Ivóvízhiány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vízpazarlás
Kiszáradt tómeder az oroszországi Altaj-hegységben

Az ivóvízhiány az a világméretű jelenség, amikor az emberi társadalom édesvíz-igénye meghaladja a rendelkezésre álló mennyiséget. "Egy ENSZ-jelentés szerint a világon hat emberből egynek nem jut tiszta ivóvíz" – Jin Zindell. A Föld vízkészleteinek csupán 2%-a iható, öntözhető édesvíz. Az egész világon egyre jelentősebb az ivóvíz felhasználásának mennyisége. A vízhiányos országok lakossága – tanulmányok szerint – 2025-re az ezredfordulós közel fél milliárdról 3 milliárdra nőhet. (Afrikát és Dél-Ázsiát érinti a probléma mindenekelőtt). A sótalanítás lehet az ivóvíz előállítás egyik módja, a WWF azonban figyelmeztet az üzemekkel kapcsolatban fellépő problémákra.

2006-ban a mezőgazdaság felelős a globális vízfogyasztás mintegy 80%-áért.[1] Más forrás 69%-ra teszi a mezőgazdaság vízigényét a globális felhasználáshoz képest.[2] 1950 óta megháromszorozódott az öntözésre használt víz mennyisége. A földek öntözésére úgynevezett csepegtető technikát alkalmaznak a világ több pontján, így a víz fele, harmada elegendő. Az öntözés drasztikusan csökkenti a talajvíz szintjét (Afrika, Kína, India, Mexikó, Ausztrália). Borúlátó előrejelzések szerint nemsokára abszolút vízhiány várható 17 közel-keleti országban, valamint Dél-Afrikában, Pakisztánban, India nyugati és déli részén, illetve Észak-Kínában. A 2007-es IPCC előrejelzése szerint 2080-ra 2,3 milliárdan nem jutnak majd ivóvízhez, 2020-ra 75-250 millió afrikai szenved majd vízhiányban. Milyen mértékű népvándorláshoz vezet mindez? A globális éghajlati fordulópont 2015-ben következik be ha nem történik radikális csökkentés az üvegházhatású gázok kibocsátást illetően.[3] A szennyvíz megfelelő kezelésével az felhasználható később öntözésre. Az eljárás költséges, ráadásul veszélyes is, a nehézfémek és a mikroorganizmusok miatt folyamatos ellenőrzés alatt végezhető.

Magyarország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon évek óta egyre kevesebb csapadék hullik. Láng István akadémikus, a (Vahava-projekt vezetője) kijelentette, hogy: „az ivóvíz az egész világon kritikus tényezővé vált”.[4] Ennek ellenére Magyarországon a felszín alatti vízkészletek éves utánpótlása kétmilliárd köbméter, elmondható, hogy a rendelkezésre álló készletek jelentősen meghaladják a fogyasztást. Viszont egyes források azt erősítik meg, hogy a magyarországi ivóvízkészletek jelentős mértékben váltak szennyezetté.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint 2006. szeptember 1. és április vége között az átlagos csapadékmennyiségnek csupán 40%-a hullott le.[4]

2007. június 13-án még 100%-os tulajdonnal bír a magyar állam a Tiszamenti Regionális Vízmű Zrt.-ben, 90%-os részesedéssel a Dunamenti Regionális Vízműben, 91,74%-os részesedéssel bír az Észak-dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-ben.[4]

Papp Mária, a Magyar Vízközmű Szövetség főtitkára is figyelmeztetett a helyzet súlyosbodására. [forrás?]

Érd és Térsége Vízközmű Kft. (ÉTV) privatizációja botrányba torkollott. Veolia Víz Magyarország Kft.[4]

A Dráva vizét Kínába viszik. A World Global Waters Company kétmilliárd forintos beruházásba kezd a Somogy megyei Vízváron. 2007 októberében kezdődik el az ivóvíz elszállítása. (ez a beruházás nem valósult meg! a céget felszámolták) [5]

Magyarországon jelenleg a szennyvíz harminc százaléka kerül vissza a természetbe tisztítatlanul vagy csak mechanikai úton megtisztítva, de ez az arány a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep üzembe helyezésével tízszázalékosra csökken majd.

