Kirgizisztán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Кыргыз Республикасы
Кыргызская республика

Kirgizisztán zászlaja Kirgizisztán címere
Himnusz: Ak möngülüü aska
Főváros	Biskek é. sz. 42°52′ k. h. 74°36′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	köztársaság
- Államfő	Kurmanbek Bakijev
- Miniszterelnök	Igor Csudinov
Hivatalos nyelv	kirgiz, orosz
Függetlenség	Szovjetuniótól
- Kikiáltása	1991. augusztus 31.
- Elismerése	1991. december
Terület
- Összes	198 500 km² (86.)
- Víz (%)	3,6%
Népesség
- 2006 évi becslés	5 197 600  (111.)
- Népsűrűség	26,25 fő/km²
GDP	2005
- Összes	10 626 millió USD (135.)
- Egy főre jutó	2 061 USD (144.)
HDI ()	(.) –
Pénznem	Kirgiz szom (KGS)
Időzóna	(UTC+5)
Internet TLD	.kg
Nemzetközi gépkocsijel	KS
Hívószám	+996

Kirgizisztán közép-ázsiai ország. 1990 óta független, korábban a Szovjetunió egyik tagállama volt. Az országot Ázsia Svájcának is nevezik gyönyörű hegyvidékei miatt.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Fekvése 1.2 Domborzat 1.3 Vízrajz 1.4 Éghajlat 1.5 Élővilág, természetvédelem 1.5.1 Nemzeti parkjai 1.5.2 Természeti világörökségei 2 Történelem 2.1 2007 decemberi választások 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Politikai pártok 3.4 Közigazgatási felosztás 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb városok 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.2.1 Mezőgazdaság 5.2.2 Ipar 5.2.3 Kereskedelem 5.2.4 Az országra jellemző egyéb ágazatok 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.3 Tudomány 7.4 Művészetek 7.5 Hagyományok, néprajz 7.6 Gasztronómia 8 Turizmus 9 Sport 10 Ünnepnapok 11 Hivatkozások 12 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Fekvése

Délkeleten Kína, délnyugaton Tádzsikisztán, nyugaton Üzbegisztán, északon Kazahsztán határolja.

[szerkesztés] Domborzat

Kirgizisztán teljes területe hegyvidék. Északon a Kirgiz-hegység, középen a Tien-San hegység, délen pedig a Türkesztáni-hegység vonulatai foglalják el az ország területét. Az ország legmagasabb pontja a Győzelem-csúcs, 7439 méter. Legjelentősebb folyója a Narin, tava az Isszik-tó.

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

A mai ország területén a 8. században telepedtek le a kirgizek.

1219-ben Dzsingisz kán elfoglalta és a Mongol Birodalom részévé tette a területet.

Kirgizisztán 1864-ben került a cári Oroszország hatalma alá, s 1926-ban vált a Szovjetunió tagjává. 1991-től független állam, politikai viszonyai nem átláthatók.

A parlament Aszkar Akajevet bízta meg az ország irányításával, és 1993-ban Kirgizisztánnak alkotmánya lett.

2005-ben a parlamenti választások után az ellenzék nem törődött bele a vereségbe, és március 23-án tüntetések kezdődtek. Július 10-én az elnök elmenekült Kirgizisztánból és Felix Kulov lett az ország első embere.

[szerkesztés] 2007 decemberi választások

2007 során Kurmanbek Bakijev elnök az ország alkotmányát sorozatosan módosította. December 16-ra előrehozott választásokat íratott ki, feltehetőleg hatalmának megszilárdítása reményében. Politológusok a választásokat megelőzően arra számítottak, hogy az államfő pártja, az Ak Zsol szerzi meg a legtöbb szavazatot. Több jel utalt arra, hogy a választások nem demokratikusan folytak: a választást megelőző két hétben a kirgiz központi választási bizottság a mérsékelt ellenzéki szociáldemokrata párt két vezető tagját törölte a jelöltek listájáról. A korábbi kirgizisztáni választásokat nemzetközi megfigyelők nem ismerték el demokratikusnak.^[1] Az ellenzék a választások során úgy fogalmazott, hogy „Tömegméretűek a szabálytalanságok”; mindkét ellenzéki párt azt állította, hogy több vidéki aktivistájukat megverték a szavazás előtt.^[2]

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

• Kirgiz Demokratikus Mozgalom

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az ország 8 területből és 1 fővárosi területből áll.

Biskek Batken Csuj Dzsalalabat Narin Os Talasz Isszik-köl

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• Népesség: 5 213 898 fő (2006. júliusi becslés)
• Népsűrűség: 26 fő/km²
• Népességnövekedés: 1,32% (2006 becslés)
• Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 64 év, nők 72 év (2006 becslés)
• Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 30,9%, 15-64 éves 62,9%, 65 év feletti 6,2%
• Városi lakosság aránya: 38,9% (1999)
• Írástudatlanság: 3% (1999)

[szerkesztés] Legnépesebb városok

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Hivatalos nyelv: kirgiz, orosz
• Népek: kirgiz 64,9%, üzbég 13,8%, orosz 12,5%, dungan 1,1%, ukrán 1%, ujgur 1%, egyéb 5,7%
• Vallások: szunnita muszlim 75%, orosz ortodox 20%, egyéb 5%
• Írásrendszer: cirill ábécé

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

A hegyvidéki ország gazdasági életét a mai napig a mezőgazdaság (gyapot termesztés, nomád pásztorkodás) határozza meg. Jelentéktelen ipara is van (arany-, higany-, illetve urán-ércet bányásznak). 1995-ben lényeges gazdasági fellendülés volt észlelhető, a GDP éves növekedése 5%. Az ország nemzeti valutája a kirgiz szom (KGS). Az egy főre eső GNP 280 USD. A kivitel fő mezőgazdasági terméke a gyapot, a gyapjú és a hús. A kibányászott ércek szinte teljes része exportra kerül. Az import engergia-hordozókból, gépipari termékekből és élelmiszerekből áll. Az utóbbi években megnőtt a kábítószer-termelés is. Fő gazdasági partnerei: Oroszország, Kazahsztán, Üzbegisztán.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

• Csingiz Ajtmatov főleg orosz nyelven alkotó kirgiz író.
• Toktogul Szatülgan uulu (1864-1933) kirgiz költő.

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepnapok

• január 1.: újév (Жаңы жыл)
• március 8.: nőnap
• március 21.: Nooruz (Нооруз)
• május 1.: a munka ünnepe
• május 5.: az alkotmány napja (День конституции)
• május 9.: a győzelem napja
• augusztus 31.: nemzeti ünnep (Эркин күнү)

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Kirgizisztán.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Kirgizisztán térkép
• országinformációk

Független Államok Közössége (FÁK)
Azerbajdzsán | Fehéroroszország | Grúzia | Kazahsztán | Kirgizisztán | Moldova | Oroszország | Örményország | Tádzsikisztán | Türkmenisztán | Ukrajna | Üzbegisztán