Arkansas
| Arkansas | |||
| |||
| Közkedvelt elnevezés: The Natural State | |||
| Mottó: Regnat populus (latin) – A nép uralkodik | |||
| Névadó | Quapaw | ||
 | |||
| Közigazgatás | |||
| Fővárosa | Little Rock | ||
| Legnagyobb város | Little Rock | ||
| Kormányzó | Sarah Sanders | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Postai rövidítés | AR | ||
| ISO 3166-2 | US-AR | ||
| Felvétel az Unióba | |||
| sorrendben | 25. | ||
| dátuma | 1836. június 15. | ||
| Rangsor | |||
| terület szerint | 29. | ||
| népesség szerint | 33. | ||
| népsűrűség szerint | 34. | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 3 011 524 fő (2020. ápr. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 19,82 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| összesen | 137 732 km² | ||
| ebből víz | 2,09 % | ||
| Időzóna | Central: UTC-6/DST-5 | ||
| Szélesség | é. 33° – é. 36°30' | ||
| Hosszúság | ny. 89°41' – ny. 94°42' | ||
| Kiterjedés | |||
| kelet-nyugati | 385 km | ||
| észak-déli | 420 km | ||
| Domborzat | |||
| legmagasabb pont | 839 m | ||
| átlagmagasság | 198 m | ||
| legalacsonyabb pont | 17 m | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Arkansas weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Arkansas témájú médiaállományokat. | |||
Arkansas (IPA: [ˈɑːrkənsɔː], kb. /arkönszó/) az Amerikai Egyesült Államok 25. tagállama. Az USA déli államainak egyike. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Little Rock.
Neve[szerkesztés]
Az állam neve, az Arkansas a „folyó alsó folyásánál élő emberek földje” jelentésű indián szó franciás ejtése. Az „arkönszó” (
hallgat) kiejtést 1881-ben törvénnyel tették hivatalossá.
Földrajz[szerkesztés]
Arkansas hat másik állammal határos: északon Missourival, keleten Tennessee-vel és Mississippivel, délen Louisianával, nyugaton Texasszal és Oklahomával. Keleti határát nagyban meghatározza a Mississippi folyása.
Földrajzilag sokszínű állam, hegyvidékek éppúgy megtalálhatóak itt, mint a Mississippi folyó síksága. Északnyugati részén az Ozark-hegység húzódik. Az Ozark-hegységet az állam közép-nyugati részén az Arkansas folyó választja el a Ouachita-hegységtől. A déli része erdővel borított dimbes-dombos táj, keleten a Mississippi völgye síkság.
A Mississippi folyó az állam keleti határán folyik. Az Arkansas és Mississippi deltája gazdag termőföldet biztosít a rizs, a gyapot, a szójabab és a búza számára.
Ozark természetes szépsége évente sok turistát vonz. A Hot Spring Nemzeti Park termálforrását sok gyógyulni vágyó látogatja. Az Euréka forrásnak 63 kútja van. A Hot Springs Mountain (Ouachitas) 47 forró gyógyvizű forrása van.[2]
Arkansas tavainak együttes területe 2 428,11 km², folyóinak hossza 15 610,6 km és 9 712,46 km² erdőség.
Tavak[szerkesztés]
-
Ctherine tó -
Chicot tó -
Conway tó -
Hamilton tó
Folyók[szerkesztés]
-
Arkansas folyó -
Columbia gát a Ouachita folyón -
South-Fourchelafave folyó -
White folyó
Nemzeti parkok[szerkesztés]
- Arkansas Post National Memorial at Gillett
- Buffalo National River
- Fort Smith National Historic Site
- Hot Springs Nemzeti Park
- Little Rock Central High School National Historic Site
- Pea Ridge Nemzeti Katonai Park
-
Buffalo National River -
A Hot Spring Nemzeti Park légi felvétele -
Arkansas folyó -
Crowleys State Park
Éghajlat[szerkesztés]
Arkansas-nak párás szubtrópusi éghajlata van, kivéve az északi felföldeken, ahol nedves szárazföldi éghajlat uralkodik. Arkansas közvetlenül nem határos a Mexikói-öböllel, mégis nagy mennyiségű forró, párás légtömegek jutnak el idáig. A nyár párás és forró és mérsékelt kevésbé párás a tél. A nappali hőmérséklet Little Rock környékén 32 °C nyáron, és 10 °C télen. Az évi átlagos csapadék mennyisége 1 000 és 1 500 mm között mozog. A levegő páratartalma északon valamivel alacsonyabb mint délen.[3] A hóesés nem jellemző, de előfordulhat. Mennyisége nem haladja meg az átlagos évi 13 cm-t.[4]
Történet[szerkesztés]
Mielőtt a megkezdődött a fehérek nyugati irányú terjeszkedése, ezen a területen a kvapa, a kadó és az oszidzs törzsek éltek.
