Ohio (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ohio
Ohio River.jpg
Az Ohio Louisville mellett a legszélesebb, egy mérföld széles
Közigazgatás
Országok  Amerikai Egyesült Államok
Földrajzi adatok
Hossz 1570 km
Forrásszint 223 m
Vízhozam 7,957 Cairo, IL m³/s
Vízgyűjtő terület 490,601 km²
Forrás Allegheny folyó
Torkolat Mississippi
é. sz. 36° 59′ 12″, ny. h. 89° 07′ 50″Koordináták: é. sz. 36° 59′ 12″, ny. h. 89° 07′ 50″
Elhelyezkedése
Ohiorivermap.png
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ohio témájú médiaállományokat.

Az Ohio (ejtsd: ohájó) folyó az Egyesült Államok keleti részén van. A Mississippi legnagyobb mellékfolyója. Hossza 1579 km. A folyó jelentősen befolyásolta az őslakosság történelmét. Fő szállítási út volt a korai Egyesült Államok nyugati terjeszkedése idején. Hat államon folyik keresztül, és vízgyűjtő medencéje 14 államnak. Legnagyobb mellékfolyója a Tennessee folyó. A 19. század folyamán a Northwest Territory déli határa volt, s egyúttal határvonal volt a szabad és a rabszolgatartó területek között. Úgy is ismerjük mint "Mason-Dixon line". A folyó klímája átmenet a párás szubtrópusi és a párás kontinentális éghajlat között.

A folyó az Allegheny és Monongahela folyók folytatása, amelyek Point State Park-nál találkoznak (Pittsburgh, Pennsylvania). Pittsburghtől északnyugatra folyik Allegheny és Beaver megyéken keresztül, mielőtt egy hirtelen kanyart vesz dél-délnyugat irányába Nyugat-Virginia felé, ahol hármas határa Nyugat-Virginia-Ohio-Pennsylvania államoknak East Liverpool, (OH), Chester,(WV) és Midland, (PA) közelében.

A folyó durván követi a nyugat-északnyugat irányt, mielőtt dél-délnyugatnak fordul. Itt Nyugat-Virginia, Ohio, Kentucky, Indiana és Illinois határán folyik, aztán a Mississippi folyóba torkollik Cairo (IL) városnál.

Az Ohio vízgyűjtő-területe 490 603 km²-nyi területet foglal magába, ebbe beletartozik a Mississippi-medence keleti keleti régiója is.

Az Ohio vízgyűjtő-területéhez tartozó államok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Illinois (az délkeleti negyede), Indiana (minden folyó, kivéve az állami északi részén lévők),Ohio (az állam déli fele), New York (a déli határ kis területe), Pennsylvania (délnyugat sarok és észak közép határ), Maryland (kis folyosó a Youghiogheny folyó mentén a állam nyugati határa), Nyugat-Virginia (minden folyó kivéve a állam keleti („panhandle”) részét), Kentucky (minden folyó kivéve az állam távol-nyugati részét, mely folyói közvetlen a Mississippi folyóba ömlenek), Tennessee (minden folyó kivéve az állam távol nyugati részét, mely folyói közvetlen a Mississippi folyóba ömlenek, és egy kis terület az állam délkeleti csücskében, ahol a folyó a Conasauga folyóba ömlenek), Virginia (délnyugat Virginia legtöbb folyója), Észak-Karolina (nyugati negyede az államnak), Georgia (északnyugati sarka az államnak), Alabama (az állam északi része), és Mississippi (az állam északkeleti sarka).[1]

A folyó keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ohio folyó felső folyása a a Würm-glaciális vége felé meginduló gleccsertavak lassan lefelé folyó jegének az eredménye. Sok kis folyó keletkezett vagy eltűnt az Ohio felső folyásának létrejöttekor.

A folyó középső szakasza hasonlóképpen formálódott, mint a felső szakasz. Az északi folyású folyó átmenetileg felduzzadt a jelenlegi Louisville (KY) területén, s egy nagy felduzzadt tavat hozott létre, amely utat vágott a Mississippi folyó felé. Az Ohio felső és középszakasza egyesült, amit ma a modern Ohio folyónak hívunk.[2][3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyó 1579 km hosszú és a nagyobb mennyiségű vizet szállít a Mississippi folyóba, mint akármelyik másik mellékfolyó. Az indiánok és a korai felfedezők és telepesek gyakran tekintették az Allegheny folyót az Ohio részének, és az elágazás (villa) pedig (Allegheny és Monongahela folyók egybefolyása Pittsburgh-nél) hadászati szempontból fontos hely volt.

1749 május 19-én II. György brit király, jóváhagyta az Ohio Company (csapat) létrehozását a folyó egybefolyása (villa) körül. A terület feltárása s a Pennsylvaniai és Virginiai brit telepesek kereskedelmi kapcsolatai az indiánokkal konfliktushoz vezetett a francia erőkkel - akik erődöket hoztak létre a Allegheny folyó mentén. Mindkettőjük igényt tartott ezekre a területekre. Ez közvetlenül vezetett a francia-indián háborúhoz Észak-Amerikában. A francia-indián háború csak része volt a sokkal komplikáltabb teljes mértékű érdekellentétnek. Talán ez volt a világ első globális konfliktusa. Anglia és Franciaország között lezajlott hétéves háború után a britek korlátlan uralmat nyertek az Ohio völgye felett. 1774 a Quebec Act helyreállította a Mississippi folyótól keletre és az Ohio folyótól északra levő területek tulajdonjogát, kielégítve a francia ajkúakat, de felháborította a 13 Kolóniát. Végül ez robbantotta ki az amerikai függetlenségi háborút.

