Datolyaszilva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Datolyaszilva
Kaki 20041002.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Rend: Hangavirágúak (Ericales)
Család: Ébenfafélék (Ebenaceae)
Nemzetség: Diospyros
Faj: D. kaki
Tudományos név
Diospyros kaki
Thunb.
Szinonimák

Diospyros chinensis Blume (nom. nud.)

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Datolyaszilva témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Datolyaszilva témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Datolyaszilva témájú kategóriát.

Három datolyaszilva, az egyik felvágva

A datolyaszilva (Diospyros kaki) (más néven sharonfruit, hurma, kákó, persimon, kakiszilva) az ébenfafélék (Ebenaceae) családjába tartozó ősi kultúrnövényfaj.

Délkelet-Ázsia, Kína és India ősi kultúrnövénye. Távol-Kelet kertjeitől Amerikáig mindenütt megtalálható a szubtrópusi és a szubmediterrán klímában.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Himalájában és Burma, Thaiföld, Indokína, Kína, Korea és Japán hegységeiben honos; a szubtrópusokon és a trópusi hegyvidékeken 1000 m felett világszerte termesztik.

Jellemzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A datolyaszilva legfeljebb 15 m magas, lombhullató, gömbölyű, laza koronájú, egy- vagy kétlaki fa. Levelei szórt állásúak, bőrneműek. Lemeze (25×10 cm) elliptikus vagy tojásdad, rövid, tompa csúcsú, a levél színén fényes sötétzöld, fonákján ezüstös barna szőrű, és lombhullás előtt sárgára vagy narancsvörösre színeződik. A barna szőrű levélnyél kb. 2,5 cm-es. A 4 tagú, levélhónalji, csüngő virágok egyivarúak, csészeleveleik és szirmaik az alsó felükön csőszerűen összeforrtak. A termős virágok magánosan fejlődnek, csészéjük nagy, széles, hátratört cimpájú, kb. 3 cm átmérőjű, és nagyobb, mint a világos zöldessárga, harang alakú párta. A legfeljebb 1 cm-es porzós virágok mindig hármasával állnak, csészéjük csak feleakkora hosszú, mint a párta. Több fajtája május végén virágzik, így a tavaszi fagyok nem ártanak neki.

Nagy, bőrszerű, fényes levelei szép díszek, igazi mediterrán hangulatot keltenek. A 2–3 cm-es nem feltűnő virágok egyesével, nyár elején nyílnak.

Termesztési igényei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Talajtípusra közömbös, teljes napfény, és kifejezetten tápanyagigényes, vízigénye közepesnek mondható, de meghálálja az öntözést, −20 °C-ig télálló, de fiatal korban a tövet takarni kell.

Termése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csüngő, széles-gömbölyded bogyó, kb. 8 cm nagyságú, mindkét végén bemélyedt és gyakran enyhén négyszögletű. A megnagyobbodott, széles, 4 cimpájú csészelevelei megmaradnak a termés alapi részén. A terméshéj vékony, sima, fényes, megérve sárga, narancsszínű vagy vörös. A lédús, kezdetben szilárd, éretten lágy, sárga, narancsszínű vagy vörösesbarna terméshús a teljes érettség előtt nyersen élvezhetetlen, keserű, erősen csersavas és összehúzó hatású. Érett, lágy állapotban a csersav már részben vagy teljesen eltűnik; a bogyó édes ízűvé és zamatossá válik. Sok fajtája steril (magnélküli), a termékeny bogyóban 4-8 hosszú, tojás alakú, egyik oldalán lapított, 2 cm-es barna mag van.

Gyümölcse[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyümölcsök ősszel kezdenek érni. Nagy méretű termése a közel fél kg-ot is elérheti. A termések alakja igen változatos. Lapított gömb és megnyúlt típusok is előfordulnak. A hamvaszöld, viaszos gyümölcsök ősszel, a lombszíneződéssel egy időben színeződnek, citrom, narancs vagy vörös színt kapnak, és a termések sokáig a fán maradnak. Az őszi kertnek szép díszei, matuzsálemi kort is megérhetnek. Tárolás és utóérés után narancssárga húsa puha, édes sárgabarack-dzsem ízű.

Több mint 1000 fajtáját szelektálták (idetartozik az Izraelben nemesített Sáron-gyümölcs), amelyek a termések nagyságában, színében, főként ízében és csersavtartalmában különböznek egymástól. Magról vagy gyökérsarjakkal szaporítják, és gyakran oltják is. A gyümölcsöskertekbe és ültetvényekre telepített fák 3-4 évente akár 100 kg termést hozhatnak. A bogyókat teljesen éretten, a csészével együtt vágják le a fáról, a túl korai betakarításnál aromájuk nem tud teljesen kialakulni. A termések hűtve több hétig tárolhatók.