Az első európaiak a spanyol felfedező, Hernando de Soto expedíciójával érkeztek. A 16. század végén érték el ezt a területet, s itt töltöttek egy telet. A francia felfedezők, Marquette és Joliot több mint egy évszázaddal később érkeztek ide. Az első francia települést 1686-ban alapították a Mississippi és az Arkansas folyók egybeömlésénél. Arkansas a Louisiana Purchase szerződés keretén belül került az Egyesült Államok tulajdonába. Nevét – amely valószínűleg az illinois indián nyelvből ered, s jelentése az emberek, akik a folyó mentén éltek – a spanyol, vagy francia felfedezők adták.[5]
1819. július 4-én alapították az Arkansas Territóriumot (Territory of Arkansaw),[6] és 1836. június 15-én az Egyesült Államok 25. tagállama lett.
A gyapotültetvények – amelyeket fekete rabszolgákkal műveltettek – a delta vidékén alakultak ki, más területeken pedig kisebb farmok voltak jellemzőek.
Arkansas aktív szerepet játszott Texasnak a Mexikótól való elszakadási harcában. A texasi forradalom (1835–1836) kirobbantásában valószínű, hogy Sam Houston és patriótái tervezték a felkelést 1834-ben Washington (Arkansas) pincéiben.[7] Amikor a harcok megkezdődtek, Arkansas-ból önkéntesek mentek a texasi csatamezőkre.
1846-ban, amikor a mexikói–amerikai háború megkezdődött, Thomas S. Drew arkansas-i kormányzó önkéntes csapatokat küldött az Egyesült Államok hadseregébe.
A polgárháború előtt az állam teljes lakosságának 25%-a, vagyis 111 115 ember fekete rabszolga volt.[8] Arkansas nem akart belépni a Konföderációba egészen addig, amíg az Egyesült Államok elnöke, Abraham Lincoln nem küldött csapatokat Dél-Karolinába válaszul a Konföderációs erők támadására Fort Sumternél. 1861. május 6-án Arkansas kivált az Unióból. Az állam a polgárháború során – melyben olyan kiváló emberek harcoltak a Konföderáció oldalán, mint Patrick R. Cleburne generális és Thomas C. Hindman tábornok – kisebb csaták színhelye volt.
A rekonstrukciós években a kongresszus 1868 júniusában Arkansas-t ismét felvette az Egyesült Államok államai közé. Később a konzervatív demokrata erők visszanyerték hatalmukat, s 1874-ben új alkotmányt hoztak létre.
Az 1874-es év a kormányzóságért küzdő felek közötti frakciós harcok ideje volt. A kedélyek addig nem csitultak, amíg Ulysses S. Grant, az Egyesült Államok elnöke nem utasította Joseph Brooksot katonai támogatóinak feloszlatására.[9]
1881-ben törvénybe foglalták az állam hivatalos nevének helyesírását és kiejtését.
A rekonstrukciós idők után egyre több emigráns kezdett szivárogni az állam területére, köztük kínai, olasz és szíriai munkások. Ugyanebben az időben feketék is a delta vidékére költöztek, mivel lehetőségük nyílt saját föld tulajdonjogának megszerzésére. A kínai és az olasz munkások hamarosan feladták a földművelést, a kereskedelem területén találtak megélhetést, s gyermekeiket taníttatták.[10]
A vasútvonalak építése egyre több embernek adott munkát. A vasutak hozzásegítettek a fejlődéshez olyan területeken is mint Ozark, ahol a kisgazdák nagy erőfeszítéssel tudták csak megművelni földjeiket.
Az 1880-as években a mezőgazdaság súlyos válságba került, ami kiélezte a politikai küzdelmeket, melyek végül egyfajta koalíciós megoldáshoz vezettek. Az 1890-es években Arkansas követte a többi déli államot, amelyek alkotmányilag megfosztották a feketéket és a szegény fehéreket jogaiktól. Ebben az időben a feketék száma a teljes lakosságnak 25%-át tette ki. Az 1900-as évek elején a demokrata párt kiterjesztette a jogokat minden fehérre, s az állam évtizedekre egypárt-rendszerűvé vált.[11]
A 20. század elején a kőolajlelőhelyek felfedezése és a bauxitbányák feltárása lendületet adott a gazdaságnak, de nem tudtak mindenben lépést tartani.[12]
1905 és 1911 között több német, szlovák és ír emigráns érkezett az államba. A németek és a szlovákok az állam keleti részén, a Prairie néven ismert területen telepedtek le, míg az írek délkeleten alkottak közösségeket. A németek katolikusok, a szlovákok evangélikusok voltak, az írek pedig többnyire protestánsok az észak-írországi Ulster környékéről.
