Amazonas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Amazonas
Amazonas - Encontre das Aguas.jpg
Az Amazonas Manaus közelében
Közigazgatás
Országok Brazília (62,4%), Peru (16,3%), Bolívia (12,0%), Kolumbia (6,3%), Ecuador (2,1%)
Földrajzi adatok
Hossz 6800[forrás?] km
Forrásszint 5 597 m
Vízhozam 110 000 m³/s
Vízgyűjtő terület 7 180 000 km²
Forrás Andok, Peru
Torkolat Atlanti-óceán
d. sz. 0° 10′ 00″, ny. h. 49° 00′ 00″Koordináták: d. sz. 0° 10′ 00″, ny. h. 49° 00′ 00″
Elhelyezkedése
Az Amazonas folyó térképe.png
Az Amazonas és mellékfolyói
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Amazonas témájú médiaállományokat.

A dél-amerikai Amazonas folyó (spanyolul: Río Amazonas, portugálul: Rio Amazonas) Földünk legbővizűbb folyama, a világ leghosszabb folyója. Az Amazonason több víz folyik le, mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. A vízgyűjtő területe is ennek a folyónak a legnagyobb: 7 180 000 km² – ez Dél-Amerika területének 40%-a. Az Atlanti-óceánba ömlő édesvíz mennyisége átlagosan mintegy 110 000 m³/s, az esős évszakban 184 000 m³/s; a világ óceánjaiba ömlő édesvíz mennyiségének egyötöde. Torkolatának környékén a víz iható még ott is, ahol a tengerről a szárazföld már nem is látszik, és a tenger sótartalma még a parttól 150 kilométerre is jelentősen kisebb a szokásosnál. A folyó óceánjárókkal még Iquitosnál, a tengertől 3700 kilométerre is hajózható, kisebb hajók még 780 km-t mehetnek felfelé.

Torkolatrendszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brazíliában, az Egyenlítőnél ömlik az Atlanti-óceánba. Torkolata impozáns jelenség; a tölcsér- és deltatorkolat több száz négyzetkilométeres hibridje.

Az Amazonas hordaléka még a szárazföldtől 100 kilométerre is sárgára festi a tenger vizét. Az Atlanti-óceán több méteres árapályának eredménye egy olyan delta, amelynek ágai tölcsértorkolatok. A torkolat szigeteinek alakja gyorsan (évtizedes távlatban) változik.

Az Egyenlítő szinte „telibe találja” a deltában, az esőerdők övezetében épült Macapá városát. Maga az Amazonas itt éri el a tengert; a Belém melletti Marajó-öbölbe két kisebb folyó, a Pará és a Tocantins ömlik.

Az Amazonas hosszáról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először Francisco de Orellana spanyol kutató próbálta meg végigjárni a folyót a 16. században. Expedícióját harcos nők támadták meg, ezért kapta a folyó brazíliai szakaszán a görög mitológia harcos nőire utaló Amazonas nevet.

Öt országon folyik keresztül, és ezek lakói az egyes szakaszokon más-más néven ismerik: Lloqueta, Apurimac, Ena, Tambo, Ucayali, Maranon, Solimoes – mind az általunk csak Amazonasnak ismert folyam helyi nevei.

A legújabb mérések szerint az Amazonas a világ leghosszabb folyója. Eddig a Nílust tartották annak, de míg ez utóbbi „csak” 6695 km, addig az Amazonas 6850 km hosszú. Először két brazil felfedezőnek, Paula Salhanának és Roberto Wernecknek sikerült eljutnia a forrásáig 1994-ben, de nekik is 13 évet kellett várniuk, amíg összeállt egy, a felfedezésüket megerősítő tudományos expedíció. Ez a feltételezés tudományosan még nem bizonyított.[pontosabban?]

Mellékvizei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnagyobb mellékfolyói (a forrástól a torkolat felé):

  • baloldali mellékvizek:
    • Marañón
    • Napo (Peruban)
    • Içá (Kolumbiában, Peruban és Ecuadorban Putumayónak nevezik)
    • Branco
    • Japurá (Kolumbiában Caquetá)
    • Rio Negro (Kolumbiában és Venezuelában Río Negro)
    • Uatumã
    • Trombetas
    • Puru
  • jobboldali mellékvizek:

A globális felmelegedés hatása a folyóra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Amazonas vízszintje egyre alacsonyabb; apadásáért a globális felmelegedést okolják.[1]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Amazonas témájú médiaállományokat.