Guatemalaváros
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Guatemalaváros | |
 Guatemalaváros elhelyezkedése |
|
| Földrajzi koordinátái | |
| Megye | Guatemala |
| Körzet | Guatemala |
| Tengerszint feletti magasság | méter |
| Terület | 228 km² |
| Népesség (2006) | 1 010 253 |
| Népsűrűség | 4 505/km² |
| Időzóna | UTC -6 |
Guatemalaváros a Guetamalai Köztársaság fővárosa, és egyben legnépesebb települése is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az ország gerincét alkotó vulkanikus hegyvonulat, a Sierra Madre átlagosan 1500 méter tengerszint feletti magasságú, tágas, lapos La Ermita fennsíkon terpeszkedő város. A város és annak agglomerációja egy egész hegyláncot borít be.
[szerkesztés] Földrajza
A forró égövben elhelyezkedő város klímáját a nagy magasság és a várost övező hegykoszorú enyhíti kellemessé, szubtrópusivá. Évi középhőmérséklete 18 Celsius-fok. A májusi legmelegebb, átlag 19,6 Celsius-fok, és a leghűvösebb hónap, a január, átlagosan 16,3 Celsius-fokos hőmérsékletével alig tér el egymástól. A kellemesen meleg nappalok és az enyhülést hozó éjszakák között viszont évszaktól függően, átlagosan 10-13 Celsius-fok a hőmérsékleti különbség.
A bőséges csapadék eloszlása sem egyenletes; jól elhatárolható a csapadékos nyári és a száraz téli évszak, mely éppen az esőzések intenzitása alapján különül el egymástól. A csapadék több mint 90%-a a nyári hónapokban esik le.
Guatemalaváros, mint az ország többi része is, ki van téve a földrengések pusztításainak.
[szerkesztés] Történelem
A város történelme közel 2000 éves, elődjét, Kaminaljuyu-t melynek romjai a nyugati külváros apró házai közé ékelődve találhatók, még a maják építették. A romok máig sok látogatót vonzanak.
1527-ben Pedro de Alvarado alapította az ország első spanyol települését mely a Guacalata folyó völgyében, az Agua és Fuego vulkán között épült fel, neve Guatemala volt. Ezt a várost 1541-ben földrengés és iszapár pusztította el.
Az új főváros ettől néhány kilométerrel északabbra épült fel 1543 és 1773 között, azonban egy hatalmas földrengéssorozat ezt is csaknem a földdel tette egyenlővé. A rommá dőlt várost soha többé nem építették újjá. Antigua Guatemala ma történelmi emlékhely, idegenforgalmi látványosság.
1776-ban III. Károly spanyol király kezdeményezte a mai főváros építését. Az új főváros az előzőtől 50 km-re épült fel a réginél biztonságosabb helyen, a veszélyes 3766 m magasságú Aqua-vulkán-tól keletre, Nueva Guatemala de la Asunción (Nagyboldogasszony mennybemenetelének új Guatemalája) néven. Azonban a széles síkságra épült, gyorsan terjeszkedő város helykiválasztása sem volt a legszerencsésebb. Kisebb földmozgások sorozata után 1917-1918-ban, majd 1976-ban ismét pusztító földrengéssorozat érte a várost. Az 1976-os évi hatalmas földrengéssorozatot csak az acélvázas és megerősített épületek és a kisebb lakóházak vészelték át. Az óriási károkat szenvedett fővárost azonban az 1980-as évek közepére csaknem újjáépítették, a legmodernebb földrengésbiztos technológia szerint.
1825 óta a független Guatemala fővárosa.
[szerkesztés] Gazdasága
A megerősített főváros egyben az ország egyetlen milliós agglomerációja, legjelentősebb ipari, kulturális, közlekedési és pénzügyi központja.
Ipari üzemeiben a környék mezőgazdasági termékeit dolgozzák fel. Legjelentősebbek az élelmiszereket és élvezeti cikkeket előállító ágazatai, mint például a cukor-, sör-, hús- és dohányipar, valamint a kávé és gyümölcsfeldolgozás, valamint a bőr- és cipőipara.
Az ország felét beborító erdőség fáit (mahagóni, cédrus, paliszander) fejlett bútoripara hasznosítja, cementműve pedig a főváros nagy építkezéseit szolgálja.
A főváros kisipari műhelyei elsősorban a közszükségleti cikkeket, dísztárgyakat állítanak elő.
[szerkesztés] Látnivalók
A városban sok nevezetesség található, ilyen a Plaza Mayor, a Nemzeti Palota, valamint sok múzeum. Guatemalaváros az ország közlekedési központja is, saját nemzetközi repülőtere van.
- Museo Ixchell (indián textilek)
- Museo Popol Vuh (Kolumbusz előtti tárgyak)
- Kaminaljuyu (maja-kori emlék) - a nyugati külváros apró házai közé ékelődött egykori maja város romjai.
- Torre del Reformador
[szerkesztés] Források
- A világ fővárosai ISBN 963 09 2873 6
|
|||||||
