Bhután
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Himnusz: Druk tsendhen | |||||
 |
|||||
| Főváros | Timpu | ||||
| Államforma | Abszolút monarchia | ||||
| - Király | Dzsigme Keszar Namgjel Vangcsuk | ||||
| - Miniszterelnök | Kinzang Dordzsi
|
||||
| Hivatalos nyelv | Dzongkha | ||||
| független | 1616 | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 47 000 km² (128.) | ||||
| Népesség | |||||
| - 2002 évi becslés | 2 094 176 | ||||
| - Népsűrűség | 45 fő/km² | ||||
| GDP | mérés éve | ||||
| - Összes | PPP: PPP |
||||
| - Egy főre jutó | egy főre jutó PPP: PPP egy főre |
||||
| HDI (mérés éve) | (.) – | ||||
| Pénznem | Ngultrum (BTN) |
||||
| Időzóna | (UTC+6) | ||||
| Internet TLD | .bt |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | BHT | ||||
| Hívószám | +975 |
||||
|
|
|||||
Bhután Ázsia délkeleti részén fekvő ország; a Himalájától keletre helyezkedik el. Területe kb. Magyarország felét teszi ki.
Óind eredetű nevét („szélen fekvő ország”) Tibet-határvidéki elhelyezkedésének köszönheti. Felszínének nagy része magas hegyvidék, déli része alacsonyabb, medencékkel tagolt, erdős dombvidék.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Az ország északi határán a Himalája főlánca húzódik, 7000 méter feletti csúcsokkal. Bhután legmagasabb hegycsúcsának a Kula Kangri (7553 m) hegyet szokás tartani, de részletesebb vizsgálatok szerint ez a hegy Tibet területéhez tartozik. A hegyeket örök hó borítja, a völgyekben vándorló pásztorkodás folyik, tehát a lakosság igen ritka.
Ettől délre, Bhután központi részén középhegység alakult ki, 1500 - 2700 m körüli csúcsmagasságokkal. Ebbe vágódtak bele szűk szurdokokkal a folyók, amelyeket olvadékvíz és monszun táplál. A területet erdő fedi, és itt él a lakosság zöme.
Még délebbre haladva a Shivalik-dombságot találjuk. A csúcsmagasságok 1500 m körüliek. A széles folyóvölgyekben alluviális síkságok alakultak ki.
A dombvidék lábánál a Duars nevű síkság van. Ennek nagyobb része Indiához tartozik, Bhutánhoz csak egy 10–15 km széles sáv. Dzsungel vagy szavanna fedi, állat- és növényvilága ennek megfelelő.
[szerkesztés] Vízrajz
A folyókat egyaránt táplálja a magas hegyek olvadékvize és a monszun esőzés. India területén a Brahmaputrába ömlenek Bhután folyói.
[szerkesztés] Éghajlat
Az éghajlat nagyon függ a magasságtól. Az északi magas hegységekben a sarkvidékire emlékeztető magashegyi éghajlat uralkodik. Dél felé haladva - és ereszkedve lefelé - az éghajlat egyre melegebb. A központi hegyvidék éghajlata mérsékelt, a déli síkságé szubtrópusi. A csapadékmennyiség nyugatról kelet felé haladva csökken. A monszun a nyári hónapokra jellemző.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
Bhután változatos domborzatának egyik következménye, hogy élővilága is változatos. (lásd: biodiverzitás).
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
Valamilyen formában kilenc terület védett.[1] Négy nemzeti parkot jelöltek ki:
- Jigme Dorji National Park: Az ország északnyugati részén fekszik, területe 4350 km2. Él itt hóleopárd, bengáli tigris, himalájai fekete medve, jak és sok más állatfaj.
- Jigme Singye Wangchuck National Park: Bhután központi részén 1730 km2-en fekszik. Vannak állatfajok, amelyek csak itt élnek, de egyébként is gazdag az állat- és madárvilága.
- Royal Manas National Park: Bhután középső részén fekszik, területe 1023 km2. Elővilága a síksági trópusi élővilágtól az örök hómezőkig terjed.