Mivel az Ohio nyugat felé folyik, megkönnyítette a pionírok nyugati irányú közlekedését Nyugat-Pennsylvania-ból. Miután elérték az Ohio torkolatát, az utazók folytathatták útjukat északra a Mississippin a mai St. Louis, Missouri felé. Innen az út folytatódhatott a Missouri folyón, vagy a Mississippin, vagy szárazföldön nyugat felé. A 19. század elején kalózok, mint pl. Samuel Mason, telepedtek meg a Cave-In-Rock , Illinois környékén , s orvul megtámadták, s megölték az utazókat, s elvették az áruikat, csónakjaikat pedig elsüllyesztették. Mike Fink mondája felidézi a teherhajó történetét, melyet az európai telepesek használtak a korai időkben. 1843-ban az Ohio folyami hajósai inspirálták Dan Emmettet The Boatman's Dance dal megírására.

Más folyami utazók a Mississippin délre folytatták útjukat New Orleans és már kikötők felé. Felmerült az igény a további nyugati terjeszkedésre és kereskedelemre, de a Appalache-hegyvonulaton keresztül az út hosszú volt és fáradságos. Az Ohio völgyből igény támadt New Orleans kikötőjének elérése, amely 1803-ban Louisiana megvásárolását (Louisiana Purchase) eredményezte.

Az Ohio folyó egyúttal a szabad államok, és a rabszolga államok határa is volt az amerikai polgárháború előtt. Az Ohión a novellákból is jól ismert rabszolgakereskedelem zajlott le. A polgárháború előtt a menekülő rabszolgák s az őket segítő "Underground Railroad" Ohiot “River Jordan”-nak hívta, mivel több és több szökött rabszolga menekült az Ohio folyón keresztül.[4] (Harriet Beecher Stowe és Toni Morrison több novellája foglalkozott a rabszolgaszöktetés témájával.) Az Ohio menti Ripley városban egy dühös rabszolga-felhajtó alkotta az “Underground Railroad” kifejezést, mivel üldözöttjei nyom nélkül eltűntek. Ripley a melegágya volt a rabszolgafelszabadító tevékenységeknek. Szökött rabszolgákat úgyszólván szívesen fogadták ott, de a rabszolga-felhajtók is nyíltan dolgoztak Ripley-ban.

Az Ohio partjait birtokló virginiaiak nem csak a partra, de az egész folyóra is igényt tartottak. Így a folyó képezte a határt az államok között, s az egész folyó szélességében keleten és délen Virginiához tartozott. Így a Wheeling Island, a nagy lakott sziget az Ohió folyóban Nyugat-Virginiához tartozott.

1980-ban Kentucky beperelte Indiana államot, mert a Marble Hill-i nukleáris erőmű, a szennyvízét a folyóba engedte. Hasonlóképpen 1990-ben Kentucky vitatta Illinois adózási jogát a Metropolis városánál dokkoló hajó kaszinóban, mivel fenntartották ellenőrzési jogukat az egész folyóra. Kb. ugyanebben az időben saját kaszinóhajójukat Evansville (Indiana) városában.

A korai 1980-as években Clarksvilleben (Indiana) megalapították a Falls of the Ohio National Wildlife Conservation Area, mely a környezetet és a vadállományt hivatott védeni.[5]

Városok az Ohio folyó mentén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pennsylvania: Pittsburgh, Monaca, Beaver, Rochester, Shippingport, Aliquippa, Sewickley, McKees Rocks, Coraopolis
  • Ohio: East Liverpool, Steubenville, Marietta, Belpre, Pomeroy, Gallipolis, Ironton, Portsmouth, Manchester, Aberdeen, Ripley, Cincinnati
  • Nyugat-Virginia: Weirton, Wheeling, Moundsville, New Martinsville, Paden City, St. Marys, Parkersburg, Ravenswood, Point Pleasant, Huntington, Kenova
  • Kentucky: Ashland, Augusta, Newport, Maysville, Covington, Lewisport, Ludlow, Louisville, Owensboro, Hawesville, Henderson, Paducah
  • Indiana: Madison, Jeffersonville, Clarksville, New Albany, Tell City, Evansville, Mount Vernon
  • Illinois: Cairo, Metropolis, Brookport, Old Shawneetown, Cave-In-Rock, Elizabethtown, Golconda[6]

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legenda szerint valamikor az 1800-as években, a folyó partján elkövetett szerelmi gyilkosságot örökítette meg a Banks of the Ohio című közismert ballada, melyet számos művész, köztük Johnny Cash és Olivia Newton-John is elénekelt.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hidak az Ohio folyó felett[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Duzzasztógátak és víztárolók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ohio Watersheds and Drainage Basins Maps
  2. Upper Ohio River
  3. Occupance of the Eastern Segment of the Middle Ohio Valley By John Henry Garland, "Private edition, distributed by the University of Chicago libraries, Chicago, Illinois."
  4. KET's Underground Railroad - Community Research
  5. History of Ohio River
  6. The Encyclopedia of Louisville By John E. Kleber; 669 page.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ohio (folyó) témájú médiaállományokat.