Amerikai sárgafenyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Amerikai sárgafenyő
Amerikai sárgafenyő a Klamath Mocsár Természetvédelmi Területen
Amerikai sárgafenyő a Klamath Mocsár Természetvédelmi Területen
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Fenyőfélék (Pinaceae)
Nemzetség: Tűnyalábos fenyő (Pinus)
Alnemzetség: Hosszútűs fenyő (Pinus)
Fajcsoport: Trifoliae
Alfajcsoport: Sárgafenyő Ponderosae
Faj: P. ponderosa
Tudományos név
Pinus ponderosa
C.Lawson, 1836
Elterjedés
Pinus ponderosa subspecies range map.png
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai sárgafenyő témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai sárgafenyő témájú kategóriát.

Ágvég éretlen tobozokkal

Az amerikai sárgafenyő (gesztesfenyő, Pinus ponderosa) a fenyőalakúak (Pinales) tűnyalábos fenyők nemzetségének egyik faja.

Elterjedése, élőfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Észak-Amerika Brit-Kolumbiától Közép-Kaliforniáig: Kelet-Montana, Észak-Dakota, Nebraska, Colorado, Texas nyugati része, valamint Észak-Mexikó.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

30–50 m magasra növő fa. A legnagyobb ismert példány 72 méter magas, törzsének átmérője 2,5 méter — a tűnyalábos fenyő nemzetség tagjai közül csak az amerikai cukorfenyő (P. lambertiana) nő nála magasabbra.[1] Koronája keskeny kúp alakú; rövid ágainak vége erős, 20 mm-ig kihegyesedő, gyantás, hosszúkás-hegyes rüggyel. Kérge vörös- vagy feketésbarna, a nagyobb táblákat mély barázdák különítik el egymástól. Sima ágai sárga vagy narancsbarna árnyalatúak.

Tűlevelei hármasával nőnek. Az ágtól szétnyíló, 12–25 cm (esetenként akár 30 cm) hosszú, 1,5 mm vastag, merev, hegyes, enyhén fűrészes tűk sötétzöldek, minden oldalukon egy sor légcserenyílással. A tűhüvely 8–22 mm hosszú.

Világosbarna, fényes toboza általában ülő, tojásdad-hosszúkás, 8–15 cm hosszú, 3,5–5 cm vastag. A pikkelypajzsok többé-kevésbé lapos piramisra hasonlítanak, keresztléccel. „Köldöke” széles, háromélű — vastag, egyenes vagy görbült tüskével.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szárazságtűrő, télálló. Minden talajon szépen fejlődik.[2]

Egy-egy tűlevél élettartalma 2–4 év; a tűhüvely marad.

Alfajok, változatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pinus ponderosa subsp. ponderosa (törzsváltozat)
  • Pinus ponderosa subsp. benthamiana
  • Pinus ponderosa subsp. scopulorum

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Értékes bútorfa, keménysége a keményfákét közelíti. Színe a halvány barnától a sötét mézszínűig változik.[3]

Illóolaja görcs-, illetve hurutoldó.[4]

Bonsai nevelésére alkalmas.[5]

Magyarországon díszfának ültetik.[1] Egyebek között az Agostyáni Arborétumban látható egy szép példánya.[6]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]