Arkansas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arkansas
Arkansas zászlaja
Arkansas zászlaja		 Arkansas címere
Arkansas címere
Becenév: The Natural State
Mottó: Regnat populus (latin) – A nép uralkodik
Map of USA highlighting Arkansas.png
Közigazgatás
Fővárosa Little Rock
Legnagyobb város Little Rock
Kormányzó Mike Beebe (D)
Hivatalos nyelv angol
Postai rövidítés AR
ISO 3166-2 US-AR
Felvétel az Unióba
sorrendben 25.
dátuma 1836. június 15.
Rangsor
terület szerint 29.
népesség szerint 33.
népsűrűség szerint 34.
Népesség
Népesség 2 915 918 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 19,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen 137 732 km²
ebből víz 2,09 %
Időzóna Central: UTC-6/DST-5
Szélesség é. 33° – é. 36°30'
Hosszúság ny. 89°41' – ny. 94°42'
Kiterjedés
kelet-nyugati 385 km
észak-déli 420 km
Domborzat
legmagasabb pont 839 m
átlagmagasság 198 m
legalacsonyabb pont 17 m
Arkansas weboldala

Arkansas az Amerikai Egyesült Államok 25. tagállama. Az USA déli államainak egyike. Hat másik állammal határos – északon Missourival, keleten Tennessee-vel és Mississippivel, délen Louisianával, nyugaton Texasszal és Oklahomával. Keleti határát nagyban meghatározza a Mississippi folyása. Földrajzilag sokszínű állam, hegyvidékek éppúgy megtalálhatóak itt, mint a Mississippi folyó síksága. Fővárosa és legnagyobb városa Little Rock.

Az állam neve, az Arkansas a „folyó alsó folyásánál élő emberek földje” jelentésű indián szó franciás ejtése. Az „arkanszó” (Sound hallgat) kiejtést 1881-ben törvénnyel tették hivatalossá.

Tartalomjegyzék

Történet[szerkesztés]

Mielőtt a megkezdődött a fehérek nyugati irányú terjeszkedése ezen a területen a kvapa, kadó és a oszidzs törzsek éltek.

Az első európai a spanyol felfedező Hernando de Soto expediciója volt, akik a 16. század végén elérték ezt a terültet, s itt töltöttek egy telet. A francia felfedezők, Marquette és Joliot több mint egy évszázaddal később érkeztek ide. Az első francia települést 1686-ban alapították meg a Mississippi és az Arkansas folyók egybeömlésénél. Arkansas a Louisiana Purchase szerződés keretén belül került az Egyesült Államok tulajdonába. Nevét a spanyol, vagy francia felfedezők adták, amely valószínű az illinois indián nyelvből ered, s jelentése az emberek, aki a folyó mentén éltek.[2]

1819. július 4-én szervezték meg az Arkansas Territóriumot (Territory of Arkansaw),[3] és 1836. június 15-én az Egyesült Államok 25. tagállama lett.

A gyapotültetvények a delta vidékén alakultak ki, amelyet fekete rabszolgák műveltek. Más terülteken kisebb farmok alakultak.

Arkansas aktív szerepet játszott a Texas Mexikótól való elszakadási harcában. A Texasi forradalom (1835–1836) kirobbantásában valószínű, hogy Sam Houston és patriótái tervezték a felkelést 1834-ben Washington (Arkansas) pincéiben.[4] Amikor a harcok megkezdődtek Arkansasból önkéntesek mentek a Texasi csatamezőkre.

1846-ban, amikor a mexikói-amerikai háború megkezdődött Thomas S. Drew arkansas-i kormányzó önkéntes csapatokat küldött az Egyesült Államok hadseregébe.

A polgárháború előtt az állam teljes lakosságának 25%-a 111 115 ember fekete rabszolga volt.[5] Arkansas nem akart belépni a Konföderációba egészen addig, amig az Egyesült Államok elnöke Abraham Lincoln nem küldött csapatokat Dél-Karolinába válaszul a Konföderéciós erők támadására Fort Sumter-nél. 1861. május 6-án Arkansas kivált az Unióból. Az állam a polgárháború során kisebb csaták színhelye volt. A háború során olyan kiváló emberek harcoltak a Konföderáció oldalán mint Patrick Cleburne generális, Thomas C. Hindman generális.