1954-ben Little Rock magára vonta az egész nemzet figyelmét. A központi kormánynak kellett védelmet nyújtania a középiskolába járó afroamerikai diákok számára, hogy megmentsék őket a lincseléstől. Orval Faubus kormányzó az arkansas-i Nemzeti Gárdát vezényelte ki a fekete diákok védelmére. Miután háromszor is próbált kapcsolatot teremteni Dwight D. Eisenhower elnökkel, 1957. szeptember 25-én 1000 ejtőernyőst küldött az iskola bejáratához, hogy védelmezzék azt.
A központi bíróság elrendelte a középiskola bezárását, amíg az integráció megoldatlan marad. 1959-ben a Little Rock integrált középiskola ismét megnyílt.[13]
Bill Clinton, az Egyesült Államok 42. elnöke az arkansas-i Hope városában született. Elnöksége előtt Arkansas kormányzójaként szolgált.
Népesség[szerkesztés]
| Népesség különböző években | |||
|---|---|---|---|
| Év | Népesség | Vált. (%) | |
| 1810 | 1 062 | ||
| 1820 | 14 273 | 1244% | |
| 1830 | 30 388 | 112,9% | |
| 1840 | 97 574 | 221,1% | |
| 1850 | 209 897 | 115,1% | |
| 1860 | 435 450 | 107,5% | |
| 1870 | 484 471 | 11,3% | |
| 1880 | 802 525 | 65,6% | |
| 1890 | 1 128 211 | 40,6% | |
| 1900 | 1 311 564 | 16,3% | |
| 1910 | 1 574 449 | 20% | |
| 1920 | 1 752 204 | 11,3% | |
| 1930 | 1 854 482 | 5,8% | |
| 1940 | 1 949 387 | 5,1% | |
| 1950 | 1 909 511 | −2% | |
| 1960 | 1 786 272 | −6,5% | |
| 1970 | 1 923 295 | 7,7% | |
| 1980 | 2 286 435 | 18,9% | |
| 1990 | 2 350 725 | 2,8% | |
| 2000 | 2 673 400 | 13,7% | |
| 2010 | 2 915 918 | 9,1% | |
A 2006. évi becslések szerint Arkansas lakosainak száma 2 810 872,[14] amely az előző évhez viszonyítva 1,1%-os 105 756 fő), a 2000. évi adatokhoz képes pedig 4% (105 756 fő) növekedést mutatott. Ez magában foglalja a természetes növekedést is (52 214 fő), ahol a születések száma 198 800 s a halálozások száma 146 586 volt. Az emigránsok száma az egész állam területén 57 611 fő volt, ebből 21 947 más országból, 35 664 az ország határain belülről telepedett le.
A teljes lakosság 48,8%-a férfi és 51,2%-a nő.[15]
Arkansas lakossága az északkeleti sarokban Perry és Arkansas megyékben koncentrálódott.[16]
A rassz szerinti megoszlás a következő:
- fehér, európai származású 81,1%
- afroamerikai 15,7%
- kevert 1,3%
- ázsiai származású 1,0%
- őslakosság, indián leszármazott 0,8%
- Csendes-óceáni szigetvilágból származók 0,1%.
Arkansas lakosainak többsége származásukat tekintve német, angol származású.[17] Az Ozark északnyugati részén és az állam középső részein többnyire európai származásúak élnek, addig keleten és délen afroamerikai közösségek vannak.
Vallás[szerkesztés]
- Keresztény: 86%
- Protestáns: 78%
- Baptista: 39%
- Methodista: 9%
- Pünkösdi: 6%
- Church of Christ: 6%
- Assemblies of God: 3%
- Más protestáns: 15%
- Római katolikus: 7%
- Orthodox keresztény: <1%
- Mormon: <0,5%
- Más keresztény: <1%
- Más vallás: <1%
- Nem vallásos: 14%[18]
Legnagyobb városok[szerkesztés]
- Little Rock, lakosainak száma: 187 452 fő
- Fort Smith, lakosainak száma: 84 375 fő
- Fayetteville, lakosainak száma: 72 208 fő
- Springdale, lakosainak száma: 66 881 fő
- Jonesboro, lakosainak száma: 63 190 fő
- North Little Rock, lakosainak száma: 59 400 fő
- Conway, lakosainak száma: 57 006 fő
- Rogers, lakosainak száma:54 959 fő
- Pine Bluff, lakosainak száma: 50 667 fő
- Hot Springs, lakosainak száma: 39 064 fő
-
Little Rock -
Fort Smith -
Hot Springs -
North Little Rock
Közigazgatás[szerkesztés]
Az állam 75 megyéből áll.
