Csád-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Csád-tó
A Csád-tó kiterjedésének változásai
Hely	Közép-Afrika
Tszf. magasság	240 m tszf.
Méretek
Vízgyűjtő terület országai	Niger, Nigéria, Csád, Kamerun
Felszíni terület	ma 1500 km² (100 éve 22 000 km²)
Átlagos mélység	átlagosan 2 méter
Legnagyobb mélység	8 méter

A Csád-tó Afrika egyik lefolyástalan tava. Egykor a világ hatodik legnagyobb tava volt, de felülete az utóbbi évtizedekben az 5%-ára zsugorodott össze. A vízkészletek csökkenése katonai összecsapásokhoz vezetett. Lásd: Darfuri konfliktus (2007.január)

[szerkesztés] Földrajzi környezet

A Csád-tó négy afrikai állam (Niger, Nigéria, Csád és Kamerun) határvidékén fekszik. A vízutánpótlásáról gondoskodó legfontosabb folyók a Chari és a Logone, ezekből származik a tóba érkező víz 90%-a. A tó időszakos táplálói a Komandugu, a Ngadda, a Bunga és a Yedseram folyók, illetve egy a Szahara felől betorkolló vádi. A beérkező víz alig 10%-a származik a Nigériából érkező folyókból. A jelenlegi átlagos vízmélység mindössze 1,3 méter.

[szerkesztés] Története

A Csád-tó egy egykori közép-afrikai szigettenger maradványa. Vízfelületének nagysága szoros összefüggésben állt a Közép-Afrikában lehulló csapadék mennyiségével. A csapadékos időszakokban a tó a mai kiterjedésének többszörösét is elérte. Kr. e. 4000-ben területe 400 000 km² lehetett, míg a vízszint 40 méternyivel volt a mai fölött. A tavi üledékek vizsgálatából kimutatható, hogy a Csád-tó többször is (Kr. e. 8500-ban, 5500-ban, 2000-ben és 100 körül) igen közel került a kiszáradáshoz. Az európai felfedezők 1823-ban érkeztek meg partjára, azóta folyamatosan zsugorodik a tó víztükre. 1908-ban jutott először a kiszáradás szélére. 1960-ban a tó felülete 22 000 km² volt, mára ez 1500 km²-nyire csökkent, Nigéria teljesen elveszítette tópartját. A tó eltűnéséért két tényező felelős:

• vízgyűjtő területén az elmúlt évtizedekben a megszokottnál kevesebb csapadék esett, a Chari vízhozama 50%-kal csökkent (globális felmelegedés);
• a Chari és Logone folyók mentén egyre jelentősebb méreteket öltő öntözés.

A tendencia 1998 óta megfordulni látszik. A csapadékosabb időjárás miatt a tó területe némileg növekedett, emiatt fel kellett adni több újonnan alakított, part menti települést is. Az azonban megállapítható, hogy ha a jelenlegi folyamatok tovább erősödnek, akkor a tó a 21. század közepére akár teljesen el is tűnhet. A Csád-tó története az Aral-tó sorsával párhuzamosan fut, melyet szintén a teljes kiszáradás fenyeget.

Ahogy a tó mérete zsugorodik, úgy költöznek az afrikai faluk a már kiszáradt tómederre. Ilyen Bol, Yakoua, Sawa, Fourkoulom, Ngalerom és Tchoukouli települése is.

m·v·sz Globális felmelegedés (műhely, portál, szójegyzék)
Okok	Üvegházhatású gázok • Szén-dioxid • Vulkanizmus • Hőrekord • Esőerdők irtása • Globális homály
Elméletek	Milanković-elmélet • Klímamodellek
Politikai megoldások	Kiotói jegyzőkönyv • Az ENSZ Környezetvédelmi Programja • Éghajlatváltozási Kormányközi Testület • Tiszta Fejlesztési Mechanizmus • sótalanítás • Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia
Energia	Megújuló energiaforrások • Bioetanol • Napenergia • Szélenergia • Geotermikus energia • Biomassza • Energiatakarékosság
Közgazdasági megoldások	Emisszió-kereskedelem • Szénadó
Hatások	Tengerszint-emelkedés • Gleccserek olvadása • Ivóvízhiány • Aral-tó • Csád-tó
Meteorológia	El Niño • Hurrikán • Jégkorszak • Üvegházhatás • Árvíz
Aktivisták	Al Gore (Kellemetlen igazság) • Greenpeace • Carl Sagan • Charles David Keeling • Vahava-projekt