Biomassza
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Csoportosítása felhasználása szerint
[szerkesztés] Tüzelhető biomassza
A tüzelhető biomasszák jellemzően viszonylag alacsony nedvességtartalmúak (ld. szárítás) és ennek megfelelően magas fűtőértékűek. A tüzelhető biomasszákkal szemben fontos követelmény, hogy az éghetetlen hamutartalmuk olyan vegyi összetevőkből álljon, amelyek nem roncsolják szét a kazánberendezést, illetve nem olvadnak rá a fűtőfelületekre, valamint nem okoznak jelentős levegőszennyezést. A legjellemzőbb tüzelt biomassza-fajták : tűzifa apríték (erdei lágy v. keménylombos erdőkből előállítva, fűrészüzemi hulladékokból, illetve lágyfa-energiaültetvényekből (pl. nyárfa) előállítva, fűrészpor (fűrészipari melléktermék), szalma, energiafű, illetve ezekből előállított pellet.
[szerkesztés] Elgázosítható biomassza
A biológiailag elgázosítható biomasszák jellemzően nagyobb nedvességtartalmú növényi hulladékból, vagy állati hulladékól áll. Pl: cukortartalmú növények, zöld növényi hulladék, állati szennyvíziszap, trágya. Biomassza elgázosítás történhet elgázosító kazánban is, ahol tökéletlen égés során nyerünk ú.n. generátorgázt. Az erre a célra használható biomasszákat lásd a 'Tüzelhető biomasszák' között.
[szerkesztés] Gépjármű-üzemanyagként hasznosítható biomassza
Ezeket a biomasszákat két alapvető csoportra bontjuk a helyettesített tüzelőanyag fajtája szerint:
Benzin esetében (ld. bioetanol): magas cukortartalmú (cukorrépa, cukornád), magas keményítőtartalmú (kukorica, burgonya, búza) vagy magas cellulóztartalmú (szalma, fa, nád, energiafű) növények, melyekből etanol gyártható.
Diesel esetében (ld. biodiesel): olajtartalmú növények, melyből az olaj kisajtolható, és egyszerűbb vegyszeres kezelések után a diesel olajhoz hasonló anyag nyerhető (pl. repce, oliva, napraforgó stb.)
[szerkesztés] Jelentősége
A biomasszák jelentősége, hogy fosszilis energiahordozók válthatók ki velük, így megvalósítható a fenntartható energiafelhasználás (fenntartható fejlődés). Mivel ezek a biomasszák a megfelelő kezelés esetén megújuló energiaforrások, vagyis rövid életciklusban általában 1 éven belül újból megtermelődnek, használatuk esetén bányászott energiahordozók takaríthatók meg (kőszén, földgáz, kőolaj). Így a megtakarított fosszilis energiahordozók nem fokozzák a levegő szennyezettségét és a CO2 tartalmának növekedését (üvegház-hatás, globális felmelegedés).
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- - muszakiak.hu - a műszaki portál: A jövő energiahordozói
- Sollers2003 - a biomassza piac
- Biomassza - a biomassza linkgyűjtemény
| Globális felmelegedés (műhely, portál, szójegyzék) | |
|---|---|
| Okok | Üvegházhatású gázok • Szén-dioxid • Vulkanizmus • Hőrekord • Esőerdők irtása • Globális homály |
| Elméletek | Milanković-elmélet • Klímamodellek |
| Politikai megoldások | Kiotói jegyzőkönyv • Az ENSZ Környezetvédelmi Programja • Éghajlatváltozási Kormányközi Testület • Tiszta Fejlesztési Mechanizmus • sótalanítás • Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia |
| Energia | Megújuló energiaforrások • Bioetanol • Napenergia • Szélenergia • Geotermikus energia • Biomassza • Energiatakarékosság |
| Közgazdasági megoldások | Emisszió-kereskedelem • Szénadó |
| Hatások | Tengerszint-emelkedés • Gleccserek olvadása • Ivóvízhiány • Aral-tó • Csád-tó |
| Meteorológia | El Niño • Hurrikán • Jégkorszak • Üvegházhatás • Árvíz |
| Aktivisták | Al Gore (Kellemetlen igazság) • Greenpeace • Carl Sagan • Charles David Keeling • Vahava-projekt |
Klímaváltozás-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
