Talaj
A talaj a földkéreg legkülső, laza, termékeny rétege. A talaj a földi élet egyik alapja, a növényeket (és ezáltal az állatokat, valamint az embert) ellátja tápanyagokkal, vízzel, megköti és átalakítja az anyagokat.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Talajképződés
A talajképződés első lépése az alapkőzet fizikai mállása, azaz a nagyobb kőzetdarabok felaprózódása a fagy, szél és víz által apróbbakká. Ezt követi a kémiai mállás, mely során a kőzet lényegi átalakuláson megy át. A harmadik lépés a talajképződés biológiai fázisa, mely során felhalmozódik a talajra oly jellemző speciális szervesanyag-forma, a humusz. A különösen termékeny mezőgazdasági talajok egyik legfőbb ismérve az agyag-humusz-komplexek jelenléte. E folyamat legfőbb aktiválóinak a földigilisztákat (Lumbricidae) tekintik, bélcsatornájukban ui. az agyagásvány és humuszanyagok közötti szoros és tartós kapcsolódás fokozottan megy végbe.
Más megközelítésben a talaj kialakulását befolyásoló tényezőket két csoportra osztjuk:
- Felülről lefelé ható tényezők:
- csapadék
- gyökerek által kiválasztott anyagok
- Alulról felfelé ható tényezők:
- talajvíz
- alapkőzet
- növények felszívó ereje
[szerkesztés] Talajpusztulás
Vannak olyan behatások is, amelyek a talaj vékonyodását, fogyását, terméketlenné válását idézik elő. Ezt igyekszik gátolni a talaj védelmét biztosítani igyekvő szabályozások [1].
[szerkesztés] A talaj termékenysége
A talaj termékenységének egyik legfontosabb tényezője a benne található szerves anyag, azaz a humusz mennyisége és minősége. A humusz tápanyagot szolgáltat, javítja a szerkezetet, valamint az ásványi alkotókkal együtt kolloidokat képez.
[szerkesztés] A talajban végbemenő természetes folyamatok
A termékenységet meghatározó legfontosabb folyamatok a mállás, a nitrifikáció, ammonifikáció, humuszképződés és a nitrogénkötés.
[szerkesztés] Talajtípusok
Az alapkőzet, az éghajlat és a növényzet befolyása alatt különféle talajtípusok alakulhatnak ki.
[szerkesztés] Osztályozási szempontok
A Földön nagyon sok talajtípus található. Ezek különbözőképp osztályozhatók. A talajtani szakemberek néhány egymástól jelentősen különböző nagyobb csoporton belül több kisebb csoportot különítenek el.
Az osztályozás szempontjai:
- talajrészecskék mérete (homok-vályog-agyag; a részecskék csökkenő mérete szerint)
- szervesanyag-tartalom és termékenység
- alapkőzet, a kialakulás földrajzi helye
- a talajképződés módja, a talajok kora stb.
szerint.
[szerkesztés] Magyarország jelentősebb talajtípusai
- Csernozjom talajok
- Barna erdőtalajok
- Réti talajok
- Homoktalajok (wasdváztalajok)
- Szikes talajok
- Váztalajok
- Sötét színű litomorf (kőzethatású) erdőtalajok
- Láptalajok
- Öntés- és lejtőhordalék- talajok
[szerkesztés] A talaj környezetvédelmi jelentősége
A talaj egyik természetes funkciója az egyes anyagok megkötése, lebontása és átalakítása. Ezt a tulajdonságát az ember is kihasználja, amikor a saját hulladékát, szennyvizét, vegyi anyagokat, sőt saját holttesteit is a talajban helyezi el. Ezek a folyamatok mindaddig véghez is mennek, amíg csatlakoznak a természetes körfolyamatokba, és amíg a talaj átalakító kapacitását el nem érik. Amennyiben ezeket a korlátokat nem vesszük figyelembe, súlyos katasztrófák történhetnek.
[szerkesztés] Más bolygók felszíni kőzettörmeléke: a regolit
Amióta űrszondák jutottak el más égitestek felszínére, fontos megemlíteni azt a különbséget, amely a földi talajok és a bolygók felszíni kőzettörmeléke között fönnáll. Más égitestek (Hold, Mars, Vénusz, Titán, stb.) felszínén a törmelékes kőzetet regolitnak nevezik. Fontos különbség, hogy ezekben a felszíni takarókban nincsen élővilág a mai tudásunk szerint, bár a Marson esetleg még találhatnak az űrszondák sajátos ősi élőlényeket a legegyszerűbb sejt szintjén. A légkör nélküli égitesteken elsősorban kozmikus hatások, becsapódás, hőmérsékleti változások nyomán történő aprózódás alakítja ki a regolitot. A légkörrel rendelkező Marson a szél is erőteljesen formálja a felszínt, szállítja a törmelékes anyagokat. A kisbolygók becsapódásokkal szaggatott felszínéről a Földre jutó meteoritek mutatják, hogy milyen átalakulásokat szenved el a felszíni réteg a kisebb méretű égitesteken. Tanulságos, hogy vizes átalakulás hatását többféle meteorit is mutatja. Ez a hatás valószínűleg a Naprendszer korai időszakában alakította át a kisbolygó öv külső részén található kis égitestek külső anyagát. Leggyakrabban a szenes kondritok között találunk ilyeneket.
[szerkesztés] Irodalom
- Stefanovits P. (1963): Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó, Budapest
- Stefanovits P. (1975): Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
- Stefanovits P. (1979): Kreybig Lajos 1879-1956. Agrokémia és Talajtan Vol. 28, p:353-356.
- Kreybig L. (1937): A M. Kir. Földtani Intézet talajfelvételi, vizsgálati és térképezési módszere., M. Kir. Földtani Intézet Évkönyve, Vol. 31, p:147-244.
- Ballenegger R., Finály I. (1963): A magyar talajtani kutatás története 1944-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest
- Nemecz E.-Csikósné-Hartyáni Zs. (1995): Processes in soils and paleosoils. - A new method for
the study of weathering, GeoJournal, 36. 2-3. pp. 139–142.
- Várallyay Gy., Láng I. (2000): A talaj kettős funkciója: természeti erőforrás és termőhely. A Debreceni Egyetem „Honoris Causa” cím átadása alkalmából megtartott előadás. (Debrecen, 2000, május 2.)
- Füleky Gy. (1968): A talaj. Gondolat Zsebkönyvek. Gondolat Kiadó, Budapest
- Bérczi Sz. (1991): Kristályoktól Bolygótestekig. 210.old. Akadémiai Kiadó, Budapest
- Körschens, M. (2002): Importance of soil organic matter (SOM) for biomass production and environment. Arch.Agron.Soil Sci. p. 89-95.
- Magdoff, F.- Weil, R. (2004): Soilorganic matter in sustainable agriculture. CRC Press, London-New York-Washington
- Ács F., Breuer H., Tarczay K., Drucza M. (2005): A talaj és az éghajlat közötti kapcsolat modellezése. Agrokémia és talajtan, 54, 3-4, 257-274.
- Biológia lexikon Negyedik kötet (S-Z) Akadémiai Kiadó . Budapest 1978
