Guyana
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: One people, one nation, one destiny Egy nép, egy nemzet, egy végzet |
|||||
| Himnusz: Dear Land of Guyana, of Rivers and Plains | |||||
 |
|||||
| Főváros | Georgetown |
||||
| Államforma | köztársaság | ||||
| - Elnök | Bharrat Jagdeo | ||||
| - Miniszterelnök | Sam Hinds
|
||||
| Hivatalos nyelv | angol | ||||
| Függetlenség | az Egyesült Királyságtól | ||||
| - kikiáltva | 1966. május 26. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 214 970 km² (81.) | ||||
| - Víz (%) | 8,4 | ||||
| Népesség | |||||
| - 2005-ös évi becslés | 765 283 (156.) | ||||
| - Népsűrűség | 4 fő/km² | ||||
| GDP | 2005-ös becslés | ||||
| - Összes | 870 millió dollár (164.) PPP: 3 456 millió dollár |
||||
| - Egy főre jutó | 1 147 dollár (123.) PPP: 4 851 dollár |
||||
| HDI (2003) | 0,720 (107.) – közepes | ||||
| Pénznem | Guyanai dollár (GYD) |
||||
| Időzóna | (UTC-4) | ||||
| Internet TLD | .gy |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | GUY | ||||
| Hívószám | +592 |
||||
| A Nemzetközösség, a CARICOM, a Dél-amerikai Unió, az ENSZ és az OAS tagja. |
|||||
|
|
|||||
A Magyarországnál több mint kétszer nagyobb, Brit-Guyana néven ismert angol gyarmat 1966-ban nyerte el függetlenségét. Az ország (tisztázatlan etimológiájú) neve indián eredetű. A Kolumbusz Kristóf által felfedezett terület az Atlanti-óceán partján széles, mangróvés parti síkság, amelytől délre a Guyanai-hegyvidék trópusi őserdővel borított hegyei helyezkednek el.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza
[szerkesztés] Domborzata
Az ország Dél-Amerika északkeleti részén terül el. 80-100 km széles partvidékén mangrove-mocsaras síksággal érintkezik az Atlanti-óceánnal. Az ország túlnyomó részét a trópusi esőerdőkkel fedett, 800-2000 m magas Guyanai-felföld foglalja el. Legmagasabb pontja: Roraima, 2835 méter.
[szerkesztés] Vízrajza
[szerkesztés] Éghajlata
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
[szerkesztés] Természeti világörökségei
[szerkesztés] Történelme
Az ország első telepesei a Kolumbusz nyomán felfedező utakra indult spanyolok voltak a 15-16. század fordulóján. 1620-ban a területet a hollandok szerezték meg, majd az 1814-es angol-holland egyezmény értelmében három holland gyarmat Nagy-Britannia birtokába került, és ezek 1831-ben Brit Guyana néven egyesültek.
A rabszolgatartás 1834-es betiltása után a korábbi rabszolgák közül sokan városba települtek. A cukornádültetvények megművelésére szerződéses munkásokat hoztak a mai Portugáliából (1834), Németországból (először 1835-ben), Írországból (1836), Skóciából (1837), Máltáról (1839), Kínából és Indiából (1838-tól kezdve). Ma az indiai eredetűk alkotják Guyana legnagyobb etnikai csoportját, őket követik az afrikai származásúak.
A második világháború után, 1953-ban a terület autonómiát kapott, majd hosszas politikai harc után 1966-ban Guyana néven függetlenné vált, és 1970-ben kiáltották ki az első szövetkezeti köztársaságot.
Guyana politikai életére máig erős befolyása van a brit kormány mellett az amerikai külügyminisztériumnak és a CIA-nak. Titkos pénzügyi és nyílt politikai támogatásban részesítették az afrikai származású guyanaiak nyugatbarát szárnyát, különösen a Forbes Burnham által vezetett Nép Nemzeti Kongresszusát (PNC), hogy az visszaszorítsa Cheddi Jagan vezette Népi Haladó Pártot (PPP), melynek szavazói leginkább indiai eredetűek.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
- Barima-Waini
- Cuyuni-Mazaruni
- Demerara-Mahaica
- East Berbice-Corentyne
- Essequibo Islands-West Demerara
- Mahaica-Berbice
- Pomeroon-Supenaam
- Potaro-Siparuni
- Upper Demerara-Berbice
- Upper Takutu-Upper Essequibo
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Elnökök, miniszterelnökök
Részletező szócikk: Guyana elnökei és miniszterelnökei[szerkesztés] Védelmi rendszer
Részletező szócikk: Guyana hadereje[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
Az ország népessége 697 181 fő, melynek 36%-a él városokban. A népességnövekedés 0,44%-os, az írástudatlanság 1,2%-os. A lakosság 50%-a indiai, pakisztáni, 31%-a fekete, 11%-a mulatt és mesztic, 6%-a indián, 1%-a kínai és 1%-a fehér.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Részletező szócikk: Guyana városai[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
Az országban a hivatalos nyelv az angol, de beszélik még az indián nyelveket, a kreolt, a hindit és az urdut is. A lakosság 35%-a hindu, 33%-a protestáns, 17%-a római katolikus, 10%-a szunnita mohamedán vallású, 5%-a egyéb felekezethez tartozik.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdasága
[szerkesztés] Általános adatok
Az ország legfontosabb ásványi anyaga a bauxit.
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Hagyományok és néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
[szerkesztés] Külső hivatkozás
| A világ országai | Amerika | |
| Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda |
Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela |
|
| Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Barthelemy | Saint Martin | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek | |
| Amerikai Államok Szervezete (OAS) |  |
|---|---|
| Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela
|
|
| A Nemzetközösség tagjai | |||
|---|---|---|---|
| Nemzetközösségi királyság | Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland |
||
| Nemzetközösségi köztársaság | Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia |
||
| Önálló nemzetközösségi monarchiák | Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga | ||
