Arizona

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arizona
Arizona zászlaja
Arizona zászlaja
Arizona címere
Arizona címere
Közkedvelt elnevezés: The Grand Canyon State
The Copper State
Mottó: Ditat deus (latin) – Isten gazdaggá tesz
Map of USA highlighting Arizona.png
Közigazgatás
Fővárosa Phoenix
Legnagyobb város Phoenix
Kormányzó Janet Napolitano (D)
Hivatalos nyelv angol
Postai rövidítés AZ
ISO 3166-2 US-AZ (FIPS-kód 04)
Felvétel az Unióba
sorrendben 48.
dátuma 1912. február 14.
Rangsor
terület szerint 6.
népesség szerint 20.
népsűrűség szerint 36.
Népesség
Népesség 6 392 017 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 17,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen 295 254 km²
ebből víz 0,32 %
Időzóna Mountain: UTC-7[2]
Szélesség é. 31°20' – é. 37°
Hosszúság ny. 109°3' – ny. 114°50'
Kiterjedés
kelet-nyugati 500 km
észak-déli 645 km
Domborzat
legmagasabb pont 3851 m
átlagmagasság 1250 m
legalacsonyabb pont 21 m
Arizona weboldala

Arizona az Amerikai Egyesült Államok 48. tagállama. A délnyugati részen található. Nagyrészt sivatagi éghajlatú, a nyarak nagyon forrók, a telek enyhék. Északi területén fenyvesek találhatók. Határos Új-Mexikó, Utah, Nevada és Kalifornia államokkal (valamint egy ponton Colorado állammal) és 626 km hosszan a mexikói Sonora és Alsó-Kalifornia államokkal. Az állam legnagyobb városa s egyben a fővárosa is Phoenix.

Arizona sivatagi klímájáról ismert, ahol a nyár szélsőségesen forró, a tél enyhe, de az állam északi fenyőerdővel borított része és a hegyvidék hidegebb, mint a sivatagi terület. A 2006. július 1-jén készült felmérések szerint Arizona lakossága nőtt a leggyorsabban az Egyesült Államokban, meghaladta az addig vezető helyen álló Nevada államot.

A Grand Canyonon kívül több más nemzeti parkja és más védett területe van, ezeken kívül indián rezervátumok is találhatóak itt. 1912. február 14-e óta az USA tagállama.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eltérő vélemények alakultak ki a nyelvészek körében Arizona nevének eredetét illetően. Néhányan vallják, hogy "Arizona" egyszerűen az "arid zone", azaz „száraz régió” kifejezésből ered. Viszont ez a fajta megjelölés a spanyol nyelvre nem volt jellemző. Mások elvetik ezt a változatot és vallják, hogy a név a baszk nyelvből ered, miszerint aritz onak, vagyis „jó tölgyfák” szóösszetételből származik,[3][4] vagy az o'odham nyelv "alĭ ṣonak", „kis forrás” is lehetséges.[5]

Első európaiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elsőként 1539-ben Marcos de Niza spanyol ferencesrendi szerzetes érkezett ide Mexikóból, s találkozott az itt élő lakosokkal, valószínűleg a sobaipuri indiánokkal. 1540-ben követte őt az aranyat kereső spanyol felfedező és konkvisztádor Francisco Vásquez de Coronado. Ezután hamarosan megérkeztek a spanyol misszionáriusok is, és tanították az indiánokat a kereszténységre. 1572-ben a spanyolok erődítménnyel ellátott városra bukkantak Tubac mellett, s 1775-ben Tucson környékén. Amikor Mexikó 1821-ben kivívta függetlenségét a spanyol elnyomás alól, a mai Arizona a Mexikó Territórium része lett.[6] 1847-ben a mexikói–amerikai háború idején az Egyesült Államok elfoglalta Mexikóvárost és kényszerítette a Mexikói Köztársaságot, hogy adja fel északi területeit, beleértve azt is, ami ma Arizona.

