Amazonas
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Amazonas | |
 |
|
| Az Amazonas medencéje | |
| Hossz | 6 296 / 6 850(?) km |
| Forrásszint | 5 597 m |
| Vízhozam | 110 000 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 7 180 000 km² |
| Forrás | Andok, Peru |
| Torkolat | Atlanti-óceán |
| Országok | |
A dél-amerikai Amazonas folyó (spanyol, portugál: Río Amazonas) Földünk legbővízűbb folyama és egyike a világ két leghosszabb folyójának (a másik a Nílus). Az Amazonason folyik le a legtöbb víz a világon, több, mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. Ennek a folyónak a legnagyobb a vízgyűjtő területe a világon, számszerint 7 180 000 km². Az Atlanti-óceánba ömlő édesvíz mennyisége óriási: (184 000 m³/s) az esős évszakban. Átlagosan pedig kb. 110 000 m³/s. Az Amazonas felelős a világ óceánjaiba ömlő édesvíz mennyiségének egyötödéért. Ahol a folyó a tengerbe ömlik, iható víz nyerhető a tengerből a parttól olyan távol is, ahol a szárazföld már nem is látszik, és a tenger sótartalma jelentősen alacsonyabb a parttól még 150 kilométeres távolságban is. A folyó még Iquitosnál is hajózható óceánjárók számára 3700 kilométerre a tengertől, és innen még 780 km-es hosszon kisebb hajók számára, egészen Achual Pointig. Az Amazonas vízgyűjtő területe, mint már fent látható, 7 180 000 km², Dél-Amerika területének 40%-a. A 6 296 km hosszú folyó Peru belsejéből kiindulva Brazílián keresztül folyva ömlik az Atlanti-óceánba az Egyenlítőnél.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Torkolatrendszere
Brazíliában lévő torkolata impozáns jelenség; a tölcsér és deltatorkolat hibridje több száz kilométer kiterjedésű. A torkolatok alakja a folyó által szállított hordalék mennyiségétől és az árapály mértékétől függ. Az Amazonas nemcsak vízből, hanem hordalékból is sokat szállít, amely a szárazföldtől 100 kilométer távolságban is sárgára festi a tengervizet. Az árapály sem kicsi eközben az Atlanti-óceánon, így az eredmény egy olyan delta, amelynek ágai tölcsérek. A torkolat szigeteinek alakja évtizedes távlatban gyorsan változik. A torkolat pontosan az Egyenlítőn van (amely szinte „telibetalálja” Macapá városát), az esőerdők övezetében. Maga az Amazonas Macapánál éri el a tengert, a Belém nagyvárosa melletti Marajó-öbölbe két másik kisebb folyó, a Pará és a Tocantins ömlik.
[szerkesztés] Az Amazonas hosszáról
Francisco de Orellana spanyol kutató volt az első, aki a 16. században megpróbálta végigjárni a folyót. Expedícióját harcos nők támadták meg. Ezért kapta a folyó brazíliai szakaszán az Amazonas nevet, amely visszautal a görög mitológiára.
Annak az öt országnak a lakói, amelyen keresztül folyik, más-más néven ismerik: Lloqueta, Apurimac, Ena, Tambo, Ucayali, Maranon, Solimoes - mind az általunk csak Amazonasnak ismert folyam helyi neve.
Ha a feltételezések igazak a tévhit annak tudható be, hogy a kutatók nem tudtak eljutni a forrásáig. Először két brazil felfedezőnek, Paula Salhanának és Roberto Wernecknek sikerült ez 1994-ben, de nekik is 13 évet kellett várniuk, míg összeállt egy tudományos expedíció, amely megerősítette felfedezésüket.
Tehát a legújabb mérések szerint az Amazonas a világ leghosszabb folyója. Eddig a Nílust tartották annak, de míg ez utóbbi „csak” 6695 km, addig az Amazonas 6850 km hosszú. Ez a feltételezés még nincs tudományosan bizonyítva.
[szerkesztés] A globális felmelegedés hatása a folyóra
Az Amazonas vízszintje egyre alacsonyabb, a folyó kiszárad a globális felmelegedés miatt.[1]
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- az Amazonas a világ leghosszabb folyója
- Il Rio delle Amazzoni è più lungo del Nilo?(olasz)
- http://www.origo.hu/tudomany/20070709-muholdkep-az-amazonas-torkolatrendszere.html
 |
Ez a földrajztudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
