Jak

Jak
	;
Státusz
	••••••• Sebezhető •••••••
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Család:	Tülkösszarvúak (Bovidae);
Alcsalád:	Tulokformák (Bovinae);
Nemzetség:	Tulkok (Bovini);
Nem:	Bos;
Faj:	B. grunniens;
Tudományos név
	Bos grunniens; (Linnaeus, 1766)
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Jak témájú rendszertani információt. A Wikimedia Commons tartalmaz Jak témájú médiaállományokat.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Megtekintett lap

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. október 21.

Pontosság

megtekintett

Ugrás: navigáció, keresés

a „Jak” lehetséges további jelentéseiről lásd: Jak–9.

Jakokkal szántanak Tibetben

A jak (Bos grunniens) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, a tülkösszarvúak családjába és a tulokformák alcsaládjába tartozó állatfaj. Két alfaja a vadjak (Bos grunniens mutus) és a házijak (Bos grunniens grunniens).

[szerkesztés] Előfordulása

Mint vadon élő állat, Ázsia magas hegyeit lakja, nevezetesen Tibet és Közép-Kína magasabb területein, Közép-Ázsia fensíkján honos, 5000 méter fölé is felhatol.

[szerkesztés] Megjelenése

Hengeres szarva először kifelé, azután előre és felfelé, illetőleg a vége ki- és hátrafelé hajlik. Fülei kicsinyek. Szőrzete hosszú fürtökben lóg alá, majdnem a földet éri. Farka olyan, mint a lóé. Színe barnásfekete, háta hosszában ezüstszürke sávval. Leginkább a szarvasmarhára hasonlít. A bika 3,5 m hosszú (75 cm farkhosszal), és kb 1,9 m marmagassággal. A tehén valamivel kisebb, 2,25 m hosszúságot (szintén farkával együtt) és 1,6 m marmagasságot ér el. Tenyésztett állományban előfordul fehér állat is, de általában fekete színű.

[szerkesztés] Szaporodása

A jaktehén 9 hónapig vemhes, az állat 6-8 év alatt fejlődik ivaréretté.

[szerkesztés] Háziasítása

A hidegebb ázsiai tartományokban szelídített háziállatként tartják, tenyésztik. Majd minden részét felhasználják. Így tejét, húsát, bőrét, szőrét, sőt járomba is fogják. Hosszú, selyemszőrű farkát annak idején a török pasák jelvényül alkalmazták. A többi szarvasmarhafélével könnyen kereszteződik.