Arizona megvásárlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1848-ban a Treaty of Guadalupe Hidalgo dokumentum értelmében az Egyesült Államok fizetett 15 millió dollár kompenzációt az újonnan megalakult Mexikói Köztársaságnak.[7] A terület vásárlása után, amelyet korábban a spanyolok birtokoltak, majd egy rövid ideig Mexikó, az Egyesült Államok kis híján "tönkrement". Ezután az Egyesült Államok felkínálta a területet visszavásárlásra, de a mexikói vezetők pénzügyi nehézségek miatt elutasították ezt.

Arizona Territory[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1853-ban a Gila River alatti földeket az Államok megvásárolta Mexikótól a "Gadsden Purchase" értelmében. Ekkor már Arizona Új Mexikó Territórium része volt, amíg a déli részek kiváltak[8] az Unióból, s 1861. március 16-án Arizona Territórium lett. 1862. február 24-én csatlakozott az Államokhoz. Hivatalos neve Arizona Territory lett, s a határokat csak később jelölték ki. Ekkortájt "Gadsonia", "Pimeria", "Montezuma", "Arizuma", és "Arizonia" mind a territóriumhoz tartozott.[9] Lincoln elnök által aláírt szerződésben az "Arizona" név szerepelt, így az elnevezés végleges lett.

19-20. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. század második felétől kezdve mormon telepesek érkeztek ide, megalapították Mesa, Snowflake, Heber, Safford és más városokat. A Phoenix völgyben is letelepedtek (a Nagy völgye) Tempe, Prescott és más területeken.

1912. február 14-én Arizona az Egyesült Államok 48. állama lett.

Arizona, naplemente a sivatag közelében

A gyapottermelés és a rézbányászat Arizona két fontos ipara. A nagy válság idején különösen szenvedett az állam, de az 1920-as és 1930-as években a turizmus fellendítette gazdaságát.

A második világháború alatt német és olasz fogolytábor, valamint az Államokban élő japánok internáló tábora volt. A tábort megszüntették a háború után.

Phoenix területét az állam a Maytag családtól vásárolta meg, s ma itt van Phoenix városának állatkertje.

Az államban alapították meg a Phoenix Indian School-t, melynek az volt a célja, hogy az indiánokat asszimilálják. Sokszor a szülők beleegyezése nélkül küldték a gyerekeket az iskolába, hajukat levágták, nyugati nevet adtak nekik, hogy a megkülönböztető indián kultúra jegyeit eltüntessék.[10]

A második világháború után Arizona lakossága nagyon gyors ütemben növekedni kezdett. A légkondicionáló berendezés feltalálása része volt ennek a folyamatnak, amely a nagy meleget elviselhetőbbé tette. Az Arizona Blue Book bejegyzései szerint 1910-ben a lakosság száma 294 353 fő volt. 1970-ben viszont már 1 752 122 lakost számláltak. A huszadik század korai évtizedeiben a lakosság 20%-kal növekedett, míg a század második felében a növekedés elérte a 60%-os arányt.

Az 1960-as években nyugdíjas közösségek épültek, s sokan költöztek ide középnyugatról és északkeletről a kemény telek elől.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arizona határa
A Colorado folyó
A Barringer meteoritkráter

Arizona az Egyesült Államok délnyugati sarkában helyezkedik el. Területét tekintve a hatodik legnagyobb állam Alaszka, Texas, Kalifornia, Montana és Új-Mexikó után. Területe 295 254  km², s kb. 15%-a magántulajdonban van. A fennmaradó terület erdő, parkok, védett területek, indiánrezervátumok.

Arizona a sivatagjairól ismert leginkább, amelyek növényzete különleges, leginkább kaktuszfélékből áll. Éghajlata is ismert a szélsőségesen forró száraz nyarakról és enyhe telekről. Észak-közép része, a Colorado Plateau tűlevelű erdővel van borítva, ellentétben az állam déli részén elterülő sivatagi Basin és Range területekkel.

