Amazonas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ugrás: navigáció, keresés

Amazonas

Az Amazonas medencéje

Hossz:

6 296 km

Forrásszint:

5 597 m

Vízhozam:

110 000 m³/s

Vízgyűjtő terület:

7 180 000 km²

Forrás:

Andok, Peru

Torkolat:

Atlanti-óceán

Országok:

Brazília (62,4%), Peru (16,3%), Bolívia (12,0%), Kolumbia (6,3%), Ecuador (2,1%)

A dél-amerikai Amazonas folyó (spanyol, portugál: Río Amazonas) Földünk legbővízűbb folyama és egyike a világ két leghosszabb folyójának (a másik a Nílus). Az Amazonason folyik le a legtöbb víz a világon, több, mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. Ennek a folyónak a legnagyobb a vízgyűjtő területe a világon, számszerint 7 180 000 km2. Az Atlanti-óceánba ömlő édesvíz mennyisége óriási: (184 000 m³/s) az esős évszakban. Átlagosan pedig kb. 110 000 m3/s. Az Amazonas felelős a világ óceánjaiba ömlő édesvíz mennyiségének egyötödéért. Ahol a folyó a tengerbe ömlik, iható víz nyerhető a tengerből a parttól olyan távol is, ahol a szárazföld már nem is látszik, és a tenger sótartalma jelentősen alacsonyabb a parttól még 150 kilométeres távolságban is. A folyó még Iquitosnál is hajózható óceánjárók számára 3700 kilométerre a tengertől, és innen még 780 km-es hosszon kisebb hajók számára, egészen Achual Pointig. Az Amazonas vízgyűjtő területe mint már fent látható 7 180 000km² Dél-Amerika 40%-a. A 6 296 km hosszú folyó Peru belsejéből kiindulva Brazílián keresztülfolyva ömlik az Atlanti-óceánba az Egyenlítőnél.

Tartalomjegyzék

1 Torkolatrendszere
2 Az Amazonas hosszáról
3 A globális felmelegedés hatása a folyóra
4 Lásd még
5 Referenciák
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Torkolatrendszere

Brazíliában lévő torkolata impozáns jelenség; a tölcsér és deltatorkolat hibridje több száz kilométer kiterjedésű. A torkolatok alakja a folyó által szállított hordalék mennyiségétől és az árapály mértékétől függ. Az Amazonas nemcsak vízből, hanem hordalékból is sokat szállít, amely a szárazföldtől 100 kilométer távolságban is sárgára festi a tengervizet. Az árapály sem kicsi eközben az Atlanti-óceánon, így az eredmény egy olyan delta, amelynek ágai tölcsérek. A torkolat szigeteinek alakja évtizedes távlatban gyorsan változik. A torkolat pontosan az Egyenlítőn van (amely szinte "telibetalálja" Macapá városát), az esőerdők övezetében. Maga az Amazonas Macapánál éri el a tengert, a Belém nagyvárosa melletti Marajó-öbölbe két másik kisebb folyó, a Pará és a Tocantins ömlik.

[szerkesztés] Az Amazonas hosszáról

Francisco de Orellana Trujillo spanyol kutató volt az első, aki a 16. században megpróbálta végigjárni a folyót. Expedícióját harcos nők támadták meg. Ezért kapta a folyó brazíliai szakaszán az Amazonas nevet, amely visszautal a görög mitológiára.

Annak az öt országnak a lakói, amelyen keresztül folyik, más-más néven ismerik: Lloqueta, Apurimac, Ena, Tambo, Ucayali, Maranon, Solimoes - mind az általunk csak Amazonasnak ismert folyam helyi neve.

Ha a feltételezések igazak a tévhit annak tudható be, hogy a kutatók nem tudtak eljutni a forrásáig. Először két brazil felfedezőnek, Paula Salhanának és Roberto Wernecknek sikerült ez 1994-ben, de nekik is 13 évet kellett várniuk, míg összeállt egy tudományos expedíció, amely megerősítette felfedezésüket.

Tehát a legújabb mérések szerint az Amazonas a világ leghosszabb folyója. Eddig a Nílust tartották annak, de míg ez utóbbi "csak" 6.695 km, addig az Amazonas 6.850 km hosszú. Ez a feltételezés még nincs tudományosan bizonyítva.