Mexikóváros
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Mexikóváros Ciudad de México, D.F. |
|
 |
|
|---|---|
| Általános adatok | |
| Ország: | Mexikó |
| Állam: | Distrito Federal (Szövetségi Körzet) |
| Időzóna: | CST (UTC -6) |
| Magasság: | 2235 t. f. m. – 2308 t. f. m. |
| Terület: | 1499 km² (elővárosokkal 4979 km²) |
| Népesség: | 18 396 677 fő (elővárosokkal együtt) |
| Népsűrűség: | 5563 fő/km² |
| Közigazgatási felosztás | 16 városrész |
| Alapítás dátuma: | 1325. március 18. (Tenochtitlán) 1521. augusztus 13. (Mexikóváros az elpusztított Tenochtitlán helyén) |
| Közigazgatás | |
| ISO 3166-2 kód: | MX-DIF |
| Irányítószám: | 01000, 16999 |
| Körzethívószám: | + 55 |
| Politika | |
| Polgármester: | Alejandro Encinas Rodríguez |
Mexikóváros (spanyolul: Ciudad de México, D.F., ejtsd: [mechiko]) Mexikó fővárosa és legnagyobb városa. Lakossága elővárosokkal együtt (az ún. Zona Metropolitana) 19 millió fő, ezzel a világ egyik legnagyobb városa.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Klíma
A város évi átlagos hőmérséklete 16,5 °C, a csapadék mennyisége 894 mm. A legmelegebb hónap a május 18,6 °C, a leghidegebb a december 13,8 °C.
[szerkesztés] Történelem
A várost Tenochtitlán néven az aztékok alapították 1325 körül.
1519-ben érkezett a vidékre Hernán Cortés konkvisztádor több száz katonával. A bosszúra vágyó leigázott népek segítségével megtörték az aztékok szervezett ellenállását, majd lemészároltak közel 300 000 embert. Az azték fővárost lerombolták, és romjain elkezdték felépíteni a mai Mexikóvárost, ami 1535-ben Új-Spanyolország fővárosa lett. Az első egyetemet 1551-ben alapították.
1821-ben lett a független Mexikó fővárosa.
[szerkesztés] A város közigazgatása
| Nr. | Delegación | Terület km²-ben |
Lakosság 2005 |
Népsűrűség fő/km² |
|---|---|---|---|---|
| 01 | Álvaro Obregón | 93,67 | 706 567 | 7543 |
| 02 | Azcapotzalco | 34,51 | 425 298 | 12 324 |
| 03 | Benito Juárez | 26,28 | 355 017 | 13 509 |
| 04 | Coyoacán | 59,19 | 628 063 | 10 611 |
| 05 | Cuajimalpa de Morelos | 72,88 | 173 625 | 2382 |
| 06 | Cuauhtémoc | 32,09 | 521 348 | 16 246 |
| 07 | Gustavo A. Madero | 91,46 | 1 193 161 | 13 046 |
| 08 | Iztacalco | 21,84 | 395 025 | 18 087 |
| 09 | Iztapalapa | 124,46 | 1 820 888 | 14 630 |
| 10 | La Magdalena Contreras | 62,19 | 228 927 | 3681 |
| 11 | Miguel Hidalgo | 46,02 | 353 534 | 7682 |
| 12 | Milpa Alta | 268,63 | 115 895 | 431 |
| 13 | Tláhuac | 88,44 | 344 106 | 3891 |
| 14 | Tlalpan | 309,72 | 607 545 | 1962 |
| 15 | Venustiano Carranza | 33,07 | 447 459 | 13 531 |
| 16 | Xochimilco | 134,58 | 404 458 | 3005 |
| Összesen | 1499,03 | 8 720 916 | 5817 |
forrás: Instituto Nacional de Estadística Geografía e Informática
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Színházak és kulturális intézmények
- Palacio de Bellas Artes – Szépművészetek palotája: 1904 és 1934 között építették.
- Ballet Folclórico Nacional de México – Nemzeti folklórbalett.
- Auditorio Nacional – Nemzeti Auditórium
[szerkesztés] Múzeumok
- Instituto Nacional de Antropología e Historia – Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet
- Museo Nacional de Antropología – Nemzeti Antropológiai Múzeum
- Museo Nacional de Arte – Nemzeti Művészeti Múzeum
[szerkesztés] Képzés
A város egyetemei:
- Universidad Nacional Autónoma de México – 1551-ben alapított egyetem.
- Universidad Tecnológica de México
- Mexikóvárosi egyetem
- Universidad Iberoamericana
- Universidad Intercontinental
- Universidad Pedagógica Nacional
- Universidad Panamericana
[szerkesztés] Testvértelepülések
Los Angeles (USA) (1969)
Nagoja (Japán) (1978)
San Salvador (El Salvador) (1979)
Madrid (Spanyolország) (1983)
Cuzco (Peru) (1987)- Chicago (USA) (1987)
Szöul (Dél-Korea) (1992)
Berlin (Németország) (1993)
Havanna (Kuba) (1997)
Kijev (Ukrajna) (1997)
.svg&filetimestamp=20091023022341){kind=small}
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a földrajztudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
|||||||