Az új vagyontörvény a regionális vízközműveket kivonja a tartósan állami tulajdonban maradó cégek köréből. Ezért a Védegylet nyílt levélben fordult Fodor Gábor, környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez. A Védegylet arra kéri az ágazat irányítóját, hogy mielőbb szülessen meg a magánszektor bevonását szabályozó, a hozzáférést, az elérhetőséget és a minőséget garantáló vízközmű-törvény és vízközmű-hatóság.[6]

Külföld[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivóvízhiány egyes szomszédos országok közötti konfliktusokhoz vezet. Izrael, India és Banglades vitája, Egyiptom vize főleg Szudántól és Etiópiától függ. 2007-ben katonai összecsapásokhoz vezetett az afrikai Csád-tó száradása, mely Darfuri konfliktusként ismert.

India fővárosában, Delhiben 2015-re várhatóan teljesen elfogy az ivóvíz. A talajvízért 1977-ben még csak 6 méter mélyre kellett leásni. 1983-ban 10-20 méteres mélységben lehetett vizet találni, voltak már azonban olyan pontjai a városnak, ahol 35 méteres mélységbe kellett leásni a vízért. A 15 millió lakos nagy része el fog vándorolni oda, ahol van víz.

A Zambézi folyón a Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, Namíbia és Angola osztozik illetve marakodik.[7]

Afrika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etiópia, Szudán lakossága növekvő mértékben fogyasztja az ivóvizet. Elképzelhető, hogy Szudán meg Etiópia annyira elhasználja a folyót, hogy Egyiptomnak már nem jut elég víz. 1991-ben Egyiptom bejelentette, hogy kész katonai beavatkozás árán is megvédeni jogát a Nílus vizére. [8]

Angola, Namíbia és Botswana az Okavango folyó vízén vitázik.

Kína[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2007 tavaszán Kína egyes északi területein (Kanszu (Gansu), Hopej (Hebei), Honan (Henan) és Liaoning (Liaoning) tartományok) a globális felmelegedés következtében ivóvízhiánnyal küzdenek. Az ivóvíz hiánya öt millió kínait, 11 millió hektárnyi termőterületet és 4,8 millió jószágot érint. Közel 200 kisebb mesterséges víztározó száradt ki.[9][10] Kína nem tudja és nem is kívánja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.[11] Sárga-folyó volt hogy háromnegyed évre kiapadt.

India és Kína hatérterületén lévő Brahmaputra folyó elterelése is feszültséget okoz az indiaiaknak.[12]

Ausztrália[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tim Flannery Időjárás-csinálók című könyvében olvashatunk részletesen az ausztrál helyzetről. 2007-ben Ausztrália területeit is erősen érintette a globális felmelegedési válság.[13] Ausztrália miniszterelnöke, John Howard nem írta alá a kiotói jegyzőkönyvet 2005-ben, pedig a lakosság 79%-a helyeselné az elfogadást.[14] Üres ígéreteket hangoztatnak a világ kormányai, erre példa az az ígéret, hogy 75 millió amerikai dollárt költene az ausztrál kormány a felmelegedés ellen.[15] Perth-nek, az ausztráliai közel kétmilliós városnak (negyedik legnagyobb város a kontinensen) ivóvízhiánnyal kell számolnia. 2007-ben egy tanulmány arról számol be, hogy évente 300 gigaliter vizet fogyaszt a város.[16] A Murray nevű folyó egyre erősebben apad, egyes források már a teljes kiszáradásáról írnak. Brisbane ausztrál város vízellátása egyre nehézkesebb, 2009-re kiszárad az úgynevezett Brisbane's main Water supply.[13] Az ausztráliai kormány tengervíz édesvízzé alakítását végző üzemet is telepített már, teljes átadását 2011-re tervezik. Lásd: sótalanítás[forrás?]

Törökország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2007. augusztus 1-jétől két napon keresztül egyáltalán nem volt víz Ankarában (5 millió lakos) és Isztambulban (11 millió lakos).[17] A szigorú korlátozás oka, hogy alig van víz Törökországban. A tározókban 4%-ra esett vissza a vízkészlet.[18] Ankara főpolgármestere, Melih Gökcek a hónapok óta tartó rendkívüli szárazsággal és a téli kevés hóval magyarázza a vízhiányt.[18] 12 napon keresztül vízkorlátozás volt érvényben Ankarában. Ankara északi kerületeiben 2007. augusztus 1-2-án, 5-6-án, 9-10-én, illetve az ezt követő kétnapos ciklusokban, míg a főváros déli részén augusztus 3-4-én, 7-8-án, 11-12-én nem volt víz.[19]

Hasonló helyzet alakult ki az Égei-tenger partján is. "A török hatóságok azt mondták: a korlátozás legfeljebb 5 hónapig lesz érvényben. A helyzet javulásához komoly esőzésre lenne szükség." [17] Ankara és Isztambul lakosságát felszólította a polgármesterük, hogy menjenek vidékre, amíg az ivóvízhiány tart.

