Üvegházhatású gázok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az üvegházhatású gázok olyan gázok, melyek elnyelik és kisugározzák az infravörös hullámhosszú fényt, ami az üvegházhatáshoz vezet. A Föld légkörében a legfontosabb üvegházhatású gázok a vízgőz, a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és az ózon. A Naprendszerben a jelenség nem csupán a Földön, de a Vénuszon, a Marson és a Titánon is megfigyelhető. Az üvegházhatású gázok jelentős mértékben befolyásolják a Föld hőmérsékletét, azok nélkül a bolygó 33 °C-kal hidegebb lenne.[1][2][3]

Az ipari forradalom kezdete óta azonban a fosszilis tüzelőanyagok elégetésének köszönhetően a légkör szén-dioxid tartalma jelentős mértékben, 280 ppm-ről 397 ppm-re emelkedett, jóllehet a kibocsátás jelentős része felszívódott a szénciklus során.[4][5]

Gázok a Föld légkörében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Üvegházhatású gázok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az üvegházhatású gázok azok, melyek elnyelik és kisugározzák az infravörös sugárzás. A Föld légkörében - előfordulásuk gyakorisága szerint - ezek a következőek:

  • Vízgőz
  • Szén-dioxid
  • Metán
  • Dinitrogén-oxid
  • Ózon
Gáz Képlet GWPa Légköri tart.idő (év) Légköri koncentráció Változás (%)
szén-dioxid CO2 1 50-200 280 ↑ 368 ppmv +31
metán CH4 23 8,4-12 700 ↑ 1750 ppbv +151
dinitrogén-oxid N2O 314 120 270 ↑ 316 ppbv +17
fluorozott szénhidrogének (HFC-k)
HFC-23 CHF3 12 000 260 0 ↑ 14 pptv
HFC-134a CH2FCF3 1300 14 0 ↑ 7,5 pptv
HFC-143a C2H3F3 3800 48
perfluor-karbonok (PFC-k)
perfluor-metán CF4 6500 50 000 0 ↑ 72 pptv
perfluor-etán C2F6 9200 10 000
perfluor-propán C3F8 7000 2600
perfluor-hexán C6F14 9000 3200
kén-hexafluorid SF6 22200 3200 0 ↑ 4 pptv
telített freonok (CFC-k)
CFC-11 CFCl3 4600 45 0 ↑ 268 pptv
CFC-12 CF2Cl2 10 600 102 0 ↑ 533 pptv
CFC-113 CF2CFCl3 6000 85 0 ↑ 84 pptv
halonok
H-1211 CBrClF2 1300 11 0 ↑ 4 pptv
H-1301 CBrF3 6900 65 0 ↑ 2 pptv
telítetlen freonok (HCFC-k)
HCFC-22 CHF2Cl 1700 12 0 ↑ 132 pptv
HCFC-142b CH3CF2Cl 2400 19 0 ↑ 11 pptv


(forrás: IPCC 2001)

James Hansen grafikonja

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Karl TR, Trenberth KE (2003.). „Modern global climate change”. Science 302 (5651), 1719–23. o. DOI:10.1126/science.1090228. PMID 14657489.  
  2. Le Treut H., Somerville R., Cubasch U., Ding Y., Mauritzen C., Mokssit A., Peterson T. and Prather M.. Historical overview of climate change science. In: Climate change 2007: The physical science basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change (Solomon S., Qin D., Manning M., Chen Z., Marquis M., Averyt K.B., Tignor M. and Miller H.L., editors) (PDF), Cambridge University Press (2007). Hozzáférés ideje: 2008. december 14. 
  3. NASA Science Mission Directorate article on the water cycle. Nasascience.nasa.gov. (Hozzáférés: 2010. október 16.)
  4. Frequently asked global change questions. Carbon Dioxide Information Analysis Center
  5. ESRL Web Team: Trends in carbon dioxide. Esrl.noaa.gov, 2008. január 14. (Hozzáférés: 2011. szeptember 11.)