Mississippi (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mississippi
Miss R dam 27.jpg
A Mississippi
Közigazgatás
Országok Amerikai Egyesült Államok Amerikai Egyesült Államok (98,5%)
Kanada Kanada (1,5%)
Földrajzi adatok
Hossz 6 270 km
Forrásszint 450 m
Vízhozam Minneapolis[1]: 210 m³/s

Saint Louis[1]: 5150 m³/s
Vicksburg[1]: 17 050 m³/s

Baton Rouge[2]: 12 740 m³/s
Vízgyűjtő terület 2 980 000 km²
Forrás Minnesota
é. sz. 47° 14′ 23″, ny. h. 95° 12′ 27″
Torkolat Louisiana
é. sz. 29° 09′, ny. h. 89° 15′Koordináták: é. sz. 29° 09′, ny. h. 89° 15′
Elhelyezkedése
Mississippirivermapnew.jpg
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mississippi témájú médiaállományokat.

A Mississippi az Amerikai Egyesült Államok leghosszabb folyója, hossza 4070 km[3]. A Missourival együtt Észak-Amerika legnagyobb folyamrendszerét alkotja, együttes hosszuk 6270 km. A folyó csaknem teljesen átszeli az Amerikai Egyesült Államok területét észak-déli irányban, útja során nyolc állam területét érinti: Minnesota, Illinois, Missouri, Kentucky, Arkansas, Tennessee, Mississippi és Louisiana. Majdnem az összes középnyugati folyó a Mississippi-Missouri rendszerbe torkollik.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mississippi deltája űrfelvételen
A Mississippi deltájának felépülése

Nevének eredetéről több elképzelés is létezik, az egyik szerint elnevezése az odzsibua indián misi-ziibi szavaiból származik, melynek jelentése „nagy folyó”. Más források szerint az elnevezés az algonkin indiánoktól származik, melyben a messe a "nagy", a sepe pedig a "víz" szavakat jelenti.

A Mississippi vízgyűjtő területe a negyedik legnagyobb a világon, területe 3 220 000 km², több, mint 31 amerikai állam és 2 kanadai tartomány, 72 millió ember lakóhelye tartozik a területéhez.

A folyót több szakaszra is oszthatjuk, a Felső-Mississippi folyó az Itasca-tónál lévő forrástól a Missouri folyóval történő összefolyásáig tart. A Középső-Mississippi a Missouri folyótól az Ohioval történő összefolyásig tart, az alsó szakasz pedig a Mexikói-öbölnél található deltatorkolatig terjed. Az Alsó-Mississippi területén találhatjuk meg a folyó legszélesebb szakaszait, több helyen meghaladja az 1,6 km szélességet.

A Mississippi vízhozama átlagosan 7000-20 000 m³/s között mozog. Annak ellenére, hogy a világ ötödik leghosszabb folyója, ez az érték igen alacsonynak mondható.[4]

Deltatorkolat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mississippi szabályos "madárláb" formájú deltatorkolattal rendelkezik, mely az elmúlt ötezer évben 24-80 kilométert nyomult előre és fokozatosan épült fel. A delta épülése északról délre, valamint nyugatról keleti irányba történt, legfiatalabb része a délkeleti nyúlvány. A deltatorkolat 75 000 km² nagyságú, kelet-nyugati irányban több, mint 400 km széles, területén 2,2 millió lakos él, többnyire New Orleans területén.

