Talaj

Talajszelvény, a főbb talajszintek megjelölésével

A talaj a földkéreg legkülső, laza, termékeny rétege. A talaj a földi élet egyik alapja, a növényeket (és ezáltal az állatokat, valamint az embert) ellátja tápanyagokkal, vízzel, megköti és átalakítja az anyagokat.

A talaj alkotórészei

A talaj kémiai szempontból keverék, háromfázisú polidiszperz rendszer: azaz alkotórészei között szilárd, folyadék- és gázfázisú anyagokat találunk, melyek egymással diszperz rendszert alkotnak. A szilárd fázisú anyagok általában a talaj térfogatának nagyjából felét töltik ki (50 térfogat%); a kitöltetlen rész a pórustér, amelyben folyadékfázisú anyagok (30–45 térfogat%) és a gázfázisú anyagok (5–20 térfogat%) fordulnak elő. A talaj alkotórészeinek csoportosítása a fázisok szerint:

1. A talaj szilárd fázisú anyagai
   • Szerves szilárd anyagok – a talaj szervesanyag-tartalma.
     • Élő szerves anyag – a talaj élővilága. Csoportosítása:
       • Növényi gyökerek.
       • Edafon – a talajlakó élőlények összessége.
         • Mikroorganizmusok (baktériumok, algák, gombák)
         • Mikrofauna (ostoros egysejtűek, csillós egysejtűek)
         • Mezofauna (fonálférgek, kerekesférgek, ugróvillások, atkák)
         • Makrofauna (televényférgek, ászkák, ikerszelvényesek, százlábúak, rovarok)
         • Megafauna (földigiliszták, emlősök)
     • Holt szerves anyag
       • Nem-humuszanyagok – fehérjék és aminovegyületek, lignin és származékai, szénhidrátok, egyéb egyszerű szerves vegyületek.
       • Új képződmények – a talajban található mikroszervezetek élettevékenységének szabályozói és termékei (pl. poliuronidok, enzimek).
       • Humusz
   • Szervetlen szilárd anyagok – a talaj ásványianyag-tartalma. A hideg területeken különösen fontos szerepe van a talaj víztartalmának halmazállapot-változásával (a H₂O fázisváltozásával) keletkező vízjégnek.
2. A talaj folyadékfázisú anyaga – nagyrészt víz, mely oldott szabad ionokat, ionpárokat, oldható szerves vegyületeket és fémkomplexeket, valamint semleges molekulákat tartalmaz (talajoldat).
   • Beszivárgó víz – a felszín felől beszivárgó víz (pl. csapadékvíz, öntözővíz).
   • Adszorbeált víz – erősen kötött, a talajszemcsék felületére közvetlenül tapadó vízfilm.
   • Gyengén kötött hártyavíz – az adszorbeált vízfilm külső része, amely gyengén kötött.
   • Kapilláris víz – a talaj kapillárisaiban található víz.
   • Talajvíz
3. A talaj gázfázisú anyagai – a talajlevegőt alkotják.

Talajképződés

A talajképződés első lépése az alapkőzet fizikai mállása, azaz a nagyobb kőzetdarabok felaprózódása a fagy, szél és víz által apróbbakká. Ezt követi a kémiai mállás, mely során a kőzet lényegi átalakuláson megy át. A harmadik lépés a talajképződés biológiai fázisa, mely során felhalmozódik a talajra oly jellemző speciális szervesanyag-forma, a humusz. A különösen termékeny mezőgazdasági talajok egyik legfőbb ismérve az agyag-humusz-komplexek jelenléte. E folyamat legfőbb aktiválóinak a földigilisztákat (Lumbricidae) tekintik, bélcsatornájukban ui. az agyagásvány és humuszanyagok közötti szoros és tartós kapcsolódás fokozottan megy végbe.

Más megközelítésben a talaj kialakulását befolyásoló tényezőket két csoportra osztjuk:

1. Felülről lefelé ható tényezők:
   • csapadék
   • gyökerek által kiválasztott anyagok
2. Alulról felfelé ható tényezők:
   • talajvíz
   • alapkőzet
   • növények felszívó ereje

Talajpusztulás

Vannak olyan behatások is, amelyek a talaj vékonyodását, fogyását, terméketlenné válását idézik elő. Ezt igyekszik gátolni a talaj védelmét biztosítani igyekvő szabályozások [1].

A talaj termékenysége

A talaj termékenységének egyik legfontosabb tényezője a benne található szerves anyag, azaz a humusz mennyisége és minősége. A humusz tápanyagot szolgáltat, javítja a szerkezetet, valamint az ásványi alkotókkal együtt kolloidokat képez.

A talajban végbemenő természetes folyamatok

A termékenységet meghatározó legfontosabb folyamatok a mállás, a nitrifikáció, ammonifikáció, humuszképződés és a nitrogénkötés.

Talajtípusok

Az alapkőzet, az éghajlat és a növényzet befolyása alatt különféle talajtípusok alakulhatnak ki.

Osztályozási szempontok

A Földön nagyon sok talajtípus található. Ezek különbözőképp osztályozhatók. A talajtani szakemberek néhány egymástól jelentősen különböző nagyobb csoporton belül több kisebb csoportot különítenek el.