- Thrumshingla National Park: Az ország keleti részén fekszik. Területe 889 km2. "Rhododendron kert."
[szerkesztés] Természeti világörökségei
Bhutánban jelenleg hivatalosan nincs világörökségi helyszín.[2]
[szerkesztés] Története
Bővebben: Bhután történelme[szerkesztés] Korai idők
Kőeszközök, fegyverek, elefántok és megalit építmények romjai mutatják, hogy Bhután már i. e. 2000 táján lakott volt, bár írott forrás nem maradt erről az időről. Történészek úgy vélik, hogy Lhomon ("déli sötétség"), vagy Monyul ("sötét föld") államokat i. e. 500 és i. sz. 600 között itt élt monpa nép alapította. A Lhomon Tsendenjong (szantálfa ország) és a Lhomon Khashi (déli mon ország - itt a mon buddhista vallási kifejezés) kifejezések előfordulnak régi bhutáni és tibeti krónikákban.
Ez első írásban említett esemény Bhutánban 747-ben Padma Sambhava (más néven Guru Rinpoche) buddhista szent utazása. Bhután korai története nem világos, mert a legtöbb feljegyzés elpusztult Punakhában, a régi fővárosban 1827-ben pusztító tűzben. A tizedik századtól Bhután politikai fejlődését vallástörténete írja le. Nincs pontos információ arról, mit is tartalmaztak a tűzben elpusztult feljegyzések. Különböző buddhista irányzatok emelkedtek ki, amelyek különböző mongol és tibeti urak patronáltak. A mongolok tizennegyedik századi lehanyatlása után az ő vallási irányzataikat mások váltották fel, amelyek átmenetileg meghatározták az ország politikai és vallási arculatát, míg végül a drukpa néven emlegetett irányzat lett az uralkodó a 16. században.
[szerkesztés] Bhután kialakulása
A 17. században Bhután háborúskodó uradalmak mozaikja volt, amelyet Shabdrung Ngawand Namgyal tibeti láma és katonai vezető egyesített. Az időnkénti tibeti rablóhadjáratok ellen az ország védelmére bevehetetlen erődök (dzong) hálózatát építette fel, és törvények segítségével a helyi urakat központi ellenőrzés alá vonta. Sok dzong ma is létezik. Namgyal 1651-es halála után polgárháború tört ki. A káosz láttán a tibetiek megtámadták Bhutánt 1710-ben, majd 1730-ban ismét, mongol segítséggel. Mindkét támadást sikeresen visszaverték, és 1759-ben fegyverszünetet kötöttek.
A 18. században a bhutániak megtámadták és megszállták a déli Cooch Behar királyságot. 1771-ben Cooch Behar a Brit Kelet-Indiai Társaságtól kért segítséget a bhutániak kiszorítására, és 1774-ben magát Bhutánt támadta meg. A békeszerződés értelmében a bhutániak visszavonultak az 1730-as határok mögé. A béke törékeny maradt, a határincidensek a britekkel a következő száz évben folytatódtak. Az összecsapások végül a duar-háborúba vezettek (1864 - 1865). Duar - egy vidék neve Bengáliában, ennek az ellenőrzéséért folyt a harc. Bhután veresége után a Sinchulában békét kötött Brit-India és Bhután. Ennek részeként a vitatott területet Indiához csatolták, de a britek évi 50 000 rúpia bérleti díjat fizettek utána. A békével rendeztek minden vitás kérdést Brit-India és Bhután között.
Az 1870-es években a Paro és a Trongsa völgy közötti hatalmi küzdelem polgárháborúba vezetett, amelyből végül Ugyen Wangchuck, Tongsa kormányzója (ponlop) került ki győztesen. Az ő hatalmi bázisa Bhután középső része volt, és 1882-1885 között polgárháborúk és lázadások sorában legyőzte politikai ellenségeit és egyesítette az országot.
[szerkesztés] Bhutáni Királyság
1907. nevezetes év volt az ország történetében. Buddhista szerzetesek, kormányhivatalnokok és a fontosabb családok fejeinek gyűlése egyhangúlag az ország örökletes királyává nyílvánította Ugyen Wangchuckot. A brit kormányzat azonnal elismerte az új monarchiát, és 1910-ben Bhután szerződésben adta át Nagy-Britanniának külügyei intézését. Ez nem változtatott Bhután hagyományos viszonyán Tibettel. Mindenesetre innentől kezdve Bhután nem volt teljesen független ország.
Amikor India elnyerte függetlenségét az Egyesült Királyságtól 1947. augusztus 15-én, Bhután volt az első ország, amely elismerte azt. Az 1910-es szerződéshez hasonlót 1949. augusztus 8-án írtak alá Indiával.
Amikor a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg 1951-ben benyomult Tibetbe, Bhután aggódott északi határai miatt és megbeszéléseket kezdeményezett Indiával. A kínai beavatkozás veszélyét csökkentendő Bhután modernizációs programba kezdett India nagyarányú pénzügyi támogatásával.
1953-ban Jigme Dorji Wangchuck összehívta a 130 tagú Nemzetgyűlést, hogy valamivel demokratikusabb formát adjon a kormánynak. 1965-ben alakult a Királyi Felügyelőtanács, és 1968-ban szabályos kormány. 1971-ben Bhután tagja lett az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Előtte három évig volt megfigyelői státusban. 1972-ben meghalt Jingme Singye Wangchuck, utóda 16 éves fia, Dorji Wangchuck lett. Az 1980-as években az "egy nemzet, egy nép" jelszavával kampányt indítottak a periférikus etnikai és kulturális csoportok integrálására a bhutáni társadalomba. Megkövetelték a Driglam namzha néven ismert magatartási szabályok betartását és javasolták a dzongkha nemzeti nyelv használatát. Ugyanakkor a népszámlálás megmutatta, hogy a legnagyobb létszámú népesség nepáli eredetű és az ország déli részén él. Amikor a kormány megpróbálta eltávolítani őket, mint illegális betelepülőket, súlyos zavargások törtek ki, számos terrorista cselekményt hajtottak végre a kormányzat iskolái, kórházai, hivatalai és semleges dél-bhutáni személyek ellen. Hogy helyreállítsa a rendet délen, a kormányzat számos fiatalt és más szolgálatra alkalmast hívott be a milíciába. Civilek ezreit űzték el Nepálba, beleértve a politikai disszidenseket. Nepálban menekülttáborokat állítottak fel az Egyesült Nemzetek felügyelete alatt. A bhutáni kormány, Nepál is India közti megbeszélések, amelyeken külső partnerként részt vett az Egyesült Nemzetek, az Európai Unió és az Egyesült Államok, nehezen megfogható eredményt hoztak. Jelenleg az Egyesült Államok az ott élő 70.000 menekült hazatelepítésén dolgozik.
[szerkesztés] Az állam modernizálása
1998-ban Jigme Singye Wangchuck király jelentős politikai reformokat vezetett be, minden végrehajtó hatalmat átadott a minisztertanácsnak és lehetővé tette, hogy a nemzetgyűlés kétharmada bűntetőeljárást kezdeményezzen a király ellen. 2003 végén a bhutáni hadsereg sikeres hadműveletben számolta fel az India-ellenes felkelők dél-bhutáni kiképző táborait.
1999-ben a kormányzat feloldotta a televízióadások és az internetszolgáltatás tilalmát, így Bhután lett az egyik utolsó ország, ahol megkezdték tévéadás sugározását. Televíziós beszédében a király ezt a lépést Bhután modernizációjának kritikus lépésének nevezte, amely jelentősen hozzájárul a nemzeti összboldogság (gross national happines) növekedéséhez. (Bhután az egyetlen ország, amely ezt méri.) Figyelmeztetett azonban, hogy a televízió alá is áshatja a hagyományos bhutáni értékeket. Ezt a lépést Bhutánban sokan értékelték úgy, hogy rossz útra lépett az ország.
Az új alkotmány 2005 elején lett ismert, de még népszavazásnak meg kell erősítenie. 2005 decemberében Jigme Singye Wangchuck király lemondott trónjáról fia javára, 2008-as hatállyal. 2006. december 14-én megdöbbent alattvalói azon követelésén, hogy azonnal mondjon le. Bhutánban mostanában a demokrácia korszaka kezdődik, 2008-ra általános választásokat írtak ki. Bár a király nagyra becsüli Bhután népét és a politikai demokráciát, a politikai rendszer radikális változásai királyi dekrétumokkal mennek végbe.
[szerkesztés] Teljes függetlenség
2007. február 8-án az indiai-bhutáni barátsági szerződést alapvetően felülvizsgálták. Az 1949-es szerződés 2. cikkelye azt írta, hogy "India kormánya nem avatkozik be Bhután belső igazgatásába. Bhután kormánya hozzájárul, hogy India kormánya képviselje őt külső kapcsolataiban." Ehelyett ma: "Bhután és India közötti szoros barátság és együttműködés fenntartására a Bhutáni Királyság és az Indiai Köztársaság kormánya szorosan együttműködik a két országot érintő ügyekben. Egyik kormány sem bocsátja rendelkezésre területét olyan tevékenységeknek, amelyek veszélyeztetik a másik ország biztonságát vagy érdekeit." Az átdolgozott szerződés előszava szerint "Mindketten tiszteletben tartják a másik függetlenségét, szuverenitását és területi épségét." Ez az elem hiányzott korábban. Ez a 2007-es szerződés megerősítette Bhután függetlenségét és szuverenitását.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
Bővebben: Bhután politikai élete[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
|
|
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Bővebben: Bhután hadereje[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
Bhután népessége:832 291 fő volt 2009 elején. Igen magas a népességnövekedés.
- Városi lakosság aránya: 7%.
- Születéskor várható élettartam: férfiaknál 54 év, nőknél 53 év.
- Népességnövekedés: 2,14%.
- Írástudatlanság: 57,8%.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Bhután városai[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Az országban a hivatalos nyelv a dzongkha, beszélt nyelvek még a tibeti és a nepáli. A lakosság 50%-a bhotija, 25%-a gurung (nepáli), 13%-a sarkopsz, 2%-a pedig egyéb népcsoportokhoz (asszami, tibeti) tartozik.
Az államvallás a vajrayana-buddhizmus. A népesség 75%-a buddhista, 19%-a hindu, 5%-a mohamedán, 1%-a egyéb vallású.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
Bővebben: Bhután gazdaságaElmaradott agrárország; a lakosság elsősorban gabona- és fűszerféléket termeszt. Számottevő a fakitermelés és a jaktenyésztés. Az ipari termelést a kézműipar uralja. Legfontosabb kereskedelmi partnerével, Indiával fennálló kapcsolatát a nem megfelelő közlekedési lehetőségek nehezítik, mivel csupán egy jó minőségű közúttal és kettő a Király tulajdonában lévő légi járattal rendelkeznek.
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
Bővebben: Bhután közlekedéseBhután közlekedése a közúthálózatra épül, melynek 3690 km-es burkolt hálózatát csak az elmúlt években építették ki. Az ország egyetlen nemzetközi repülőtere a Paro nemzetközi repülőtér.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
Bővebben: Bhután sportéleteBhután a FIFA tagja. Az ország labdarúgócsapata eddig még nem jutott ki világbajnokságra. Az országban népszerű sportág az íjászat.
[szerkesztés] Ünnepek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Apáról fiúra szállt a királyság Bhutánban – Bhután 1999-ben ismerte meg a tévézést, 2000-ben az internetet, most a demokrácia jön.
- The Bhutan Times online newspaper
- hivatalos oldal
- The Last Shangri-La
- információk
- bhutáni emberek
- Bhutan daily news site – Thimphu, Bhutan
- Bhutan information site – Thimphu, Bhutan
- Les amis du Bhoutan
[szerkesztés] Lábjegyzetek
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