Törökország gátakkal próbál vízhez jutni, így Szíria és Irak nem jut elég ivóvízhez.

Szíria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szíria és Irak attól szenved, hogy Törökország gátat épített a Tigrisre és az Eufráteszre.[20] A Délkelet-Anatólia projekt (GAP) keretén belül Törökország három gátat hozott létre, többek között a 48,7 milliárd köbméter kapacitású Atatürk gátat. További két gátat építenek 2010-ig. A tisztán szír Kabur folyó vizét is a törökök vezetik el.

Jordánia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jordánia, amelynek Izraellel és Szíriával kell osztozkodnia a Jordán folyó vízgyűjtőmedencéjén, vádolja Szíriát, hogy túl sok vizet használ a két ország határán folydogáló Jarmuk folyóból.

Görögország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Görögországban a csapvíz sok helyen nem elég tiszta. 2007. augusztus 1-jén a Kükládok szigetcsoport Kímolosz szigetén kiapadtak a tiszta ivóvízforrások.[21]

Hogy lehet megoldani az ivóvízhiányt?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1. Gyűjtsd az esővizet kerted és virágaid öntözéséhez
  • 2. Csak telepakolt mosó-, illetve mosogatógéppel kezdj neki a mosáshoz/mosogatáshoz
  • 3. Víztakarékos gépeket vásárolj
  • 4. Zuhanyozz többet, fürödj kevesebbet, a WC öblítésekor is próbálj meg vizet spórolni
  • 5. Javítsd meg minél hamarabb az elromlott csapokat, WC tartályokat: egy csepegő csap kb. 17 liter vizet pazarol naponta, egy rossz WC kb. 40 litert.

Mennyibe kerül egy köbméter víz?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A víz ára emelkedik, ahogy csökken a globális víztartalékok mennyisége

Hány liter víz jut egy főre naponta?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006-02-13 Drop before impact.jpg

Referenciák és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ivóvíz hiány (2006. augusztus 16.)
  2. AKCS-EU közgyűlés (2006. augusztus 29.)
  3. 2015, 8 év a törésig(2007. január. 10.)
  4. ^ a b c d ivóvízhiány Magyar Nemzet Online (2007. június 13.)
  5. Kínába viszik a Dráva vizét (2007. május 12.)
  6. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=431652&rvt=2 Tiltakozik a Védegylet a vízközművek privatizációja ellen (2007. szeptember 25.)
  7. 2015 a törésig(2007. január 10.)
  8. http://news.bbc.co.uk/2/hi/africa/454926.stm Afrikai konfliktusok
  9. Ivóvízhiány Kína északi részén(2007. május 16.)
  10. Vízhiány és aszály Kínában (2007. február 7.)
  11. Kína(2007. január. 10.)
  12. http://www.origo.hu/nagyvilag/20060303vizhaboruk.html?pIdx=1 A víz-háborúk kora jöhet (2006. március 7.)
  13. ^ a b Newscientist – The Continent that ran dry (2007. június 16.)
  14. Ausztráliát szárazság fenyegeti(2007. február. 7.)
  15. 75 milliót költene Ausztrália a globális felmelegedés ellen(2006. január. 12.)
  16. Perth(2007. május. 5.)
  17. ^ a b egyáltalán nem lesz víz Ankarában és Isztambulban (2007. augusztus 1.)
  18. ^ a b http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=170130 Esőért imádkozik Ankara (2007-08-10)
  19. Vízhiány Ankarában
  20. Mikor halunk szomjan?
  21. http://www.bama.hu/index.php?apps=cikk&cikk=87916 Vízhiány miatt szükségállapotot hirdettek (2007-08-01)
  22. ^ a b Troubled Waters Newsweek (2007. június 11.)