Az osztályozás szempontjai:

• talajrészecskék mérete (homok-vályog-agyag; a részecskék csökkenő mérete szerint)
• szervesanyag-tartalom és termékenység
• alapkőzet, a kialakulás földrajzi helye
• a talajképződés módja, a talajok kora stb.

szerint.

Magyarország jelentősebb talajtípusai

• Csernozjom talajok
• Barna erdőtalajok
• Réti talajok
• Homoktalajok (wasdváztalajok)
• Szikes talajok
• Váztalajok
• Sötét színű litomorf (kőzethatású) erdőtalajok
• Láptalajok
• Öntés- és lejtőhordalék- talajok

A talaj környezetvédelmi jelentősége

A talaj egyik természetes funkciója az egyes anyagok megkötése, lebontása és átalakítása. Ezt a tulajdonságát az ember is kihasználja, amikor a saját hulladékát, szennyvizét, vegyi anyagokat, sőt saját holttesteit is a talajban helyezi el. Ezek a folyamatok mindaddig véghez is mennek, amíg csatlakoznak a természetes körfolyamatokba, és amíg a talaj átalakító kapacitását el nem érik. Amennyiben ezeket a korlátokat nem vesszük figyelembe, súlyos katasztrófák történhetnek.

Más bolygók felszíni kőzettörmeléke: a regolit

Amióta űrszondák jutottak el más égitestek felszínére, fontos megemlíteni azt a különbséget, amely a földi talajok és a bolygók felszíni kőzettörmeléke között fönnáll. Más égitestek (Hold, Mars, Vénusz, Titán, stb.) felszínén a törmelékes kőzetet regolitnak nevezik. Fontos különbség, hogy ezekben a felszíni takarókban nincsen élővilág a mai tudásunk szerint, bár a Marson esetleg még találhatnak az űrszondák sajátos ősi élőlényeket a legegyszerűbb sejt szintjén. A légkör nélküli égitesteken elsősorban kozmikus hatások, becsapódás, hőmérsékleti változások nyomán történő aprózódás alakítja ki a regolitot. A légkörrel rendelkező Marson a szél is erőteljesen formálja a felszínt, szállítja a törmelékes anyagokat. A kisbolygók becsapódásokkal szaggatott felszínéről a Földre jutó meteoritok mutatják, hogy milyen átalakulásokat szenved el a felszíni réteg a kisebb méretű égitesteken. Tanulságos, hogy vizes átalakulás hatását többféle meteorit is mutatja. Ez a hatás valószínűleg a Naprendszer korai időszakában alakította át a kisbolygó öv külső részén található kis égitestek külső anyagát. Leggyakrabban a szenes kondritok között találunk ilyeneket.

Irodalom

• Széky 1983.: Széky Pál: Ökológia. Kislexikon. Budapest: Natura – Mezőgazdasági Könyvkiadó (1983). ISBN 963 233 095 1
• Szendrei 1998.: Dr. Szendrei Géza: Talajtan. Egyetemi jegyzet. Budapest: ELTE, Eötvös Kiadó (1998).

• Ács F., Breuer H., Tarczay K., Drucza M. (2005): „A talaj és az éghajlat közötti kapcsolat modellezése”. Agrokémia és Talajtan 54 (3–4), 257–274.o.
• Ballenegger R., Finály I.: A magyar talajtani kutatás története 1944-ig. Budapest: Akadémiai Kiadó (1963).
• Bérczi Szaniszló: Kristályoktól Bolygótestekig. Budapest: Akadémiai Kiadó (1991), 210.o.
• Füleky György: A talaj. (Gondolat Zsebkönyvek). Budapest: Gondolat Kiadó (1968).
• Körschens, M. (2002): „Importance of soil organic matter (SOM) for biomass production and environment”. Arch.Agron.Soil Sci. pp. 89–95.
• Kreybig Lajos (1937): „A M. Kir. Földtani Intézet talajfelvételi, vizsgálati és térképezési módszere”. M. Kir. Földtani Intézet Évkönyve 31, 147–244.o.
• Magdoff, F.- Weil, R.: Soilorganic matter in sustainable agriculture. London – New York – Washington: CRC Press (2004)
• Nemecz Ernő, Csikósné-Hartyáni Zs. (1995): „Processes in soils and paleosoils - A new method for the study of weathering”. GeoJournal 36 (2–3), pp. 139–142.
• Stefanovits Pál: Magyarország talajai. Budapest: Akadémiai Kiadó (1963)
• Stefanovits Pál: Talajtan. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó (1975)
• Stefanovits Pál (1979): „Kreybig Lajos 1879-1956”. Agrokémia és Talajtan 28, 353–356.o.
• főszerk.: Straub F. Brúnó: Biológia lexikon, Negyedik kötet (S-Z). Budapest: Akadémiai Kiadó (1978)
• Várallyay Gy., Láng I. (2000): A talaj kettős funkciója: természeti erőforrás és termőhely. A Debreceni Egyetem „Honoris Causa” cím átadása alkalmából megtartott előadás. (Debrecen, 2000, május 2.)

Külső hivatkozások

• A talaj biológiai aktivitása.
• A talaj vízgazdálkodása és a környezet.
• A talaj, a víz és a környezet konferencia.
• Talajjavítás
• Talaj csúcs- angol nyelvű cikk: Peak soil
• A talaj és az éghajlat közötti kapcsolat.