Bajkáli omul

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bajkáli omul
Füstölt példányok
Füstölt példányok
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Lazacalakúak (Salmoniformes)
Család: Lazacfélék (Salmonidae)
Alcsalád: Marénaformák (Coregoninae)
Nem: Coregonus
(Linnaeus, 1758)
Faj: C. migratorius
Tudományos név
Coregonus migratorius
(Georgi, 1775)
Szinonimák
  • Coregonus autumnalis migratorius (Georgi, 1775)
  • Salmo migratorius Georgi, 1775
Elterjedés
A Bajkál-tó és környéke
A Bajkál-tó és környéke
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bajkáli omul témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bajkáli omul témájú kategóriát.

A bajkáli omul (Coregonus migratorius) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának lazacalakúak (Salmoniformes) rendjébe, ezen belül a lazacfélék (Salmonidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A bajkáli omul amint a neve is mutatja, az ázsiai Bajkál-tóban honos. Anadrom halfajként az ívási időszakban felúszik a folyókba. Emiatt a tavon kívül ez a hal még megtalálható a következő folyókban is: Szelenga, Barguzin, Felső-Angara, Kicsera és Csivirkuj.

Megjelenése[szerkesztés]

E hal átlaghossza 36-38 centiméter, testtömege 0,6-0,8 kilogramm. A legnagyobb példányok 56 centiméter hosszúak és körülbelül 2,5 kilogrammosak lehetnek. E lazac oldalai fehéresek, a háti része sötét. Karcsú testfelépítésű. A fején nagy, a hátúszóján pedig kis pettyek vannak.

Életmódja[szerkesztés]

Mérsékelt övi hal, amely az édes- és brakkvízben él meg. Élőhelyének a mélyebb pontjaira is leúszik; általában 345-450 méter mélyre. A 4-16 Celsius-fokos vízhőmérsékletet és a 7-7,5 pH értékű vizet kedveli. A nyílt vizeken táplálkozik, ahol zooplantonra, kisebb halakra és gerinctelenekre vadászik. A bajkáli fóka (Pusa sibirica) legfőbb zsákmánya.[1]

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget 5-15 évesen éri el. Több éven át is ívhat. Az ívási időszaka október közepén van. Az íváshoz beúszik a folyókba, ahol példánytól függően 8000-30 000 ikrát rak le.

Felhasználása, védelme[szerkesztés]

Ennek a halnak ipari mértékű halászata van. A Bajkál-tó körüli térségekben az egyik legfontosabb halféle. Külföldre is exportálnak belőle. A legnagyobb halászatai az 1940-es években történtek; ekkortájt körülbelül 60-80 ezer tonnát fogtak ki belőle.[2] Az állomány annyira megcsappant, hogy 1969-ben betiltották a halászatát. 1974-ben miután feljavultak az állományok újból lehetett bajkáli omult halászni.[3] Manapság a Bajkál-tóból kifogott halak kétharmadát a bajkáli omul alkotja.[4] 2004-ben Oroszország veszélyeztetett fajnak nyilvánította a bajkáli omult.[5]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sukhanova, L.V. et al. (2004). „Grouping of Baikal Omul Coregonus autumnalis migratorius Georgi within the C. lavaretus complex confirmed by using a nuclear DNA marker”. Ann. Zool. Fenn. 41, 41–49. o.  
  2. Research-Educational Center “Baikal“: FAQ
  3. Galazin, G.I. (1978) Рыбные ресурсы Байкала и их использование (Fish resources of Baikal and their exploitation). Problemy Baikala, Siberian Division of the Russian Academy of Sciences, Novosibirsk, v. 16 (36). (in Russian) [1] Archiválva 2007. július 12-i dátummal az Archive.is-en
  4. Ye.I. Buyanova (2002) Экология рыбного хозяйства бассейна озера Байкал (Ecology of commercial fisheries on Lake Baikal), MSU, Moscow, 2002. (in Russian) [2] Archiválva 2007. december 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. Baikal Fishermen Frozen Out of Tradition[halott link] current stories. 2008.

Források[szerkesztés]

  • Coregonus migratorius (Georgi, 1775) FishBase
  • Berg, L.S., 1962. Freshwater fishes of the U.S.S.R. and adjacent countries. volume 1, 4th edition. Israel Program for Scientific Translations Ltd, Jerusalem. (Russian version published 1948).

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Omul című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.