A rekonstrukciós években a kongresszus 1868 júniusában Arkansas-t ismét felvette az Egyesült Államok államai közé. Később a konzervatív demokrata erők visszanyerték hatalmukat, s 1874-ben új alkotmányt hoztak.

Az 1874-es év a különböző frakciós harcok ideje volt a kormányzóságért küzdő felek között. A kedélyek addig nem nyugodtak le, amig Ulysses S. Grant az Egyesült Államok elnöke nem utasította Joseph Brooks-ot katonai támogatóinak feloszlatására.[6]

1881-ben törvénybe foglalták az állam nevének megfelelő hivatalos írását és kiejtését.

A rekonstrukciós idők után több és több emigráns kezdett szivárogni az állam területére, közöttük kínai, olasz, szíriai munkások telepedtek le. Ugyanebben az időben feketék is a delta vidékére költöztek, mivel lehetőség nyílt saját földtulajdon jog megszerzésére. A kínai és olasz munkások hamarosan feladták a földművelést, s kereskedelem területén találtak megélhetést, s gyermekeiket tanítatták.[7]

A vasútvonalak építése több és több embernek adott munkát. A vasutak hozzásegítettek a fejlődéshez olyan területeken is mint Ozark, ahol a kisgazdák nagy erőfeszítéssel tudták csak megművelni földjeiket.

Az 1880-as években a mezőgazdaság súlyos válságba került, amely kiélezte a politikai küzdelmeket, mely végül egyfajta koalíciós megoldáshoz vezetett. Az 1890-es években Arkansas követte a többi déli államot, akik alkotmányilag megfosztották a feketéket és a szegény fehéreket jogaiktól. Ebben az időben a feketék száma 25%-át tették ki a teljes lakosságnak. Az 1900-as évek elején a demokrata párt kiterjesztette a jogokat minden fehérre, s az állam egypárt-rendszerűvé vált évtizedekig.[8]

A 20. század elején a kőolaj felfedezése és a bauxit bányák feltárása lendületet adott a gazdaságnak, de nem tudtak mindenben lépést tartani.[9]

1905 és 1911 között több német, szlovák és ír emigráns érkezett. A németek és a szlovákok az állam keleti részén a Prairie néven ismert területen telepedtek le, míg az írek délkeleten alkottak közösségeket. A németek katolikusok, a szlovákok pedig lutheránusok voltak. Az írek többnyire protestánsok Észak-Írországi Ulster környékéről.

Tüntetések Little Rock városában

1954-ben Little Rock magára vonta az egész nemzet figyelmét. A központi kormánynak kellett védelmet nyújtani a középiskolába járó afro-amerikai diákok számára, hogy megmentsék őket a meglincseléstől. Orval Faubus kormányzó az Arkansas-i Nemzeti Gárdát vezényelte ki a fekete diákok védelmére. Miután háromszor is próbált kapcsolatot teremteni Dwight D. Eisenhower elnökkel 1957. szeptember 25-én 1000 ejtőernyőst küldött az iskolák bejáratához, hogy védelmezzék őket.

A központi bíróság elrendelte a középiskola bezárását amíg az integráció megoldatlan marad. 1959-ben a Little Rock integrált középiskola ismét megnyílt.[10]

Az Egyesült Államok 42. elnöke Bill Clinton született Hope(Arkansas) városában. Elnöksége előtt Arkansas kormányzójaként szolgált.

Földrajz[szerkesztés]

Arkansas határa

Arkansas tavainak együttes területe 2 428,11 km2, folyóinak hossza 15 610,6 km és 9 712,46 km² erdőség.

Arkansas északnyugati részén húzódik az Ozark hegység, s az állam közép nyugati részén az Arkansas folyó választja el az Ozark hegységet a Ouachita hegységtől. A déli része erdővel borított dimbes-dombos táj.

