Dárfúri konfliktus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dárfúri konfliktus
Darfur refugee camp in Chad.jpg
Menekülttábor Csádban
Dátum 20032009
Helyszín Dárfúr
Eredmény Humanitárius katasztrófa
Veszteségek
700 katona [1]
300 000 civil halott,[2]
9000 halott (szudáni becslés) [3]
2 850 000 menekült (ENSZ becslés)
450 000 menekült (szudáni becslés)


Elpusztított faluk pirossal, a kép a 2004 augusztusi helyzetet ábrázolja (Forrás: DigitalGlobe, USAID)[4]

A dárfúri konfliktus fegyveres konfliktus Szudán nyugati részén, amelynek egyes összecsapásai Csád keleti részét is érintik. Maga a válság előzményei az 1990-es évek elejére vezethetőek vissza, de jelenleg 2003-at tekintik a konfliktus kirobbanási időpontjának. Az ENSZ hivatalos adatai szerint körülbelül 400 000 halottja van a fegyveres összecsapásoknak.

A fegyveres konfliktus az elmúlt években egyre inkább a szudáni fegyveres erők és a támogatásukat élvező félkatonai csoportok (lásd dzsandzsavíd milíciák), valamint több függetlenségre törekvő kormányellenes és törzsi csoport közötti szinte átláthatatlan összecsapásainak sorozatává vált.

A konfliktus kialakulási gyökereinek egyike az arab és nem-arab, illetve a letelepedett és a félnomád lakosság között fellépő etnikai ellentétek. Ezek oka többek között a területet sújtó ivóvízhiány és az ebből fakadó mezőgazdasági, élelmezési problémák. Az International Crisis Group szerint részben a háború, részben a katasztrófák miatt – járványok, ivóvízhiány, éhezés[5] – egymillió ember vált hajléktalanná[6], 2008-ra ez a szám kétmillióra tehető.[7]

2004-ben az Afrikai Unió egy 2000 fős békefenntartó kontingenst rendelt a térségbe.[8][9]

A konfliktus 2005-ben átterjedt Csádra is.[10] 2007-re az Közép-afrikai Köztársaság is belekeveredett a krízishelyzetbe. 2006. augusztusában az itt tartózkodó segélyszervezetek munkája ellehetetlenült. Oxfam kénytelen kivonulni a darfuri legnagyobb menekülttáborából (ahol 130 ezer ember kap segítséget). A segélyszervezeteknek járműveit, műszaki felszereléseit[11] ellopják, önkéntes munkásokat ölnek meg.[12] Mindennek tetejében a szudáni kormány nem működik együtt az ENSZ-szel. A dzsandzsavíd milícia köreiben egyre kegyetlenebb népirtó módszereket alkalmaznak.[13] A beszámolók nők tömeges és nyilvános megerőszakolásáról, újságírók elrablásáról, falvak sorozatos felégetéséről, a férfiak legyilkolásáról, a lakosság elűzéséről, kiéheztetéséről, az ivóvízellátás megakadályozásáról tudósítanak.

2007. február 27-én a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) elfogatóparancsot kért a két első vádlott ellen a Nyugat-dárfúri incidensek miatt. Ahmed Harun, a szudáni kormány volt belügyminisztere és Ali Muhammad Ali Abdel-Rahman, az iszlamista dzsandzsavíd milícia volt parancsnoka nem került kiadatásra, a szudáni kormány az ICC hatáskörét nem ismerte és nem ismeri el. Az ENSZ egyik szerve július végén nyilvánosságra hozta, hogy a szudáni félkatonai csapatokat eritreai fegyvergyártók látják el fegyverekkel az eritreai kormány tudtával.[14] Július 31-én az ENSZ BT 1769-es határozata alapján megalakult egy Afrikai Unió–ENSZ–Európai Unió közös békefenntartó küldetés (African Union–United Nations Mission in Darfur, UNAMID). Célja a krízishelyzet stabilizálása és a válság kezelése.[15] Ez azonban az eltelt 12 hónapban kevés sikert hozott. A kivezényelt katonai alakulatok technikai felszereltsége és utánpótlása mennyiségileg és minőségileg sem megfelelő,[16] létszámuk szintén kevés, így sem csapaterősítő, sem csapattámogató műveleteket nem képesek végezni a felderítő járőrözésen és a megszabott ellenőrzéseken kívül. A tagoltabb domborzattal rendelkező Csád-Szudán határon viszont megnőtt a fegyveres összecsapás a csádi katonasággal 2007 őszére.[17] A szudáni kormány, hogy aláássa a békefenntartó műveletek eredményességét, a polgári célokat támadó, orosz gyártmányú katonai repülőgépeit rendre fehérre festi az ENSZ gépeihez hasonlóan.[18]

