St. John’s (Antigua és Barbuda)
| Saint John’s | |
 |
|
| St. John's | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Antigua és Barbuda |
| Sziget | Antigua |
| Alapítás éve | 1632 (a gyarmatosítás éve) |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 31 000 fő (2005) +/- |
| Népsűrűség | 3100 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10 km² |
| Időzóna | AST (UTC-4) |
| Elhelyezkedése | |
 Saint John’s
Pozíció Antigua és Barbuda térképén
|
|
| é. sz. 17° 07′, ny. h. 61° 51′ | |
Saint John’s, közkeletű írásmódjával St. John's a Karib-tengeri Kis-Antillák Szélcsendes-szigetei (Leeward Islands) közé tartozó Antigua és Barbuda fővárosa és egyben legnépesebb városa az Antigua szigetének északnyugati partját tagoló mélyvizű öböl, a Saint John’s Harbour partján.
St. John's az ország gazdasági, adminisztrációs, kereskedelmi és közlekedési központja.
Tartalomjegyzék |
Történelme[szerkesztés]
Angolok alapították 1632-ben. A franciák többször is elfoglalták, de mindannyiszor csak rövidebb időre. A sziget végérvényesen 1764-ben vált angol gyarmattá. A kikötő védelmére az angolok az öböl bejáratának mindkét oldalán erődöt építettek:
- Fort James (1704–1739),
- Fort Barrington (1780 körül).
1871-ben tették koronagyarmat székhelyévé. 1981. november 1. óta a független Antigua és Barbuda fővárosa.
Természeti viszonyok[szerkesztés]
Éghajlata trópusi szavanna, az évi középhőmérséklet 27,5 °C. A csapadék évi átlaga mintegy 1000 mm — ennek mintegy négyötöde májustól októberig hullik le. A hurrikánok gyakran veszélyeztetik.
Földrengéses övezetben fekszik, 1843-ban és 1974-ben pusztító erejű rengések sújtották.
Közlekedése, kereskedelme[szerkesztés]
A főváros az ország egyetlen, óceánjárók fogadására alkalmas kikötője; a vízmélység 11–15 m. A hajókat a hullámzástól az öbölben található Rat Island szigetke védi. A világítótorony koordinátái: é. sz. 17,1343°, ny. h. 61,9263°
Alapvető exportcikkek:
a kivitel fő célpontja Nagy-Britannia
Nemzetközi repülőtere, a Coolidge a várostól mintegy 10 km-re épült, és főleg a turisták fogadására szolgál.
Lakossága[szerkesztés]
Lakossága 2002-ben 32 000 fő, 1985-ben 36 000 fő volt. Mintegy 90%-uk néger, 5-5% mulatt, illetve angol leszármatott.
Gazdasága[szerkesztés]
Az idegenforgalom az 1970-es/1980-as évek fordulóján vált a gazdaság vezető ágazatává.
Kereskedelmi, kulturális, idegenforgalmi és oktatási központ.
Ipara:
- kis kőolajfinomító,
- halkonzervgyár,
- cukorfinomító,
- citromeszencia-gyártó üzem,
- rumfőzdék,
- olajütők,
- pamutipar.
Városkép, látnivalók[szerkesztés]
A belvárost sakktáblaszerű, egymást merőlegesen keresztező utcákkal tervezték; a két nagy földrengést viszonylag sok 18-19. századi ház túlélte.
A Fort James az öböl északi részébe benyúló Saint John’s Point félszigeten áll; a Fort Barrington pedig a Got Hill félszigeten.
A Függetlenség tere mellett kialakított botanikus kertben sokféle trópusi növényt mutatnak be.
Szent János-székesegyház[szerkesztés]
A város jelképe a városképet uraló, 1845–1848-ban épült, kéttornyú, barokk stílusú Szent János-székesegyház a város központi parkjában. Elődeit az 1683-as, illetve az 1745-ös földrengés rombolta le.
Antigua és Barbuda Múzeuma[szerkesztés]
A múzeumnak egy 1747-ben épített, gyarmati stílusú épület ad otthont. A múzeum többek között az arawak indiánoknak állít emléket.
Kormányzati ház[szerkesztés]
Antigua és Barbuda államfője a mindenkori brit uralkodó — ez a ház az őt képviselő kormányzó hivatala.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a St. John's, Antigua and Barbuda című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Források[szerkesztés]
- Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 713. o. ISBN 963-9257-14-1
- Probáld Ferenc és Szegedi Nándor (szerk.): A világ fővárosai. Kossuth Könyvkiadó, 1986. ISBN 963 09 2873 6 p. 316.
- Világjárók, p. 607
|
|||||||
