Lincselés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fénykép egy meglincseltről, 1889-ből

A lincselés olyan erőszakos cselekedetet, általában kivégzést, gyilkosságot jelent, amelyet az elkövetői a jogi rendszeren kívüli, jogos büntetésnek tekintenek, s amelyet a hatályos törvények ellenében, azokat figyelmen kívül hagyva követnek el. A lincselés áldozatai gyakran a közösség szélére szorított emberek.

A „lincstörvény” a világ olyan közösségeiben fordul elő, ahol a kormány gyenge, vagy a törvénykezés kiforratlan stádiumban van. A lincstörvényt a támogatói gyakran azzal igazolják, hogy szociális, morális igazságot tesznek a jogi rendszer késedelmeit és hatékonysági hiányosságait kikerülve. Ilyen értelemben a Nagy Francia Forradalom terrorjára emlékeztet, amelyet azzal támasztottak alá, hogy: „A terror nem más, mint gyors és tévedhetetlen igazságtétel.”

A szó eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „lincselés” szó az angolban 1835 óta fordul elő írásban, amely a korábbi Lincs-törvény (1811) kifejezésből származtatott ige. A lincs-törvény eredete William Lynch ezredes nevéhez kötődik, aki a virginiai törvényhozással 1782. szeptember 22-én megkötött egyezmény értelmében törvényszegőket üldözhetett és büntethetett Pittsylvania megyében, a törvényes eljárások mellőzésével. Lynch viszonylag enyhe ítéleteket kiszabó, katonai rögtönítélő bíróságok felállításáról volt híres, nevét illetéktelenül alkalmazták a déli államokban a fekete bőrűek életét kioltó tömegvérengzésekre.

Egyéb eredetmagyarázatok: Pelle János: Mr. Lynch és átkos öröksége[1]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megkövezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megkövezés (lásd: en:stoning, en:lapidation) az ókor óta alkalmazott gyakorlat. Görögök, Rómaiak, keresztények, muszlimok, zsidók történelmében egyaránt fellelhető a nyoma e brutális kivégzési formának. Megdöbbentő, de számos helyen ma is alkalmazzák, lásd az iráni, gyakran nők ellen irányuló megkövezéseket, illetve az Amnesty International.hu-n található nyilatkozatot a megkövezésről / itt

Bár történelmileg a lincselés későbbi keletű jelenség, a megkövezés a lincselés egyik formájának, egyenrangú előzményének felel meg, visszamenőleg is. A felbőszült tömeg halálos ítéletet hirdet és hajt végre helyben egy a közösségből kitaszított személlyel szemben.

Ilyen lincselések történtek meg 1956 október 23. után több településen is hazánkban. Pl.: "Október 26-án reggel nagy tömeg gyűlt össze a városközpontban a rendőrkapitányság előtt az előző napokban letartóztatottak szabadon bocsátását követelte. Az épület első emeletéről a rendőrfőnök, Gáti Gyula, feleségével és számos ÁVH-s tiszttel együtt géppuskatüzet nyitott rájuk és kézigránátokat hajított a tömegbe. Tizenhat ember halt meg. Az épület földszintjén tartózkodó rendőrök azonban átadták fegyvereiket a bányászokból, munkásokból és diákokból álló tömegnek, amely betört az épületbe és több ÁVH-s tisztet foglyul ejtett. A rendőrfőnököt és több tiszttársát a tömeg megverte, közülük hatot vagy hetet pedig "borzalmas módon" meglincseltek, de Gáti terhes feleségét néhány diák megmentette a tömeg dühétől."[2]

USA[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Duluth, Minnesota, 1920 június 15

Európa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Máshol[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • James Allen (editor), Hilton Als, John Lewis, and Leon F. Litwack. Without Sanctuary: Lynching Photography in America (Twin Palms Pub: 2000) ISBN 0-944092-69-1
  • H. H. Bancroft, Popular Tribunals (2 vols., San Francisco, 1887)
  • Patricia Bernstein, The First Waco Horror: The Lynching of Jesse Washington and the Rise of the NAACP, Texas A&M University Press (March, 2005), hardcover, ISBN 1-58544-416-2
  • Brundage, W. Fitzhugh, Lynching in the New South: Georgia and Virginia, 1880-1930, Urbana and Chicago: University of Illinois Press, (1993), ISBN 0-252-06345-7
  • James E. Cutler, Lynch Law (New York, 1905)
  • Ralph Ginzburg 100 Years Of Lynchings, Black Classic Press (1962, 1988) softcover, ISBN 0-933121-18-0
  • Markovitz, Jonathan, Legacies of Lynching: Racial Violence and Memory, Minneapolis: University of Minnesota Press, (2004), ISBN 0-8166-3995-7
  • Stewart E. Tolnay and E.M. Beck, A Festival of Violence: An Analysis of Southern Lynchings, 1882-1930, Urbana and Chicago: University of Illinois Press, (1995), ISBN 0-252-06413-5
  • Wells-Barnett, Ida B., 1900 Mob Rule in New Orleans Robert Charles and His Fight to Death, the Story of His Life, Burning Human Beings Alive, Other Lynching Statistics Gutenberg eBook
  • Wells-Barnett, Ida B., 1895 The Red Record: Tabulated Statistics and Alleged Causes of Lynching in the United States Gutenberg eBook
  • Wells-Barnett, Ida B., 1894 Southern Horrors: Lynch Law in All Its Phases Gutenberg eBook

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://hvg.hu/velemeny/20061018lincs.aspx
  2. Bill Lomax: Magyarország 1956-ban, Tudósítások Kiadó, Budapest 1989. 83. oldal ISSN: 0535-6881