Mint más délnyugati állam, Arizona helyrajzi tulajdonságai területről területre különbözőek. Hegyek és fennsíkok alkotják több mint felét az államnak. Itt találhatjuk a híres Ponderose fenyőt.[11]

A Grand Canyon egy színes, lépcsőzetes felépítésű szakadék Észak-Arizonában, amelyet a Colorado folyó vágott ki magának rétegről rétegre közel kétmilliárd év alatt. A kanyon a világ hét természeti csodáinak egyike. Részben a Grand Canyon National Park-ban helyezkedik el, ami az Egyesült Államok első nemzeti parkja. Theodore Roosevelt elnök jelölte ki a parkot védett területté. Hossza 445,78 km, szélessége 6 km-től 29 km-ig terjed, s több mint 1,6 km mély.

A Colorado fennsíkon található a Barringer meteoritkráter, amely az egyik leglátványosabb, meteoritbecsapódás következtében keletkezett kráter, Flagstaff-tól keletre. A kráter átmérője hozzávetőlegesen 1,2 km.

Utah és Arizona határán található a Glen Canyon, ami a Colorado folyó Grand Canyon feletti szakasza. A Glen Canyon alsó szakaszának egyik legszebb része, a Horseshoe Bend, vagyis a lópatkó kanyar, ahol a kanyon és a folyó ténylegesen lópatkó alakot formáz a vörös sziklákban. Kicsivel feljebb, Page városánál kezdődik a Glen Canyon gát által kialakított Powell-tó (Lake Powell), ami az USA egyik legnagyobb és leglátványosabb mesterséges tava, melyet a vízi sportok szerelmesei is használnak. Page városa közelében található az Antilop-kanyon - a víz által a homokkőből kifaragott 1-4 méter széles kanyon falai fantasztikus hullámokat formáznak, melyeket a kanyon tetejéről leszűrődő fény világít meg.

Ugyancsak Utah és Arizona határán található az amerikai westernfilmekben talán leggyakrabban filmezett Monument Valley, melynek vörös táblahegyei, sziklaorgonái és természetes sziklaívei kedvelt látványosság. Maga a park navahó területen fekszik.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arizona területe nagy, ezért területenként éghajlati különbségek jelentkeznek. A déli sivatagi részen, ahol a terület a legalacsonyabb, a nyár forró és száraz, a tél enyhe. Késő ősztől kora tavaszig az átlaghőmérséklet 15 °C. November és február között vannak a leghidegebb hónapok, ahol a hőmérséklet 4–24 °C között ingadozik, de nem ritka a fagyás sem. Február közepétől a hőmérséklet fokozatosan növekszik. A nappalok melegek, az éjszakák hűvösek. A nyári hónapokban, májustól júliusig, a legmelegebb időszakban (32–48 °C) a levegő száraz, ezért a hőmérséklet-ingadozás az éjszakák és nappalok között jelentős, akár 28 °C különbség is előfordulhat.

Arizona évi átlagos csapadékmennyisége 322,58 mm.[12]

A monszun szezon a nyár végén júliusban vagy augusztusban köszönt be. Ilyenkor a harmatpont drámaian emelkedik. Phoenix-ben a monszunszezonban a harmatpont hőmérséklete a 27 °C-ot[13] is elérte. Ez a forró nedvesség villámlást és vihart hozhat magával heves szél kíséretében, ami rendszerint rövid ideig tart.

A hurrikán és tornádó keletkezése ritka Arizonában, de nem lehetetlen.

Arizona északi harmada, a magasföld jelentősen magasabban fekszik, mint a sivatagi rész, s éghajlata hűvösebb. A szélsőségesen hideg tél nem ismeretlen. Amikor egy hideg légtömeg elindul az északi sarkvidékről, akadálytalanul eljuthat idáig.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2006-os évi adatok szerint Arizona nemzeti összterméke 232 milliárd dollár volt. Ha Arizona önálló ország lenne, világviszonylatban a 61. leggazdagabb államnak számítana. Nemzeti szinten Arizona a 21. helyen áll. Arizona adóssága 1,7 milliárd dollár.[14]

Az egy főre jutó kereset 27 232 dollár.

