Bajkál-tó
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
||||
 A Bajkál-tó, háttérben Olhon szigetével |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Oroszország | |||
| Típus | Természeti helyszín | |||
| Kritériumok | VII, VIII, IX, X | |||
| Felvétel éve | 1996 | |||
| Elhelyezkedése |
  Bajkál-tó
|
|||
A Bajkál-tó (oroszul Озеро Байкал / Ozero Bajkal, burjátul: Baykal-Nur, azaz gazdag tó) a Jenyiszej folyó vízgyűjtő területén, Dél-Szibériában, Oroszországban található. A legközelebbi nagyváros Irkutszk. Az oroszok még ma is tengerként emlegetik, a burjátok és a mongolok pedig sokszor Dalai-Nor-ként, vagyis szent tengerként. Az egyedi ökoszisztémájának köszönhetően 1996-ban a tavat és környező területet felvették a világörökségek közé.
A világ legmélyebb tava, és magában foglalja a Föld édesvíz készletének egyötödét.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A 636 km hosszú és 25-79 km széles tó a legnagyobb édesvizű tó Ázsiában (31 494 km²), és a Föld legmélyebb tava, a legújabb expedíció tengeralattjárói 1680 méter mélyre terveznek lemerülni (korábban 1637 m, ill. 1620 m), azonban egy baleset miatt a legutóbbi merülés csak 1580 méter mélységig sikerült. A tó vízszintje a tengerszint felett 455 m-rel fekszik, átlagmélysége 730 m.
A tó neve valószínűleg a burját-mongol bajgal szóból származik, ami természetet jelent.
A kora körülbelül 25-30 millió év, amivel a Föld egyik legöregebb tava. A tó a Kelet-afrikai-árokhoz hasonló hasadékvölgyben (rift), a Bajkál-árokban alakult ki. A környező vidék szeizmikusan aktív: sok hőforrás található a partvidéken, illetve a meder alján is, és a földrengések sem ritkák a tó vidékén.
A tó feneke 1285 méterrel a tengerszint alatt található, és ezzel ez a Föld legmélyebb kontinentális hasadéka. A tó űrtartalma 23 000 km³, ami nagyjából megegyezik az észak-amerikai Nagy-tavak együttes űrtartalmával, és 20%-át adja a Föld teljes édesvíz-készletének. A tó fenekén olyan mély az iszap, hogy bele lehetne temetni a Föld legmagasabb csúcsát, a Mount Everstet.
A tavat végig hegyek veszik körül. A tóban 22 sziget található, közülük a legnagyobb Olhon, ami 72 km hosszú. Az Olhon szigeten található a mitikus sámán szikla mely előtt Dzsingisz Kán is meghajolt. A Bajkál szívének is nevezik ezt a szigetet, ahol a sámánok élnek. A tavat több mint 300 folyó táplálja, köztük a jelentősebbek: Szelenga, Uda, Barguzin, Felső-Angara és a Turka. A tó egyetlen lefolyása az Angara.
A tó vizének jellegzetessége, hogy nagyjából 40 m-ig átlátszó. A vize rendkívül jó minőségű, magas az oxigéntartalma, alacsony az ásványtartalma. A szovjet időkben papírgyárat építettek a tó partjára ,melyet napjainkban zártak be így már nem szennyezi a tó vizét
A tó januárban befagy, majd májusban felenged. Augusztusban a víz hőmérséklete 12 °C, de a partoknál előfordul, hogy a 20 °C-ot is eléri. A szél által keltett hullámok 5 m magasak is lehetnek.
[szerkesztés] Élővilág
A tónak rendkívüli gazdag és változatos élővilága van. Kb. 1200 állat- és 600 növényfajnak ad élőhelyet. A Bajkál tó körül máig érintetlen őserdők terülnek el, az itt élő emberek békében és harmóniában élnek a számukra tengerként tisztelt víztömeggel.
[szerkesztés] Állatvilág
Az állatfajok közül kiemelkedik a bajkáli fóka a Nerpa. A tó minden részén megtalálható.
A fókához hasonlóan tengeri eredetű a bajkáli omul.
Az amula maréna, valamint a tokhal, mely az értékes fekete kaviárt adja.
[szerkesztés] Települések
- Babuskin
- Bajkalszk
- Bajkalszkoje
- Husir
- Irkutszk
- Lisztvjanka
- Nyizsnyeangarszk
- Szelenginszk
- Szeverobajkalszk
- Szljugyanka
- Uszty-Barguzin
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A kaland! Balatontól a Bajkál-tóig, Szibérián át
- http://www.baikalsee.de
- http://www.pr-naturetours.de/Baikalsee.htm
- http://www.baikalwave.eu.org
- http://www.irkutsk.org/baikal/
- http://www.baikalplan.de
- http://www.baikalsee.net
- http://baikal.irkutsk.org/
- World lakes database entry
- Információk a Bajkál-tóról
- Bajkál-tó - linkgyűjtemény
|
||||||||||||