Gazdaság[szerkesztés]
Az állam össz népi termése 2005. évben 87 billió dollár volt. Az egy háztartásra jutó kereset 2004. évben 35 295 dollár volt a U.S. Census Bureau adatai szerint.[19] Az állam agrikulturális termékei a csirke, a tojás, a tej és tejtermékek, a szójabab-, cirokárpa-, gyapot-, rizs-, termesztés, marha és disznó tenyésztés. Ipari termékei az élelmiszer feldolgozás, elektromos berendezések gyártása, különböző fém termékek, gépek előállítása, papír gyártás, papír termékek, bróm és vanádium előállítás. Arkansas északnyugati sarkában van a Wal-Mart főhadiszállása, amely a világ egyik legnagyobb kiskereskedelmi vállalkozása.[20]),
A legutóbbi években az állam keleti részén autó alkatrészeket előállító cégek létesültek. Conway városában van az iskolabuszok gyára.
A turisztika is nagyon fontos bevételt biztosít. Az állam egyik beceneve a "Természetes állam".
Nevezetességek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
- ↑ Arkansas State Geography. [2008. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
- ↑ Average Annual Precipitation - Arkansas Archiválva 2008. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben. Spatial Climate Analysis Service, Oregon State University. Published 2000. Last Hozzáférés ideje: 2008-09-04.
- ↑ [1] Archiválva 2008. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben NCDC at NOAA.
- ↑ Linguist list 14.4. [2008. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 30.)
- ↑ Arkansas history - Arkansas heritage. [2008. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
- ↑ Taylor, Jim: Old Washington State Park Conserves Town's Heyday. [2007. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 13.)
- ↑ Historical Census Browser, 1860 US Census, University of Virginia Archiválva 2007. augusztus 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, Hozzáférés 2008. szeptember 4.
- ↑ Brooks-Baxter War - Encyclopedia of Arkansas. (Hozzáférés: 2008. szeptember 4.)
- ↑ William D. Baker, Minority Settlement in the Mississippi River Counties of the Arkansas Delta, 1870–1930, Arkansas Preservation Commission [2] Archiválva 2008. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, (Hozzáférés 2008. szeptember 4.)
- ↑ http://www.oldstatehouse.com/educational_programs/classroom/arkansas_news/detail.asp?id=800&issue_id=36&page=3 Archiválva 2009. január 15-i dátummal a Wayback Machine-ben "White Primary" System Bars Blacks from Politics - 1900, Spring 1987, p.3, The Arkansas News, (Hozzáférés 2008. szeptember 4.
- ↑ Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Második javított kiadás. Kossuth Nyomda, Budapest, 1982. 612. oldal.
- ↑ Little Rock Nine - Encyclopedia of Arkansas. (Hozzáférés: 2008. szeptember 4.)
- ↑ Annual Estimates of the Population for the United States and States, and for Puerto Rico: April 1, 2000 to July 1, 2005 (CSV). 2005 Population Estimates. U.S. Census Bureau, Population Division. [2008. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 15.)
- ↑ Arkansas QuickFacts from the US Census Bureau. [2011. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
- ↑ http://www.census.gov/geo/www/cenpop/statecenters.txt
- ↑ Archivált másolat. [2011. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
- ↑ American Religious Identification Survey, 2001. [2008. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
- ↑ Arkansas QuickFacts Archiválva 2011. január 4-i dátummal a Wayback Machine-ben from the US Census Bureau
- ↑ Staff Writer. "Fortune Global 500." CNN/Fortune. 2007. Hozzáférés 2007. november 8.
További információk[szerkesztés]
- USA Travel – Arkansas magyarul
- Arkansas State Code (the state statutes of Arkansas)
- Arkansas State Databases – Annotated list of searchable databases produced by Arkansas state agencies and compiled by the Government Documents Roundtable of the American Library Association.
- Arkansas State Facts
- Official State tourism website
- Official State website
- The Encyclopedia of Arkansas History & Culture
- History topics timeline of Arkansas 1786-1886 https://web.archive.org/web/20081119153238/http://www.usastatesdates.com/arkansas.htm
- Energy & Environmental Data for Arkansas
- U.S. Census Bureau
- The Arkansas Chapters of Iota Phi Theta Fraternity, Inc.
- USGS real-time, geographic, and other scientific resources of Arkansas
.svg){kind=small}
