Amazonas

Amazonas
Az Amazonas Manaus közelében
Közigazgatás
Országok	Brazília (62,4%), Peru (16,3%), Bolívia (12,0%), Kolumbia (6,3%), Ecuador (2,1%)
Földrajzi adatok
Hossz	6437 km
Forrásszint	5 597 m
Vízhozam	110 000 m³/s
Vízgyűjtő terület	7 180 000 km²
Forrás	Andok, Peru
Torkolat	Atlanti-óceán
Elhelyezkedése
Az Amazonas medencéje

A dél-amerikai Amazonas folyó (spanyolul:Río Amazonas, portugálul: Rio Amazonas) Földünk legbővizűbb folyama, egyike a világ két leghosszabb folyójának (a másik a Nílus). Az Amazonason több víz folyik le, mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. A vízgyűjtő területe is ennek a folyónak a legnagyobb: 7 180 000 km² – ez Dél-Amerika területének 40%-a. Az Atlanti-óceánba ömlő édesvíz mennyisége átlagosan mintegy 110 000 m³/s, az esős évszakban 184 000 m³/s; a világ óceánjaiba ömlő édesvíz mennyiségének egyötöde. Torkolatának környékén a víz iható még ott is, ahol a tengerről a szárazföld már nem is látszik, és a tenger sótartalma még a parttól 150 kilométerre is jelentősen kisebb a szokásosnál. A folyó óceánjárókkal még Iquitosnál, a tengertől 3700 kilométerre is hajózható, kisebb hajók még 780 km-t mehetnek felfelé, egészen Achual Pointig.

Torkolatrendszere

Brazíliában, az Egyenlítőnél ömlik az Atlanti-óceánba. Torkolata impozáns jelenség; a tölcsér- és deltatorkolat több száz négyzetkilométeres hibridje.

Az Amazonas hordaléka még a szárazföldtől 100 kilométerre is sárgára festi a tenger vizét. Az Atlanti-óceán több méteres árapályának eredménye egy olyan delta, amelynek ágai tölcsértorkolatok. A torkolat szigeteinek alakja gyorsan (évtizedes távlatban) változik.

Az Egyenlítő szinte „telibe találja” a deltában, az esőerdők övezetében épült Macapá városát. Maga az Amazonas itt éri el a tengert; a Belém melletti Marajó-öbölbe két kisebb folyó, a Pará és a Tocantins ömlik.

Az Amazonas hosszáról

Először Francisco de Orellana spanyol kutató próbálta meg végigjárni a folyót a 16. században. Expedícióját harcos nők támadták meg, ezért kapta a folyó brazíliai szakaszán a görög mitológia harcos nőire utaló Amazonas nevet.

Öt országon folyik keresztül, és ezek lakói az egyes szakaszokon más-más néven ismerik: Lloqueta, Apurimac, Ena, Tambo, Ucayali, Maranon, Solimoes – mind az általunk csak Amazonasnak ismert folyam helyi nevei.

A legújabb mérések szerint az Amazonas a világ leghosszabb folyója. Eddig a Nílust tartották annak, de míg ez utóbbi „csak” 6695 km, addig az Amazonas 6850 km hosszú. Először két brazil felfedezőnek, Paula Salhanának és Roberto Wernecknek sikerült eljutnia a forrásáig 1994-ben, de nekik is 13 évet kellett várniuk, amíg összeállt egy, a felfedezésüket megerősítő tudományos expedíció. Ez a feltételezés tudományosan még nem bizonyított.^{[pontosabban?]}

Mellékvizei

Legnagyobb mellékfolyói (a forrástól a torkolat felé):

• baloldali mellékvizek:
  • Marañón,
  • Napo (Peruban)
  • Içá,
  • Branco,
  • Japurá,
  • Rio Negro,
  • Uatumã
  • Trombetas,
  • Puru

• jobboldali mellékvizek:
  • Juruá,
  • Purus,
  • Madeira
  • Tapajós
  • Xingu
  • Tocantis

A globális felmelegedés hatása a folyóra

Az Amazonas vízszintje egyre alacsonyabb; apadásáért a globális felmelegedést okolják.

Lásd még

• Amazonas-medence

Források

• az Amazonas a világ leghosszabb folyója
• Il Rio delle Amazzoni è più lungo del Nilo?(olasz)
• http://www.origo.hu/tudomany/20070709-muholdkep-az-amazonas-torkolatrendszere.html
• Földrajzi Világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1992. 464 p. ISBN 963-352-516-0 CM