Mexikóváros
| Mexikóváros (Ciudad de México) | |||
|
|||
|
|
|||
| Becenév: La Ciudad de los Palacios („A Paloták Városa”) | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Jogállás | főváros | ||
| Kerületei | 16 | ||
| Alapítás éve | 1325 (Tenochtitlán) 1521 (Mexikóváros) |
||
| Polgármester | Miguel Ángel Mancera | ||
| Irányítószám | 00-16 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8 851 080 fő (2010)[1] +/- | ||
| – agglomeráció | kb. 21 000 000 fő | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 2200-2300 m | ||
| Terület | 1485 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 19° 25′ 22″, ny. h. 99° 8′ 0″ | |||
| é. sz. 19° 25′ 22″, ny. h. 99° 8′ 0″ | |||
Mexikóváros (spanyolul: Ciudad de México, D.F., ejtsd: [mehiko]) Mexikó fővárosa és legnagyobb városa. Lakossága elővárosokkal együtt (az ún. Zona Metropolitana) több mint 21 millió fő (2012-es becsült adat), ezzel a világ egyik legnagyobb városa.[2]
Tartalomjegyzék |
Éghajlat [szerkesztés]
A város nagy területe miatt a hőmérsékleti és a csapadékadatok is eltéréseket mutatnak a különböző városrészekben. A belváros évi átlagos hőmérséklete 17–18 °C körül van, a csapadék mennyisége kb. 700 mm. A legmelegebb hónap a május 20 °C feletti átlaghőmérséklettel, a leghidegebb a január 15 °C alattival. Minden hónapban mértek már 30 °C feletti hőséget, a téli hónapokban időnként gyenge fagyok is előfordulhatnak. A csapadék időbeli eloszlása igen egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszakban hull az egész éves eső mintegy háromnegyed része, novembertől márciusig pedig alig esik néhány mm.
| Mexikóváros központjának éghajlati jellemzői | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 30,5 | 32,0 | 32,5 | 34,5 | 35,5 | 33,5 | 29,5 | 29,5 | 30,0 | 30,0 | 30,5 | 30,5 | 35,5 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 23,6 | 25,0 | 27,4 | 28,0 | 27,9 | 26,0 | 24,8 | 25,1 | 24,8 | 24,6 | 24,3 | 23,4 | 25,4 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 14,6 | 15,9 | 18,4 | 19,7 | 20,3 | 19,6 | 18,6 | 18,8 | 18,6 | 17,6 | 16,2 | 15,1 | 17,8 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 5,6 | 6,7 | 9,4 | 11,3 | 12,8 | 13,2 | 12,5 | 12,4 | 12,3 | 10,7 | 8,1 | 6,7 | 10,1 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −2,5 | −1,0 | −0,5 | 5,0 | 7,5 | 7,5 | 8,0 | 6,0 | 4,5 | 2,5 | 0,5 | 0,0 | −2,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 7 | 5 | 10 | 28 | 69 | 129 | 146 | 112 | 111 | 52 | 5 | 4 | 677 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[3] | |||||||||||||
Történelem [szerkesztés]
A várost Tenochtitlán néven az aztékok alapították 1325 körül.
1519-ben érkezett a vidékre Hernán Cortés konkvisztádor több száz katonával. A bosszúra vágyó leigázott népek segítségével megtörték az aztékok szervezett ellenállását, majd lemészároltak közel 300 000 embert. Az azték fővárost lerombolták, és romjain elkezdték felépíteni a mai Mexikóvárost, ami 1535-ben Új-Spanyolország fővárosa lett. Az első egyetemet 1551-ben alapították.
1821-ben lett a független Mexikó fővárosa.
