphonia ridleyana O.F.Cook
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kaucsukfa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kaucsukfa témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kaucsukfa témájú kategóriát.

A kaucsukfa vagy gumifa (Hevea brasiliensis) a Malpighiales rendjébe, ezen belül a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kaucsukfa csak bizonyos éghajlatú és páratartalmú helyeken él meg.[1] Ezek az Egyenlítő-közeli trópusi sávban találhatók, nagyjából az északi és a déli szélesség 20. foka között, ahol a csapadék éves mennyisége körülbelül 1500 – 2000 mm. A kaucsukfa az Amazonas térségében őshonos.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legfeljebb 30 méter magas, gazdagon elágazó, többnyire karcsú koronájú fa. Kérge sima, világosszürke, átlós irányú bevágásokkal. A növény bőségesen tartalmaz tejnedvet. Levele hosszú nyelű, a levélkék fordított hosszúkás-tojásdadok, kihegyezettek, többnyire körülbelül 15 centiméter hosszúak, fonákjuk kékes viaszbevonatú. Levelei ujjasan összetettek, 3 levélkéjűek. A levelek szórt állásúak, a száraz évszakban lehullanak. Virága zöldesfehér, mintegy 5 milliméteres. A virágok hajtásvégi bugákban fejlődnek. Termése 3-5 centiméteres, 3 rekeszű tok, amely hangos csattanással reped fel, és a magokat akár 15 méter távolságra is szétrepíti. Rekeszként 1, legfeljebb 3,5 centiméteres mag fejlődik. A magok barna foltosak.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kaucsukfa a legfontosabb technikai haszonnövény, a természetes kaucsuk kereken 95 százalékát szolgáltatja, és az ebből készített termékek számát mintegy 50 000-re becsülik. A latextartalmú tejnedvet a kéreg átlós irányú bevágásával nyerik. A nyersgumi hőségben ragacsos, hidegben törékeny; csupán a vulkanizáció felfedezése (1839-ben) tette sokoldalúan felhasználhatóvá, és idézett elő nagy kaucsukkonjunktúrát Brazíliában. 1876-ban Henry Wickham 70 000 magot vitt Angliába, 2397 ki is csírázott belőük a Királyi Botanikus Kertek orchideaházaiban. A legtöbb magoncot hajókon a brit gyarmatokra szállították, ahol csaknem valamennyi elpusztult. Csupán 22 növény élte túl a szállítást a szingapúri botanikus kertben; utódaikkal azóta több millió hektárt népesítettek be, elsősorban Thaiföldön, Malajziában és Indonéziában.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]