Beltartalmi értékei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyümölcs- és szőlőcukor-tartalma eléri a 17-25, szervessav-tartalma a 9%-ot. Csersavon kívül sok citrom- és almasavat tartalmaz. 100 g gyümölcs energiaértéke 70 kalória. Jelentős az A-, C-, P-vitamintartalma, de van még benne B1-, B2-, és E-vitamin is. Mikroelemek közül: kálium, magnézium és jód, jelentős mértékben van jelen a vas, a kalcium, foszfor, kisebb mennyiségben a mangán és a réz; nagy a rost- és a pektintartalma is. Mindezek a tényezők jelentős gyógynövénnyé teszik a datolyaszilvát.

Gyógyhatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontos szerepe van a pajzsmirigybetegségek, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a fogínysorvadás, a vérszegénység megelőzésében és kezelésében. Mivel november első dekádjában érik és utóérés nélkül fanyar, sem a madarak, sem a rovarok nem károsítják. A vad datolyaszilva nagyon ellenálló a gombabetegségekkel szemben is, a nemes datolyaszilva virágzás előtt, alatt és közvetlenül utána bizonyos védelmet, permetezést igényel. A szárazságot viszonylag jól bírja, de igazán csak 600 mm évi csapadék mellett terem bőven. Megél sovány talajon is, de a viszonylag jól trágyázott szellős talajokat szereti. A csapadéktól és a talajtól függően 1000 m2-en 10 mázsától 30 mázsáig terjedő terméshozamot ad. Magyarországon a Bulgáriában nemesített és akklimatizált fajtákat érdemes elterjeszteni, mert a magyarországi és bulgáriai éghajlati viszonyok közel állnak egymáshoz, és az ottani termelési tapasztalatok közvetlenül használhatók hazánkban is.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fogyasztható nyersen, gyümölcsléként, aszalva, lekvárként, befőttként és tárolhatjuk lefagyasztva hűtőládában. Nagyon sok külföldi recept között válogathatunk, ha el akarjuk készíteni, egyelőre még a termelését kell meghonosítani. A tökéletesen beérett, csersavmentes gyümölcsöt meghámozzák, vagy a héjból kikanalazzák, ízlés szerint cukrozva, zöld citrom levével lecsepegtetve vagy jégkrémmel tálalják. A terméshúst gyümölcssalátákba teszik, joghurthoz és más tejes ételekhez keverik, de kalácstöltelék, sütemény ízesítője vagy lekvár, zselé, illetve csatni alapanyaga is. Az érett gyümölcs maximum 2 napig tárolható el hűtőben. A datolyaszilva héjastól, de a csészeleveleket eltávolítva, lefagyasztható.

Utóérő gyümölcs, szobahőmérsékleten, 2-3 napig alma mellé csomagolva beérik. A jó fajták termésleve ízletes italt szolgáltat, Ázsiában bort és likőrt is készítenek belőle. Kedvelt csemege a kandírozott datolyaszilva, ehhez az összehúzó hatású gyümölcs is alkalmas. Délkelet-Ázsiában a szétfőzött termések pépjét kis lepények formájában megszárítják. A csersavat tartalmazó bogyók elvesztik keserű ízüket, ha felfőzik, és éjszakára a főzővízben hagyják őket. Az éretlenül betakarított, exportra szánt termésnek többnyire megmarad összehúzó hatása, íze is gyengébb.

Megpörkölt magja kávépótló.

Az éretlen termések cseranyagát bőrök kidolgozására használják. A megszárított terméskocsányból és csészéből készített főzet a kínai gyógyászatban köhögés és légzési nehézségek elleni szer. Világos mintázatú, alaptónusában fekete, kemény fájából Ázsiában faragványok és intarziás munkák készülnek.

Egyéb változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Diospyros kaki 'Vaniglia'
Világosabb színű, kissé gerezdekre osztott, csúcsosodó, középnagy méretű, kellemes ízű gyümölcsöt termő fajta.
  • Diospyros kaki 'Choccolatino'
Kisebb termésű, de igen finom, keményen sem fanyar gyümölcsű fajta. Erős növekedésű fája általában már a harmadik évtől terem.
  • Diospyros kaki 'Hana Fuyu'
Középnagy, pogácsaszerűen lapított, sötét narancsszínű gyümölcsöt termő, lassú növekedésű, viszonylag kis termetű fajta.
  • Diospyros kaki 'Tipo'
A legnagyobb termésű, finom ízű, gömbölyded alakú fajta.

Tippek - tanácsok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több európai országban mutatós megjelenése miatt díszfaként is kedvelik. A mag nélküli fajták beporzás nélkül is hoznak termést, ezért lehetőség szerint ilyen típusokkal érdemes kísérletezni a hobbikertekben, nyaralókban. A szubtrópusi növények közül a datolyaszilva tűri leginkább a fagyot. Az enyhe teleket betakarás nélkül átvészeli, ezért hazánkban is termeszthető.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes fajták levéből Ázsiában bort és likőrt is készítenek. Magyarországon már több telephelyen létezik kísérleti ültetvény.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]