1900 előtt a Mississippi körülbelül 400 millió tonna üledéket szállított évente a Mexikói-öbölbe, az elmúlt két évtizedben ez a szám 145 millió tonnára csökkent. Ez különösen nagy környezeti problémát jelent, mivel a Mississippi-delta pusztulásához is vezethet. A folyó a delta további építéséhez már nem szállít elegendő hordalékot. A Mississippi által szállított üledékek Memphisnél már kevesebb, mint 10 méter vastagságú, ezzel szemben Dél-Louisianában, a delta csúcsánál a 100 méteres vastagságot is meghaladja.[5]

A folyó által szállított hordalékmennyiség csökkenésének oka az elmúlt évszázad során felépített hatalmas gát- és töltésrendszer. Ezek a létesítmények elsődlegesen a folyó hajózhatóságát biztosítják, de üledékcsapdaként is működnek, így a hordalék egy része nem jut el a tengerig, egyes megfigyelések szerint a folyó által szállított hordalék akár 70 százalékát is megfoghatják. A delta további épüléséhez évi 18–24 milliárd tonna hordalékra lenne szükség[5], ennyit azonban nem szállít a Mississippi. A kutatók szerint emiatt a század végére mintegy 13500 km² terület (a jelenlegi deltaterület 20 százaléka) el fog tűnni.

Mellékfolyói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mississippi vízgyűjtő területe
Arkansas, a Mississippi mellékfolyója
A Mississippi forrása az Itasca-tónál
A Mississippi képe az 1993-as áradás után St. Louis közelében
A Mississippi és az Ohio összefolyása
A Mississippi Guttenberg közelében, Iowa államban

Bal oldali mellékfolyói:

  • St. Croix - 264 km
  • Black
  • Chippewa
  • Wisconsin - 692 km
  • Rock - 459 km
  • Illinois - 439 km
  • Kaskaskia
  • Ohio - 1 579 km
  • Hatschie
  • Yazoo - 302 km
  • Big Black

Jobb oldali mellékfolyói:

  • Minnesota - 534 km
  • Root
  • Cannon
  • Turkey
  • Iowa - 482 km
  • Skunk
  • Salt
  • Missouri - 4 370 km
  • St. Francis
  • White - 1 162 km
  • Arkansas - 2 334 km
  • Red - 2 189 km

Növény- és állatvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyó és ártere igen gazdag élőhely, rendkívül sok növény- és állatfajnak ad otthont, a legnagyobb vizes élőhelyek közé tartozik Észak-Amerikában. A folyóban eddig 60 különböző kagylófajt azonosítottak, ezen kívül több, mint 50 emlős, 145 kétéltű és hüllőfaj otthona. Az Mississippi jellemző állatfajai közé tartozik az aligátor, a hód, a mosómedve, a vidra, a nyérc, a róka, a pézsmapocok és a görény.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fő gazdasági tevékenységet a Mississippi-mentén az ipar, a turizmus, a mezőgazdaság és az akvakultúra jelenti.

Gazdasági tevékenység a Mississippi-öbölben
Tevékenységi ág Munkahelyek száma Éves jövedelem (Milliárd $)
Ipar 383 000 87
Turizmus 180 000 13
Érc és szénhidrogén bányászat 41 000 9
Mezőgazdaság 100 000 6,8
Szolgáltatások 29 000 6
Energiatermelés 11 000 4,7

A Mississippi-mentén található nagyobb városok a forrástól a torkolatig a következők:

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

William H. Powell: A Mississippi felfedezése

Hernando de Soto spanyol konkvisztádor volt az első európai ember, aki megpillantotta a Mississippi folyót. Az első híd 1855-ben épült fel Minneapolis-ban, az első vasúti hidat 1856-ban létesítették.

Legnagyobb árvizet 1927-ben jegyezték fel, ekkor több ezer áldozata volt és 70 000 négyzetkilométer területet öntött el.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Medián adatok a United States Geological Survey (USGS) 1978–1998 közötti mérései alapján.
  2. Medián adat a United States Geological Survey (USGS) 1978–1983 közötti mérései alapján.
  3. U.S. Army Corps of Engineers navigation charts.
  4. Az Amazonas vízhozama 200 000 m³/s a nedves évszakban, tehát a Mississippi ennek csak 10%-a.
  5. ^ a b National Geographic: Zsugorodik a Mississippi-delta (Hozzáférés: 2011. június 8.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mississippi (folyó) témájú médiaállományokat.