A Mississippi folyó az állam keleti határán folyik, s az Arkansas és Mississippi deltája gazdag termőföldet biztosít a rizs, a gyapot, a szójabab és a búza számára.

Ozark természetes szépsége évente sok turistát vonz. A Hot Spring National Park termálforrását sok gyógyulni vágyó látogatja. Az Euréka forrásnak 63 kútja van. A Hot Springs Mountain (Ouachitas) 47 forró gyógyvizű forrása van. [11]

Arkansas tavai[szerkesztés]

  • Ctherine tó

  • Chicot tó

  • Conway tó

  • Hamilton tó

Arkansas folyói[szerkesztés]

  • Arkansas folyó

  • Columbia gát a Ouachita folyón

  • South-Fourchelafave folyó

  • White folyó

Nemzeti parkok[szerkesztés]

  • Arkansas Post National Memorial at Gillett
  • Buffalo National River
  • Fort Smith National Historic Site
  • Hot Springs National Park
  • Little Rock Central High School National Historic Site
  • Pea Ridge National Military Park

  • Buffalo National River

  • Hot Spring National Park légi felvétele

  • Arkansas folyó

  • Crowleys State Park

Éghajlat[szerkesztés]

Arkansas párás szubtrópusi éghajlata van, kivéve az északi felföldeken, ahol nedves szárazföldi éghajlat uralkodik. Arkansas közvetlenül nem határos a Mexikói-öböllel, mégis nagy mennyiségű forró, párás légtömegek jutnak el idáig. A nyár párás és forró és mérsékelt kevésbé párás a tél. A nappali hőmérséklet Little Rock környékén 32 °C nyáron, és 10 °C télen. Az évi átlagos csapadék mennyisége 1 000 to 1 500 mm között mozog. A levegő páratartalma északon valamivel alacsonyabb mint délen.[12] A hóesés nem jellemző, de előfordulhat. Mennyisége nem haladja meg az átlagos évi 13 cm-t.[13]


Gazdaság[szerkesztés]

Az állam össz népi termése 2005. évben 87 billió dollár volt. Az egy háztartásra jutó kereset 2004. évben 35 295 dollár volt a U.S. Census Bureau adatai szerint.[14] Az állam agrikulturális termékei a csirke, a tojás, a tej és tejtermékek, a szójabab-, cirokárpa-, gyapot-, rizs-, termesztés, marha és disznó tenyésztés. Ipari termékei az élelmiszer feldolgozás, elektromos berendezések gyártása, különböző fém termékek, gépek előállítása, papír gyártás, papír termékek, bróm és vanádium előállítás. Arkansas északnyugati sarkában van a Wal-Mart főhadiszállása, amely a világ egyik legnagyobb kiskereskedelmi vállalkozása.[15]),

A legutóbbi években az állam keleti részén autó alkatrészeket előállító cégek létesültek. Conway városában van az iskolabuszok gyára.

A turisztika is nagyon fontos bevételt biztosít. Az állam egyik beceneve a "Természetes állam".

Legnagyobb városok[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

  • Little Rock

  • Fort Smith

  • Hot Springs

  • North Little Rock

Népesség[szerkesztés]

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
1810 1 062
—
1820 14 273 1244%
1830 30 388 112,9%
1840 97 574 221,1%
1850 209 897 115,1%
1860 435 450 107,5%
1870 484 471 11,3%
1880 802 525 65,6%
1890 1 128 211 40,6%
1900 1 311 564 16,3%
1910 1 574 449 20%
1920 1 752 204 11,3%
1930 1 854 482 5,8%
1940 1 949 387 5,1%
1950 1 909 511 −2%
1960 1 786 272 −6,5%
1970 1 923 295 7,7%
1980 2 286 435 18,9%
1990 2 350 725 2,8%
2000 2 673 400 13,7%
2010 2 915 918 9,1%
Népsűrűség

A 2006. évi becslések szerint Arkansas lakosainak száma 2 810 872,[16] amely az előző évhez viszonyítva 1,1%-os 105 756 fő), a 2000. évi adatokhoz képes pedig 4% (105 756 fő) növekedést mutatott. Ez magában foglalja a természetes növekedést is (52 214 fő), ahol a születések száma 198 800 s a halálozások száma 146 586 volt. Az emigránsok száma az egész állam területén 57 611 fő volt, ebből 21 947 más országból, s 35 664 az ország határain belülről vándoroltak ide.