A város közigazgatása [szerkesztés]
| Nr. | Delegación | Terület km²-ben |
Lakosság 2005 |
Népsűrűség fő/km² |
|---|---|---|---|---|
| 01 | Álvaro Obregón | 93,67 | 706 567 | 7543 |
| 02 | Azcapotzalco | 34,51 | 425 298 | 12 324 |
| 03 | Benito Juárez | 26,28 | 355 017 | 13 509 |
| 04 | Coyoacán | 59,19 | 628 063 | 10 611 |
| 05 | Cuajimalpa de Morelos | 72,88 | 173 625 | 2382 |
| 06 | Cuauhtémoc | 32,09 | 521 348 | 16 246 |
| 07 | Gustavo A. Madero | 91,46 | 1 193 161 | 13 046 |
| 08 | Iztacalco | 21,84 | 395 025 | 18 087 |
| 09 | Iztapalapa | 124,46 | 1 820 888 | 14 630 |
| 10 | La Magdalena Contreras | 62,19 | 228 927 | 3681 |
| 11 | Miguel Hidalgo | 46,02 | 353 534 | 7682 |
| 12 | Milpa Alta | 268,63 | 115 895 | 431 |
| 13 | Tláhuac | 88,44 | 344 106 | 3891 |
| 14 | Tlalpan | 309,72 | 607 545 | 1962 |
| 15 | Venustiano Carranza | 33,07 | 447 459 | 13 531 |
| 16 | Xochimilco | 134,58 | 404 458 | 3005 |
| Összesen | 1499,03 | 8 720 916 | 5817 |
forrás: Instituto Nacional de Estadística Geografía e Informática
Kultúra [szerkesztés]
Színházak és kulturális intézmények [szerkesztés]
- Palacio de Bellas Artes – Szépművészetek palotája: 1904 és 1934 között építették.
- Ballet Folclórico Nacional de México – Nemzeti folklórbalett.
- Auditorio Nacional – Nemzeti Auditórium
Múzeumok [szerkesztés]
- Instituto Nacional de Antropología e Historia – Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet
- Museo Nacional de Antropología – Nemzeti Antropológiai Múzeum
- Museo Nacional de Arte – Nemzeti Művészeti Múzeum
Oktatás [szerkesztés]
A város egyetemei:
- Universidad Nacional Autónoma de México – 1551-ben alapított egyetem.
- Universidad Tecnológica de México
- Mexikóvárosi egyetem
- Universidad Iberoamericana
- Universidad Intercontinental
- Universidad Pedagógica Nacional
- Universidad Panamericana
Sport [szerkesztés]
Guadalajara mellett Mexikóváros az ország legkedveltebb sportjának, a labdarúgásnak az egyik fellegvára. Amellett, hogy a mexikói labdarúgó-válogatott legtöbb mérkőzését itt, az Estadio Azteca stadionban játssza, a legsikeresebb klubcsapatok többsége is mexikóvárosi. A Club América, a Cruz Azul és a Pumas UNAM egy 2013-as felmérés szerint az ország négy legnépszerűbb csapata közé tartozik[4], de sokáig itt játszott a Necaxa és az Atlante is. Előbbi 2003-ban költözött Aguascalientesbe[5], utóbbi pedig 2007-ben Cancúnba.[6]
Mexikóváros több, világviszonylatban is jelentős sporteseménynek adott otthont, többek között itt rendezték az 1968-as nyári olimpiai játékokat, valamint az 1970-es és az 1986-os labdarúgó-világbajnokság számos mérkőzését, köztük a döntőket is.
Testvértelepülések [szerkesztés]
Los Angeles (USA) (1969)
Nagoja (Japán) (1978)
San Salvador (El Salvador) (1979)
Madrid (Spanyolország) (1983)
Cuzco (Peru) (1987)
Chicago (USA) (1987)
Szöul (Dél-Korea) (1992)
Berlin (Németország) (1993)
Havanna (Kuba) (1997)
Kijev (Ukrajna) (1997)
Peking (Kína) (2009)[7]
Santa María Huatulco (Mexikó) (2011)[8]
Nicosia (Ciprus) (2012)[9]
Galéria [szerkesztés]
-
Palacio de Bellas Artes – Szépművészetek palotája
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 28.)
- ↑ La Zona Metropolitana "devora" a municipios (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 23.)
- ↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 24.)
- ↑ Chivas y América los equipos más populares en México (Crónica) (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 23.)
- ↑ A Necaxa honlapja – történet, 4. rész (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 23.)
- ↑ A Club Atlante honlapja – történet (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 23.)
- ↑ Beijing y la Ciudad de México firmaron convenio de hermanamiento (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 24.)
- ↑ Firman convenio de hermanamiento Huatulco y la ciudad de México (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 24.)
- ↑ Se inician gestiones para hermanamiento entre la ciudad de Nicosia y la Ciudad de México (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. május 24.)
|
|||||||