A 2008-as év első hónapjában több tűzpárbaj alakult ki a szudáni és az UNAMID katonák között.[19] A februártól kihelyezett EUFOR-erők egyik ír kontingensére június közepén figyelmeztető lövéseket adtak le a csádi felkelők Góz-Beida település közelében.[20]

Nemzetközi vélemények szerint elkerülhetetlennek látszik, hogy 2011-ben Szudántól a déli országrész kiválik. Dél-Szudánból származik az ország kőolaj kitermelésének jelentős része, ezt pedig a szudáni arabok nem fogják annyiban hagyni. Sokan attól tartanak, hogy Darfúr is ki fogja mondani a függetlenségét Szudántól, de a külföldi államok talán csak Dél-Szudán függetlenségét fogják elismerni törvényesnek, mivel az amerikaiak már lépéseket tettek dél-szudáni amerikai nagykövetség létrehozására. Abyei tartomány, amely a három országrész ütközőpontjában fekszik, Dél-Szudán és Szudán között ingadozik, mert némely csoportok e két országhoz akarnak tartozni, mások viszont szintén a függetlenséget választanák. Abyei jelentős kőolaj készlete miatt nem kétséges, hogy a jövőben függetlenné váló Dél-Szudán és Darfúr, Szudánnal fog marakodni az Abyei feletti uralomért.[21]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dárfúri konfliktus témájú médiaállományokat.

Referenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ENSZ: Több mint 100 000-rel több halott, mint azt hírül adták CNN. 2008-04-22.
  2. "U.N.: több mint 100 000 halott Darfurban mint amit közöltek", CNN. 2008-04-22.
  3. Omar al-Bashir elnök (2008. június 20.)
  4. Museum Mapping Initiative | Crisis in Darfur
  5. Forty countries face food shortages, with Darfur the most pressing crisis: UN agency
  6. CNN.com - U.N. envoy pessimistic on Sudan - Aug 11, 2004
  7. Annan welcomes extension of African Union mission in Darfur
  8. Kétezer afrikai békefenntartó indul Darfúrba
  9. Életét vesztette az Afrikai Unió számos békefenntartója Dárfúrban
  10. UNICEF - Sudan - Darfur refugees fuel tension in Chad
  11. Politics - Confusion rules as Darfur rebel forces split up - sacbee.com
  12. http://www.alertnet.org/thenews/newsdesk/IRIN/d117b583d10c8698dfbc7e9f6890f699.htm
  13. SudanTribune article : Army attack against Darfur civilians was unprovoked - UN
  14. Ezúton látják el fegyverekkel a szomáliai lázadókat is 1991 óta. Eritrea a szomáliai lázadók legfőbb fegyverszállítója
  15. Indulhat a csádi és közép-afrikai ENSZ-EU-misszió
  16. Lásd Sisak helyett… című origo-s cikket.
  17. Csád jelentős francia segítséget kap a francia idegenlégió kihelyezett egységeitől.
  18. AI: A szudáni kormány ENSZ-színekkel álcázza bombázóit
  19. Szudáni katonák tüzet nyitottak ENSZ-békefenntartókra Dárfúrban
  20. Az Európai Unió civileket védő katonáira lőttek Csádban
  21. A robbanás szélén áll Afrika óriása (origo.hu)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]