Sziget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A sziget vízzel teljesen körbezárt kisebb szárazföld. A nagyobb összefüggő szárazföldi területeket kontinensnek nevezzük.

Island near Fiji.jpg

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Kialakulása

Szigetek igen sokféle úton jöhetnek létre:

  • Lemeztektonika hatására kiemelkednek.
  • Erózió hatására lekopott környékük vízzel töltődik fel.
  • Üledékből, lerakott hordalékból alakulnak ki.
  • Vulkanikus tevékenység során keletkeznek.
  • Mesterséges úton hozzák létre.

[szerkesztés] A szigetek fajtái

[szerkesztés] Sziklás szigetek, zátonyok

  • A sziklazátonyok apró, sziklás szigetek, amelyek jellemzően túl kicsik ahhoz, hogy letelepedésre alkalmasak legyenek, sőt talajréteg híján növényzet sem borítja őket. Méretük néhány négyzetmétertől néhány négyzetkilométerig terjedhet. Legjellemzőbb európai előfordulásuk a skandináv tengerpart, ahol csoportokat alkotnak.
  • A holmok apró, sziklás szigetek, amelyek jellemzően túl kicsik ahhoz, hogy letelepedésre alkalmasak legyenek, de a sziklazátonyokkal ellentétben van rajtuk talajréteg és növényzet borítja őket. A skandináv nyelvekben a kifejezés kicsi, legfeljebb közepes méretű szigetet jelent.

[szerkesztés] A Föld legnagyobb szigetei

Rockall egy sziklaszirt az Atlanti-óceán északi részén
Név Környező víz Terület (km²)
1. Grönland Atlanti-óceán 2 175 597
2. Új-Guinea Csendes-óceán 786 000
3. Borneó Csendes-óceán 743 122
4. Madagaszkár Indiai-óceán 587 042
5. Baffin-sziget Atlanti-óceán 507 451
6. Szumátra Indiai-óceán 473 605
7. Honsú Csendes-óceán 230 316
8. Brit-sziget Atlanti-óceán 229 883
9. Victoria-sziget Jeges-tenger 217 291
10. Ellesmere-sziget Jeges-tenger 196 236

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sziget témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Sziget
Más nyelveken