Phoenix
Tucson

Arizona gazdasága a gyapot- és citrus-félék termesztésén, marhatenyésztésen, a turizmuson, valamint a réz bányászatán alapul. Arizona az első helyen áll gyapottermesztésben, s rézbányái a nemzet teljes rézérc kiaknázásának a kétharmadát adják.

Legnagyobb városai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arizona népessége
Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
1860 6 482
1870 9 658 49%
1880 40 440 318,7%
1890 88 243 118,2%
1900 122 931 39,3%
1910 204 354 66,2%
1920 334 162 63,5%
1930 435 573 30,3%
1940 499 261 14,6%
1950 749 587 50,1%
1960 1 302 161 73,7%
1970 1 770 900 36%
1980 2 718 215 53,5%
1990 3 665 228 34,8%
2000 5 130 632 40%
2010 6 392 017 24,6%

A 2010. évi népszámlálás szerint az állam lakossága 6 392 017[15], amely az előző évhez viszonyítva 213 311 fővel nőtt (3,6%), s a 2000. évhez viszonyítva pedig 20,2%-os (1 035 686, fő) növekedésnek lehettünk tanúi. Ez magában foglalja a természetes növekedést, ahol a születések száma 564 062 fő és a halálozások száma 266 134 volt. Az emigránsok száma ebben az időben 745 944 fő volt, ebből 204 661 külföldi emigráns volt és 541 283 az ország más részeiről telepedett ide.

A 2006. július 1-jei becslések szerint Arizona népessége növekszik a leggyorsabban az Amerikai Egyesült Államokban. Arizona lakosságának több mint fele, 58%-a a városokban él. A lakosság Maricopa megyében Gilbert városában centralizálódott.[16]

A lakosság rassz szerinti megoszlása a 2006. évi becslések szerint a következő: 59,7%-a fehér, 3,8%-a afro-amerikai, 2,4%-a ázsiai amerikai, 1,7%-a kevert, 29,2%-a hispániai vagy latin. Az őslakók száma a harmadik legnagyobb Kalifornia és Oklahoma[17] államok után. Phoenix, Tucson, Prescott és Yuma az indiánrezervátumok határán van.

A teljes lakosság 21%-a mexikói származású, akik főleg az állam déli részén, Santa Cruz és Yuma megyékben élnek.

A beszélt nyelvek az alábbiak szerint oszlanak meg:

Indián rezervátumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Navajo Nation[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Navajo zászló
Navajo nemzet területe
Hopi indián pap

A Navajo Nation (=navahó nemzet) egy rezervátum, félautonóm államalakulat kiterjed három állam, Utah, Arizona és Új-Mexikó területére. A Diné Bikéyah, vagy másképp navahóföld területe 69 930 km², az Egyesült Államok legnagyobb törzsi rezervátuma.

A navahó nyelvet a második világháború idején titkos kódolt nyelvként használták. A csendes-óceáni csatákban a japán haditengerészet minden nehézség nélkül megértette az amerikai csendes-óceáni haditengerészet kommunikációját, ezért új kódrendszerre volt szükség. Phillip Johnston javaslatára az amerikai őslakos navahó indiánok ősi nyelvét használták fel erre. A navahó indián katonák nélkül az amerikai tengerészgyalogosok talán sosem tudták volna elfoglalni Ivo Dzsima szigetét.

