Guyana
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||
| Nemzeti mottó: One people, one nation, one destiny Egy nép, egy nemzet, egy végzet |
|||
| Himnusz: Dear Land of Guyana, of Rivers and Plains | |||
 |
|||
| Főváros | Georgetown |
||
| Államforma | köztársaság | ||
| - Elnök | Bharrat Jagdeo | ||
| - Miniszterelnök | Sam Hinds
|
||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Függetlenség | az Egyesült Királyságtól | ||
| - kikiáltva | 1966. május 26. | ||
| Terület | |||
| - Összes | 214 970 km² (81.) | ||
| - Víz (%) | 8,4 | ||
| Népesség | |||
| - 2008-as évi becslés | 770 294 (156.) | ||
| - Népsűrűség | 3,5 fő/km² | ||
| GDP | 2005-ös becslés | ||
| - Összes | 870 millió dollár (164.) PPP: 3 456 millió dollár |
||
| - Egy főre jutó | 1 147 dollár (123.) PPP: 4 851 dollár |
||
| HDI (2003) | 0,720 (107.) – közepes | ||
| Pénznem | Guyanai dollár (GYD) |
||
| Időzóna | (UTC-4) | ||
| Internet TLD | .gy |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | GUY | ||
| Hívószám | +592 |
||
| A Nemzetközösség, a CARICOM, a Dél-amerikai Unió, az ENSZ és az OAS tagja. |
|||
|
|
|||
A Magyarországnál több mint kétszer nagyobb, Brit-Guyana néven ismert angol gyarmat 1966-ban nyerte el függetlenségét. Az ország (tisztázatlan etimológiájú) neve indián eredetű. A terület az Atlanti-óceán partján széles, mangróvés parti síkság, amelytől délre a Guyanai-hegyvidék trópusi őserdővel borított hegyei helyezkednek el.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza
[szerkesztés] Domborzata
Az ország Dél-Amerika északkeleti részén terül el. 80-100 km széles partvidékén mangrove-mocsaras síksággal érintkezik az Atlanti-óceánnal. Az ország túlnyomó részét a trópusi esőerdőkkel fedett, 800-2000 m magas Guyanai-felföld foglalja el. Legmagasabb pontja: Roraima, 2835 méter.
Nagy tájai:
- Keskeny, mocsaras, termékeny alföld a tengerparton. Itt él a lakosság zöme.
- Valamivel távolabb agyagos talajok, illetve "fehér homok" öve. Itt találhatók az ország ásványkincsei.
- A középső vidékek sűrű esőerdői.
- Délen sík, füves szavanna.
- A belső területek hegyvidéke, a csapadéktól függően esőerdő vagy szavanna fedi. Az szakadékos oldalú táblahegyek miatt nehezen járható. Nagyon ritka lakosságú vidék, máig érintetlen területek is vannak arrafelé.
[szerkesztés] Vízrajza
A csapadékos Guayanai-fennsíkról bővízű folyók tartanak az Atlanti-óceán felé: Essequibo, Demerara, Berbice.
[szerkesztés] Éghajlata
Az éghajlat nedves trópusi. A partvidéken a hőséget északkeleti passzátszél enyhíti. Itt két esős évszak van, az első májustól augusztus közepéig, a második november közepétől január közepéig tart.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
A vidék változatos élővilágára már a korai utazók is felfigyeltek. Fennmaradását elősegítette, hogy a Guyanai-felföld nehezen járható, gazdaságilag kiaknázatlan terület maradt a legutóbbi időkig.
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
- Kaieteur Nemzeti Park - különlegesen gazdag élővilág a 226 méter magas Kaieteur-vízesés környékén.
[szerkesztés] Természeti világörökségei
Az UNESCO guayanai nemzeti bizottsága három helyszínt javasolt világörökségnek: a Kaieteur Nemzeti Parkot, Georgetown gyarmati óvárosát és a "Shell Beach" (Kagylópart) nevű tengerpartot. Egyik javaslat sem érte el a célját.
[szerkesztés] Történelme
Az ország első telepesei a Kolumbusz nyomán felfedező utakra indult spanyolok voltak a 15-16. század fordulóján. 1620-ban a területet a hollandok szerezték meg, majd az 1814-es angol-holland egyezmény értelmében három holland gyarmat Nagy-Britannia birtokába került, és ezek 1831-ben Brit Guyana néven egyesültek.
A rabszolgatartás 1834-es betiltása után a korábbi rabszolgák közül sokan városba települtek. A cukornádültetvények megművelésére szerződéses munkásokat hoztak a mai Portugáliából (1834), Németországból (először 1835-ben), Írországból (1836), Skóciából (1837), Máltáról (1839), Kínából és Indiából (1838-tól kezdve). Ma az indiai eredetűk alkotják Guyana legnagyobb etnikai csoportját, őket követik az afrikai származásúak.
A második világháború után, 1953-ban a terület autonómiát kapott, majd hosszas politikai harc után 1966-ban Guyana néven függetlenné vált, és 1970-ben kiáltották ki az első szövetkezeti köztársaságot.
Guyana politikai életére máig erős befolyása van a brit kormány mellett az amerikai külügyminisztériumnak és a CIA-nak. Titkos pénzügyi és nyílt politikai támogatásban részesítették az afrikai származású guyanaiak nyugatbarát szárnyát, különösen a Forbes Burnham által vezetett Nép Nemzeti Kongresszusát (PNC), hogy az visszaszorítsa Cheddi Jagan vezette Népi Haladó Pártot (PPP), melynek szavazói leginkább indiai eredetűek.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
- Barima-Waini
- Cuyuni-Mazaruni
- Demerara-Mahaica
- East Berbice-Corentyne
- Essequibo Islands-West Demerara
- Mahaica-Berbice
- Pomeroon-Supenaam
- Potaro-Siparuni
- Upper Demerara-Berbice
- Upper Takutu-Upper Essequibo
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Elnökök, miniszterelnökök
Bővebben: Guyana elnökei és miniszterelnökei[szerkesztés] Védelmi rendszer
Bővebben: Guyana hadereje[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
Az ország népessége 697 181 fő, melynek 36%-a él városokban. A népességnövekedés 0,44%-os, az írástudatlanság 1,2%-os. A lakosság 50%-a indiai, pakisztáni, 31%-a fekete, 11%-a mulatt és mesztic, 6%-a indián, 1%-a kínai és 1%-a fehér.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Guyana városai[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
Az országban a hivatalos nyelv az angol, de beszélik még az indián nyelveket, a kreolt, a hindit és az urdut is. A lakosság 35%-a hindu, 33%-a protestáns, 17%-a római katolikus, 10%-a szunnita muszlim vallású, 5%-a egyéb felekezethez tartozik.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdasága
[szerkesztés] Általános adatok
Az ország legfontosabb ásványi anyaga a bauxit.
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Hagyományok és néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
[szerkesztés] Külső hivatkozás
|
||||||||
|
||||||||
|
|||||||||||
