Nepál
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: जननी जन्मभूमिष्च स्वर्गादपि गरियसि ( Ja'nani Jan'mabhumis'hcha Swar'gadapi Gariya'si) Szanszkrit: Az Anya és a Szülőföld többet ér, mint az Egek Királysága) |
|||||
| Himnusz: Rastriya Gaan | |||||
| Főváros | Katmandu | ||||
| Államforma | szövetségi köztársaság | ||||
| - Elnök | ? | ||||
| - Miniszterelnök | Giridzsa Praszad Koirala
|
||||
| Hivatalos nyelv | Nepáli | ||||
| függetlenség | |||||
| - Egyesítés | 1768. december 21. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 147 181 km² (94.) | ||||
| - Víz (%) | 2,8% | ||||
| Népesség | |||||
| - 2007 évi becslés | 27 133 000 (40.) | ||||
| - Népsűrűség | 184,4 fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | |||||
| - Egy főre jutó | |||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | Nepáli rúpia (NPR) |
||||
| Időzóna | (UTC+5:45) | ||||
| Internet TLD | .np |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | NEP | ||||
| Hívószám | +977 |
||||
Nepál (nepáli nyelven: नेपाल), hivatalosan Nepáli Demokratikus Szövetségi Köztársaság egy dél-ázsiai állam. India és Kína közé ékelve, a Himalája területén fekszik. Magyarországnál másfélszer nagyobb ország, tengerparttal nem rendelkezik. Óind eredetű nevének jelentése nem tisztázott. 1768 óta tartó függetlenségét több-kevesebb külső segítséggel sikerült megőriznie. 2007. december 28-án, történelmi szavazás eredményeként, a parlament Nepál királyság államformájának eltörlése mellett foglalt állást, a köztársaság kikiáltása azonnal a 2008 áprilisi választások után várható.[1][2]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Északi részét a Himalája vonulatai és az általuk közrezárt, sűrűn lakott medencék uralják. A magashegységi tájat – déli irányban – erdőkkel fedett, mocsarakkal tarkított dombvidék váltja fel.
[szerkesztés] Domborzat
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Éghajlat
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
[szerkesztés] Természeti világörökségei
[szerkesztés] Történelem
A 7. században Kínai Császársághoz tartozott. Ebben az időben terjedt el a buddhizmus.
1814 és 1816 között Gurkha király uralkodása alatt a britekkel fegyveres konfliktusba kerültek.
2006. április 21-én Gyanendra király a két hete tartó tüntetések hatására lemondott a teljhatalomról és a többpárti demokrácia irányába tett nyilatkozatokat. A tüntetéseknek 14 halálos áldozata volt. A király felkérte az ellenzéki pártokat, hogy állítsanak miniszterelnök-jelölteket. 2005. február 1-je után 2006. április 30-án lett újra miniszterelnöke az országnak, amikor beiktatták hivatalába Giridzsa Praszad Koiralát.
A király teljhatalomról való lemondása azonban nem oldotta a társadalmi feszültségeket. 2007 decemberében a parlament a királyság megszüntetéséről és a köztársaság kikiáltásáról döntött. [3]
[szerkesztés] Jelenlegi politikai állapot
Az ország jelenleg egy nagyobb politikai átalakulás közepette van. A 2008. április 10-én megtartott, az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztásáról kiírt választást a maoisták nyerték meg. Ez növeli annak a lehetőségét, hogy a jelenleg uralkodó Gyamendra Bir Bikran Shah Dev lemondjon a trónról és a címről, és így ő legyen az ország utolsó királya. Ezt követően Nepál szövetségi köztársasággá válhat, melynek vezetőjét választással jelölik ki. Szintén a gyűlés dönti el a következő választott kormány működési kereteit is.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Politikai pártok
A nepáli parlament ezidáig 7 pártból állt. A legerősebb párt a szociáldemokrata párt 111 hellyel a parlamentben. A második legerősebb párt a Nepáli kommunista párt (Ekikrit Marksbadi ra Leninbadi), 71 hellyel.
[szerkesztés] Királyok
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Nepálban 14 zóna található. A 14 zónát 75 körzet alkotja.
- पुर्व / Purva / Keleti régió
- Mechi zóna körzetei: Ilam (26), Jhapa (28), Panchthar (51), Taplejung (73).
- Kosi zóna körzetei: Bhojpur (11), Dhankuta (18), Morang (43), Sankhuwashabha (62), Sunsari (69), Terhathum (74).
- Sagarmatha zóna körzetei: Khotang (37), Okhaldhunga (49), Saptari (63), Siraha (67), Solukhumbu (68), Udayapur (75).
- मध्य / Madhya / Központi régió
- Janakpur zóna körzetei: Dhanusha (19), Dolkha (20), Mahottari (40), Ramechhap (55), Sarlahi (64), Sindhuli (65).