A navahó törzs nehéz körülmények között küzd a fennmaradásért. Többnyire állattenyésztéssel, népművészeti és háziipari tárgyak készítésével foglalkoznak. Ma a nemzet több mint 250 000 tagot számlál. Hosszú ideig a navahóföld nem volt más, mint egy elhagyatott terület. 1920-ban olajat találtak, amely elősegítette a gazdaság fejlődését. Az olaj felfedezése szükségessé tette a szervezett adminisztrációs rendszer kialakítását. 1923-ban megalakult a navahó kormány.[18]

A navahó rezervátum természetvédelmi terület. Északkeleti része kő- és homoksivatag, amely kanyonjaival, az évezredek során kialakult különleges formájú szikláival megdöbbentő hatású. Ilyen kanyonok a Monument Valley, Canyon de Chelly, Canyon del Muerto.

A Canyon de Chelly vidéke évezredek óta lakott volt. A régészeti ásatások szerint a 4. századtól a 13. századig több kultúra emlékeire bukkantak.[19]

Hopi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hopi rezervátum a hopi és téva indiánok területe Arizonában Navajo és Coconino megyékben, amelyet a navahó indián rezervátum teljesen körülvesz. A rezervátum az állam északkeleti részén fekszik, s területe 6 557 km². A U.S. Census Bureau 2000. becslései szerint lakóinak száma 6 946 fő volt.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2008. évi felmérések alapján Arizona lakosságának a vallás szerinti megoszlása a következő:[20]

  • Római katolikus - 25%
  • Evangélikus keresztény - 23%
  • Nem vallásos - 22%
  • Protestáns - 15%
  • Mormon - 4%
  • Zsidó - 1%
  • Más vallású - 11%

L. Ron Hubbard, a szcientológia megalapítója több évig Phoenix városában élt, így Arizonát tartják a szcientológia szülőföldjének.

Kulturális hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Postal 2 című PC-s játék egy arizonai kisállamban, Paradise-ban játszódik. A játékban többször hivatkozik a főhős az arizonai törvényekre, mint például a szabad fegyverviselésre és le is számol ezekkel.
  • Stephenie Meyer Twilight saga regényeinek főszereplője, Bella Swan Phoenix-ben élt édesanyjával, míg édesapjához nem költözött a Washington állambeli Forks-ba.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. április 29.)
  2. Arizonában a nyári időszámítást csak Navajo Nation területén alkalmazzák
  3. Thompson, Clay: A sorry state of affairs when views change. Arizona Republic. (Hozzáférés: 2008. augusztus 29.)
  4. How Arizona did NOT Get its Name. (Hozzáférés: 2008. augusztus 29.)
  5. Bright, William (2004). Native American Place Names of the United States. Norman: University of Oklahoma Press, pg. 47
  6. Timothy Anna et al., Historia de México. Barcelona: Critica, 2001, p. 10.
  7. Mexican-American War accessed on August, 2008
  8. ARIZONA ORDINANCE OF SECESSION presented by the Col. Sherod Hunter Camp 1525, SCV, Phoenix, Arizona
  9. http://www.pima.gov/cmo/sdcp/Archives/reports/Cult.html
  10. Archaeology of the Phoenix Indian School
  11. Prescott Overview
  12. Climate Assessment for the Southwest (December 1999)."The Climate of the Southwest". University of Arizona. Retrieved on 2006-03-21.
  13. url=http://www.wunderground.com/history/airport/KPHX/2006/7/1/CustomHistory.html?dayend=31&monthend=8&yearend=2006&req_city=NA&req_state=NA&req_statename=NA
  14. Business Journal of Phoenix
  15. 2010. évi népszámlálás 2006 Population Estimates. U.S. Census Bureau, Population Division (December 22, 2006). Retrieved on December 22, 2006.
  16. http://www.census.gov/geo/www/cenpop/statecenters.txt
  17. Arizona QuickFacts from the US Census Bureau
  18. Navajo Nation
  19. Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Második javított kiadás, Kossuth Nyomda, Budapest, 1982. 646 oldal.
  20. Pew Forum on Religion and Life Religious composition of Arizona residents, 2008. Margin of Error +/-4.5%

Turista információ[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Arizona témájú médiaállományokat.