Iszik-köl (tó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Iszik-köl
E8302-Tamchy-skyline.jpg
Országok Kirgizisztán
Hely Tiensan-hegység, Kirgizisztán
Elsődleges források Gyirgalan és Tiup folyók
Elsődleges lefolyások nincs
Hosszúság 182 km
Szélesség 60 km
Felszíni terület 6 236 km2
Átlagos mélység 270 m
Legnagyobb mélység 668 m
Víztérfogat 1738 km3
Part hossza 688 km
Tszf. magasság 1606 m
Települések Karakol, Csolpon-Ata
Elhelyezkedése
Iszik-köl  (Ázsia)
Iszik-köl
Iszik-köl
Pozíció Ázsia térképén
é. sz. 42° 25′, k. h. 77° 15′Koordináták: é. sz. 42° 25′, k. h. 77° 15′
Az Iszik-köl déli partjának egy szakasza, a háttérben havas csúcsok.
Az Iszik-köl az űrből, 1992 szeptemberi felvétel.

Az Iszik-köl (kirgizül Ысыккөл, Iszikköl oroszul Иссык-Куль, Isszük-kul) lefolyástalan hegyi tó a Tiensan-hegység északi részében, a kirgizisztáni Iszik-köl tartományban.

Víztérfogata alapján a világ kilencedik legnagyobb tava és a Kaszpi-tenger után a második legnagyobb sós vizű tó. Bár felülete 1606 méterrel a tengerszint felett terül el és hófödte csúcsok veszik körül, sosem fagy be, innen kapta nevét, amelynek jelentése kirgizül „meleg tó”. A tó, az Iszik-köl Bioszféra Rezervátum része, szerepel a biodiverzitásuk alapján globális jelentőségű vízi élőhelyek ramsari listáján. Mintegy 2500 évvel ezelőtt partján ősi város állt, maradványainak feltárása ma is folyik.[1] A tó mellett ma fekvő jelentős települések Karakol és Csolpon-Ata.

Hidrológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Iszik-köl területe 6236 km² (akkora, mint Hajdú-Bihar megye). Partvonala 688 kilométer, legnagyobb hosszúsága 182, maximum szélessége 60 kilométer. Átlagos mélysége 270 méter, legmélyebb pontja 668 méteres mélységben van a mérések szerint.[2]

Vizének térfogatát 1738 km³-re becslik.

Vízgyűjtó területe 252 kilométer hosszú, 146 kilométer széles és északon és délen 4-5000 méter magas hegyek szegélyezik. A vízgyűjtó lejtőin 834 gleccsert számláltak meg.

Vízutánpótlását elsősorban a környező hegyek gleccsereinek olvadékvize biztosítja. Mintegy 118 folyó és patak ömlik belé, ezek közül a legnagyobbak a Gyirgalan és a Tiup. Környékén sok a forróvizes forrás.

Csak párolgás útján távozik belőle víz, bár vannak hidrológusok, akik feltételezik, hogy valahol mélyen a föld alatt vize utat talál a Csüj folyóba.[3]

A tófenék monohidrokalcit ásványt tartalmaz, ez a tavi üledék ritka jelenségének egyik ismert példája.[4]

Vizében a só koncentrációja 0,6 százalék, ami a tengervíz koncentrációjának kb. egyhatoda.[5]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mintegy 20 millió évvel ezelőtt keletkezett, a kora miocén idején, miután a tektonikus mozgások által a hegyek közt létrehozott mélyedés megtelt vízzel. A pliocén idején a tó nagyobb volt, mint ma.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ANI: Archaeologists discover remains of 2500-year-old advanced civilization in Russia. Yahoo! News, 2007. december 28
  2. International Lake Environment Committee Foundation
  3. V.V.Romanovsky, "Water level variations and water balance of Lake Issyk Kul", in Jean Klerkx, Beishen Imanackunov (2002), p.52
  4. "Sapozhnikov D.G., and Tsvetkov, A.I. (1959) Precipitation of hydrous calcium carbonate on the bottom of Lake Issyk-Kul. Doklady Akademii Nauk SSSR, 24, l3l-133.
  5. Lake Issyk-Kool

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Iszik-köl (tó) témájú médiaállományokat.

Angol nyelven: