Basseterre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Basseterre
Basseterre.jpeg
Basseterre látképe
Közigazgatás
Ország  Saint Kitts és Nevis
Népesség
Teljes népesség 15 500 fő (2005) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 15 m
Terület 6,1 km² km²
Elhelyezkedése
Basseterre (Észak-Amerika)
Basseterre
Basseterre
Pozíció Észak-Amerika térképén
é. sz. 17° 17′ 54″, ny. h. 62° 44′ 03″Koordináták: é. sz. 17° 17′ 54″, ny. h. 62° 44′ 03″
Basseterre Map 1.png

Basseterre a Karib-tengerben fekvő Saint Kitts és Nevis fővárosa.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Basseterre (=alacsony föld) Saint Kitts szigetének déli partvidékén található, a Monkey Hill (Majom-sziget, 353 m) előterében.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A trópusi, szavanna klímájú település évi középhőmérséklete 26 °C, a májustól novemberig tartó időszakban kapja 1150 mm csapadékának döntő többségét.

Basseterre éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 27,0 27,0 28,0 28,0 29,0 31,0 31,0 31,0 32,0 31,0 29,0 28,0 29,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 24,0 24,0 24,0 24,0 26,0 26,0 26,0 26,0 26,0 26,0 25,0 24,0 25,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 122 112 112 89 97 112 155 183 196 196 180 140 1692
Forrás: BBC Weather


Közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Basseterre kikötője és a város északi határában elhelyezkedő Golden Rock nemzetközi repülőtér (hivatalos neve: Robert L. Bradshaw nemzetközi repülőtér) az utóbbi években átlagosan több mint 30 000 turistát fogad, akik természeti szépségei és a tengeri fürdés lehetősége miatt keresik fel. Közvetlen járatok vannak London, New York és Miami felé, a turistaszezonban más városokból is érkeznek ide gépek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Basseterre belvárosa

1493-ban, második útja alkalmával fedezte fel Kolumbusz a karib indiánok által lakott szigeteket. 1623-ban angol, majd egy évvel később francia telepesek szállták meg Saint Kitts szigetét; Nevis szigetén pedig 1628-ban tűntek fel az első angol telepesek. Az őslakosság kiirtása után az angolok Saint Kitts középső, a franciák pedig az északi és déli partvidéket foglalták el. 1664-ben Saint Kitts és Nevis is a franciák fennhatósága alá került, s ők alapították meg Basseterre-t. 1713-ban az angolok elűzték a franciákat, akik 1782-ben még visszafoglalták egy évnyi időre. 1783-ban Basseterre az angol koronagyarmat székhelye lett. 1866-ban nagy földrengés és tűzvész pusztított, de a város újjáépült. 1983. szeptember 19-én Basseterre a független szigetállam fővárosa lett.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetek fő kincse a cukornád. A főváros északkeleti részén épült fel Basseterre legnagyobb ipari létesítménye, a cukorgyár. További mezőgazdasági termékek: trópusi gyümölcsök, gyapot termesztése, feldolgozása és exportja.

Itt található a Kelet-Karibi Központi Bank központja.

Közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország vasútvonalát a cukorgyárhoz való szállítás, a trópusi gyümölcsök és a gyapot kivitelének megkönnyítése érdekében fektették le.

Basseterre kikötője és a város északi határában elhelyezkedő Golden Rock nemzetközi repülőtér egyre több turistát fogad, akik az ország természeti szépségei és a tengeri fürdőzés miatt keresik fel.

Építészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Basseterre, Szent György katedrális

A főváros szíve a mólókkal övezett kikötő környékén terül el. A város gyarmati időket idéző György-kori és Viktória-korabeli kereskedő- és lakóházai közé új szállodák, üzletek illeszkednek. Itt található a kormányzati szerveknek otthont nyújtó modern palota is.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város jelképe a Szent György-katedrális. A korábbi római katolikus templom helyén a 17. század közepén épült anglikán templomot az 1886. évi földrengés után újjáépítették.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosainak száma 15 500 fő (2005-ben), azaz a kicsiny ország népességének több mint negyede él itt. A városkában a polgárok négyötödét alkotó négereken és mulattokon kívül indiaiak, kínaiak, és európaiak is megtelepedtek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]