A teljes lakosság 48,8%-a férfi és 51,2% nő.[17]

Arkansas lakossága az északkeleti sarokban Perry és Arkansas megyékben koncentrálódott.[18]

A rassz szerinti megoszlás a következő:

  • fehér, európai származású 81,1%
  • afroamerikai 15,7%
  • kevert 1,3%
  • ázsiai származású 1,0%
  • őslakosság, indián leszármazott 0,8%
  • Csendes-óceáni szigetvilágból származók 0,1%.

Arkansas lakosainak többsége származásukat tekintve német, angol származású.[19] Az Ozark északnyugati részén és az állam középső részein többnyire európai származásúak élnek, addig keleten és délen afroamerikai közösségek vannak.

Vallás[szerkesztés]

  • Keresztény: 86%
    • Protestáns: 78%
    • Baptista: 39%
    • Methodista: 9%
    • Pünkösdi: 6%
    • Church of Christ: 6%
    • Assemblies of God: 3%
    • Más protestás: 15%
    • Római katolikus: 7%
    • Orthodox keresztény: <1%
    • Mormon: <.5%
    • Más keresztény: <1%
  • Más vallás: <1%
  • Nem vallásos: 14% [20]

Nevezetességek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. április 29.)
  2. ↑ Linguist list 14.4
  3. ↑ Arkansas history - Arkansas heritage
  4. ↑ Taylor, Jim: Old Washington State Park Conserves Town's Heyday
  5. ↑ Historical Census Browser, 1860 US Census, University of Virginia, Hozzáférés 2008. szeptember 4.
  6. ↑ Brooks-Baxter War - Encyclopedia of Arkansas. (Hozzáférés: 2008. szeptember 4.)
  7. ↑ William D. Baker, Minority Settlement in the Mississippi River Counties of the Arkansas Delta, 1870–1930, Arkansas Preservation Commission [1], (Hozzáférés 2008. szeptember 4.)
  8. ↑ http://www.oldstatehouse.com/educational_programs/classroom/arkansas_news/detail.asp?id=800&issue_id=36&page=3 "White Primary" System Bars Blacks from Politics - 1900, Spring 1987, p.3, The Arkansas News, (Hozzáférés 2008. szeptember 4.
  9. ↑ Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Második javított kiadás. Kossuth Nyomda, Budapest, 1982. 612. oldal.
  10. ↑ Little Rock Nine - Encyclopedia of Arkansas. (Hozzáférés: 2008. szeptember 4.)
  11. ↑ Arkansas State Geography
  12. ↑ Average Annual Precipitation - Arkansas. Spatial Climate Analysis Service, Oregon State University. Published 2000. Last Retrieved 2008-09-04.
  13. ↑ [2] NCDC at NOAA.
  14. ↑ Arkansas QuickFacts from the US Census Bureau
  15. ↑ Staff Writer. "Fortune Global 500." CNN/Fortune. 2007. Hozzáférés 2007. november 8.,
  16. ↑ Annual Estimates of the Population for the United States and States, and for Puerto Rico: April 1, 2000 to July 1, 2005 (CSV). 2005 Population Estimates. U.S. Census Bureau, Population Division. (Hozzáférés: 2006. november 15..)
  17. ↑ Arkansas QuickFacts from the US Census Bureau
  18. ↑ http://www.census.gov/geo/www/cenpop/statecenters.txt
  19. ↑ [3]
  20. ↑ American Religious Identification Survey, 2001

További információk[szerkesztés]

P parthenon.svg Ez a közigazgatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
m • v • sz
Az Amerikai Egyesült Államok közigazgatási egységei
Tagállamok USA
Tagállamok megyéi
Szövetségi kerület
Társult államok
Külbirtokok
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Arkansas&oldid=13627249”