Kén-hexafluorid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kén-hexafluorid
Sulfur-hexafluoride-2D-dimensions.png Sulfur-hexafluoride-3D-balls.png
Sulfur-hexafluoride-3D-vdW.png
IUPAC-név kén(VI)fluorid
Más nevek kén-hexafluorid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 2551-62-4
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet SF6
Moláris tömeg 146,06 g/mol
Megjelenés színtelen szagtalan gáz
Sűrűség 6,164 g/l, (gáz, 1 bar)
1,329 kg/l, (folyadék, 25 °C)
2510 kg/m³ vagy 2,510 kg/l, (szilárd −50,8 °C)
Olvadáspont −64 °C (209 K) (szublimál)
Veszélyek
EU osztályozás Nincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
R mondatok nincs R-mondat[1]
S mondatok S9, S23[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A kén-hexafluorid (SF6) szervetlen vegyület. Szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú. Molekulaszerkezete oktaéderes; hat fluoratom kapcsolódik egy központi kénatomhoz. Színtelen, szagtalan, nem mérgező és nem gyúlékony. Mivel tipikusan apoláris gáz, vízben alig, de apoláris szerves oldószerekben jól oldódik. Általában sűrített, cseppfolyósított formában szállítják.

Élettani hatásai és óvintézkedések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekessége, hogy kis, biztonságos adag belélegzése során az emberi hang mélyebb lesz. Ennek magyarázata az, hogy az emberi vokális traktus tulajdonképpen egy akusztikus rezonátor. Annak a sajátfrekvenciája egyenesen arányos az üreget kitöltő anyagban uralkodó hangsebességgel. A kén-hexafluoridban pedig 0.44-szer lassabban terjed a hang, mint a levegőben. Ezzel ellentétben a hélium belélegzésekor a hang magasabb lesz, mert a héliumban a hang háromszor gyorsabban terjed, mint a levegőben.[2]

Ezt mutatta be Adam Savage a Mythbusters televíziós műsorban 2008. szeptember 3-án. A műsor során hélium belelégzésére is sor került, amitől magasabb lett a belélegző hangja.[3]

Habár a kén-hexafluorid belégzése újszerű szórakozás lehet, a mutatvány veszélyessé válhat. Ennek oka, hogy a többi közömbös gázhoz hasonlóan az SF6 nemcsak az oxigént szorítja ki a tüdőből, hanem a légzési reflexet elsődlegesen kiváltó szén-dioxidot is. Általában elmondható, hogy a sűrű, szagtalan gázok zárt területen fulladást okozhatnak.

Felhasználása a villamos erőátvitelben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A levegőnél ötször nagyobb sűrűsége és jóval nagyobb villamos szilárdsága (az 1...6 bar nyomástartományban kb. 2,5...3-szoros) miatt nagy zárlati teljesítményű hálózatok megszakítóiban alkalmazzák gáztöltetként. A kén-hexafluoridban égő ív azonos gáznyomás és áramerősség esetén jóval kisebb átmérőjű, mint levegőben. Az ív kialvásakor a gáztér ionjainak rekombinációja gyorsabb és a gáztér villamos szilárdsága sokkal gyorsabban tér vissza.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c A kén-hexafluorid (BGIA GESTIS) (németül)
  2. Physics in speech. phys.unsw.edu.au, 2010. március 30. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
  3. Mythbusters - Fun With Gas. YouTube, 2008. június 2. (Hozzáférés: 2008. szeptember 9.)