- Bagmati zóna körzetei: Bhaktapur (10), Dhadhing (17), Kathmandu (35), Kavre (36), Lalitpur (38), Nuwakot (48), Rasuwa (56), Sindhipalchowk (66).
- Narayani zóna körzeti: Bara (8), Chitwan (12), Makawanpur (41), Parsa (53), Rautahut (57).
- पश्चिम / Pashchim / Nyugati régió
- Gandaki zóna körzetei: Gorkha (23), Kaski (34), Lamjung (39), Manang (42), Syangjha (71), Tanahu (72).
- Lumbini zóna körzetei: Argakhnachi (2), Gulmi (24), Kapilbastu (33), Nawalparasi (47), Palpa (50), Rupandehi (60).
- Dhaulagiri zóna körzetei: Baglung (3), Mustang (45), Myaghdi (46), Parbat (52).
- मध्य पश्चिम / Madhya Pashchim / Középnyugati régió
- Karnali zóna körzetei: Dolpa (21), Humla (25), Jumla (29), Kalikot (31), Mugu (44).
- Rapti zóna körzetei: Dang (15), Pyuthan (54), Rolpa (58), Rukum (59), Salyan (61).
- Bheri zóna körzetei: Banke (7), Bardiya (9), Dailekh (14), Jajarkot (27), Surkhet (70).
- सुदूर पश्चिम / Sudur Pashchim / távolnyugati régió
- Seti zóna körzetei: Achham (1), Bajhang (5), Bajura (6), Doti (22), Kailali (30).
- Mahakali zóna körzetei: Baitadi (4), Dadeldhura (13), Darchula (16), Kanchanpur (32).
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Legnépesebb települések
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Az ország lakosságának 12,8%-a cshetri, 12,7%-a hill-bahun, 7,1%-a magar, 6,8%-a tharu, 5,6%-a tamang, 5,5%-a newar és 3,9%-a yadav. Ezenkívül gurungok és serpák is élnek itt.
A lakosság 49%-ának a nepáli az anyanyelve. Fontosabb nyelvek: Maithili (12,4%), Bhojpuri (7,6%), Tharu (5,9%), Tamang (5,2%), Newari (3,6%) és Magar (3,4%).
A lakosság 80%-a hindu. Az országban egyébként ez volt az államvallás 2006 áprilisáig.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
A magasabban fekvő medencékben búzát, kukoricát, kölest termesztenek. A monszun hatása alatt álló dombvidék jellegzetes terményei: rizs, juta, tea, gyümölcsfélék. A hegyi legelőkön jelentős az állattenyésztés. Ipara fejletlen, kizárólag a mezőgazdasági terményeket dolgozza fel.
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
- február 18.: Shiva Ratri
- február 19.: nemzeti ünnep
- február 20.: a serpák napja
- április 14.: a nepáliak napja
- május 4.: Buddha halálának napja
- július 31.: Janaï Purnima
- augusztus 1.: a tehén ünnepe Gaï Jatra
- szeptember 10.:
- szeptember 16.:
- szeptember 27.:
- szeptember 28.: nemzeti ünnep
- november 12-14.: Tihar ünnepe
[szerkesztés] Források
- ^ A nepáli parlament megszavazta a királyság eltörlését - Népszabadság Online - 2007. december 28.
- ^ Nepál parlamentjének döntése a BBC-től
- ^ Köztársaság lesz Nepál - A Népszava cikke; 2007. december 28.; Elérés: 2008. január 4.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- NepalNews.com
- országinformációk
- képek
- Nepál történelme
- Nepál.lap.hu (linkgyűjtemény)
| Dél-Ázsia: Afganisztán | Banglades | Bhután | India | Irán | Maldív-szigetek | Nepál | Pakisztán | Srí Lanka | |
| Délkelet-Ázsia: Brunei | Fülöp-szigetek | Indonézia | Kambodzsa | Kelet-Timor | Malajzia | Mianmar | Szingapúr | Thaiföld | Vietnam | |
| Délnyugat-Ázsia: Arab Emírségek | Azerbajdzsán1 | Bahrein | Grúzia1 | Irak | Irán | Izrael | Jordánia | Jemen | Katar | Kuvait | Libanon1 | Omán | Örményország1 | Szaúd-Arábia | Szíria | Törökország1 | |
| Észak-Ázsia: Oroszország1 | |
| Kelet-Ázsia: Dél-Korea | Észak-Korea | Kína (Hongkong, Makaó) | Japán | Mongólia | | |
| Közép-Ázsia: Kazahsztán1 | Kirgizisztán | Tádzsikisztán | Türkmenisztán | Üzbegisztán | |
| Függő területek: Akrotíri és Dekélia | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek | |
| Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Palesztina | Tajvan | |
| 1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják | |


