Mianmar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Mianmar (hiv.: Mianmari Államszövetség, korábban Burma) állam Délkelet-Ázsiában, az indiai szubkontinens és az Indokínai-félsziget közötti területen.

Mianmari Unió

Pyidaungzu Myanmar Naingngandaw

(Mianmar zászlaja) (Mianmar címere)
Nemzeti mottó:
Himnusz	Gabar Majay Bamar Pyay ("Szeressük Burmát")
Főváros	Nepjida (é. sz. 16°46′ k. h. 96°10′Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter, Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter)
Legnagyobb város	Yangôn (Rangun)
Hivatalos nyelv	Burmai
Államforma	Katonai diktatúra
Elnök, SPDC Miniszterelnök	Than Shwe Thein Sein
Függetlenség  - Dátuma	Nagy-Britannia 1948. január 4.
Terület  - teljes  - ebből víz	39. 678.500 km² 3.06%
Népesség  - 2004. évi adat  - népsűrűség	24. 42 909 464 fő 62 fő/km²
GDP  - teljes (2005)  - egy főre jutó	63. 78 564 millió USD 1.800 USD (n/a.)
Pénznem	Kyat (MMK)
Időzóna  • (NYISZ)	(UTC+6:30) (UTC+6:30)
TLD	.mm
Nemzetközi gépkocsijel	MYA
Hívószám	+95

Tartalomjegyzék 1 Nevének kiejtése és átírása 2 Szóhasználat: Burma vagy Mianmar? 3 Elhelyezkedése, földrajza 3.1 Domborzat 3.2 Vízrajz 3.3 Éghajlat 3.4 Élővilág, természetvédelem 4 Történelem 5 Államszervezet és közigazgatás 5.1 Alkotmány, államforma 5.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 5.3 Politikai pártok 5.4 Közigazgatási felosztás 5.5 Védelmi rendszer 6 Népesség 6.1 Általános adatok 6.2 Legnépesebb települések 6.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 6.4 Szociális rendszer 7 Gazdaság 7.1 Általános adatok 7.2 Gazdasági ágazatok 7.2.1 Mezőgazdaság 7.2.2 Ipar 7.2.3 Kereskedelem 7.2.4 Az országra jellemző egyéb ágazatok 8 Közlekedés 9 Kultúra 10 Turizmus 11 Sport 12 Ünnepek 13 Jegyzetek 14 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Nevének kiejtése és átírása

Az ország nevének eredeti kiejtése /ˈmjɑnˌmɑː/^[1] (megközelítőleg „Mjanmá”), amelyre a Keleti nevek magyar helyesírása a Mjanma alakot javasolta (382. o.), ezt azonban (feltehetőleg az angolos változat elterjedése miatt) felülírta az Osiris-féle Helyesírás, mely szerint átírása Mianmar, kiejtése pedig [miammár] (1064. o.).

[szerkesztés] Szóhasználat: Burma vagy Mianmar?

Az ország nevét 1989-ben változtatta meg a katonai junta Burmáról Mianmarra, de a demokratikusan megválasztott parlament soha nem ülhetett össze, és nem hagyhatta jóvá a módosítást. Az ellenzék azóta is a Burma alakot használja, s a Mianmar alak megmaradt a totalitárius katonai rezsim szóhasználatának.

Az amerikai kormányzat képviselője, Tony Fratto elnöki szóvivő azonban a következő nyilatkozatot tette 2007. szeptember 27-én, az újabb összecsapások^[2] apropóján: „Szándékos, hogy a Fehér Ház Burmáról, és nem Mianmarról beszél, mert nem hajlandó alkalmazni a népét elnyomó totalitárius, diktatórikus rezsim szótárát”. Ezt az álláspontot a külügyminisztérium is megerősítette.^[3]

[szerkesztés] Elhelyezkedése, földrajza

A korábban Burmának nevezett ország Délkelet-Ázsiában, Banglades és Thaiföld között helyezkedik el, délre az Andamán-tengerrel és a Bengál-öböllel határos. Területének nagy része hegyekkel borított, déli része termékeny síkság. Éghajlatára a trópusi monszun a jellemző (esős és forró nyár, télen kevésbé esős, de közepesen meleg hőmérsékletű). A páratartalom általában igen magas. Legmagasabb pontja: Hkakabo Razi, 5881 m. Főbb folyók: Iravádi, Szalven, Mekong.

[szerkesztés] Domborzat

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

Burma a trópusi monszunövezethez tartozik. A délnyugati monszun esős időszaka (az Arakan-hegységben és Tenasserimben évente több mint 5000 mm csapadék hullik) május közepétől október közepéig, a hűvösebb, száraz időszak decembertől márciusig tart. Ezek között két rövid időtartamú forró átmeneti időszak van - április-májusban és október-novemberben. A Shan-fennsík nyugati peremén 2000mm, a központi síkságon csak 400-1000mm csapadék hullik évente. A havi átlaghőmérséklet évszakonkénti eltérése Mandalayban nagyobb (áprilisban 32 fok, januárban 20,5 fok), mint a tengerparthoz közeli Rangoonban (áprilisban 30,5 fok, januárban 25 fok) Forrás:Czeiner Nándorné

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

Az ország közel felét sűrű dzsungel borítja. Jelentős fája a tikfa, mellette bambusz, mangrove, kókuszpálma, vasfa, gumifa. Magasabb területeken a tölgy és fenyőfélék, valamint a rododendron fajok borítják a tájat.

A tigris és a leopárd elterjedtek a dzsungelekben. Az északi részeken megtalálható az orrszarvú, szarvas, vad bölény, vaddisznó, és az elefánt, melyet sok munkában hasznosítanak. Kisebb emlősök a tapír, gibbon, többféle majom. 800-nál több jelentősebb madárfaj él a területen, köztük sok papagáj. A hüllők közül megtalálható a krokodil, kobra, gekkó, és teknősök.

[szerkesztés] Történelem

Az ország mai területe már az őskőkorszakban is lakott volt. Az első európai (holland és angol) kereskedők a 17. században alapították az első telepeiket az országban. Az angolok három háborúban, 1824 és 1856 között egész Burmát meghódították, és Indiához csatolták. 1937-ben Burmát kettéválasztották, és önálló gyarmatként kezdték kormányozni. A második világháborúban a japánok szállták meg, majd 1948-ban megalakult a Burmai Unió. Az országban gyakoriak voltak a hatalomváltások, általában a hadsereg vezető tisztjei vették kezükbe a hatalmat, és alakítottak kormányt. 1974-ben új alkotmányt dolgoztak ki, és a szocializmus útjára lépett az ország. 1988-ban ismét katonák vették át a hatalmat. 1989. június 19-én azzal az indokkal, hogy a burmai csak az országot benépesítő etnikumok egyike, az ország nevét Mianmari Unióra változtatták. Az országban azóta is katonai kormány van hatalmon.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Mianmart 7 állam és 7 körzet alkotja.

A hét állam (1–7) és a 7 körzet (8–14):

1. Rakhaing
2. Chin
3. Kachin
4. Shan
5. Kayah
6. Kayin
7. Mon
8. Sagaing
9. Tanintharyi
10. Irawadi
11. Yangon
12. Bago
13. Magwe
14. Mandalay

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A népesség 68%-a burmai, 9%-a san, 7%-a karen, 4%-a rakin, 3%-a kínai, 2%-a indiai, 2%-a mon, 2%-a csin, 3%-a egyéb nemzetiséghez tartozik. A lakosság 89%-a buddhista, 4%-a mohamedán, 3%-a baptista, 1%-a római katolikus, 1%-a törzsi vallású, 2%-a pedig egyéb felekezetekhez tartozik.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

Igen eladósodott, külkereskedelmi bevételeinek 70%-át kénytelen a kamatok visszafizetésére fordítani. Földje gazdag ásványkincsekben (színesércek), de kitermelésük még nem nagyarányú, viszont a kőolaj- és földgázbányászat már az 1900-as évek elején megkezdődött. Az ipar a hagyományos kézműiparra és az élelmiszeriparra korlátozódik.

Néhány fontosabb adat:

• Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 60%, ipar 9%, szolgáltatások 31%
• Munkaerő: 23 700 000 fő
• Munkanélküliség: 5,1%

Mianmar egyik nagy gondja a vágtató infláció. A jelenleg is 50% (2002-ben: 53,7%)körüli infláció csődközeli helyzetbe juttatja a gazdaságot.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Monszun éghajlatú síkságain rizst termesztenek, amelyből exportra is bőven jut. Az agrárország fő terményei a rizs mellett a kukorica, a tea, a gyapot és a cukornád. Az ország legfontosabb exportterméke a gömbfa.

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

• Exporttermékek: földgáz, ruházat, élelmiszerek, faipari termékek, drágakövek, hal, rizs
• Importtermékek: gépek, járművek, építőanyagok, nyersolaj, élelmiszerek, textil, műanyag, olajtermékek
• Főbb kereskedelmi partnerek: Thaiföld, Kína, Szingapúr, USA, India, Malajzia

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

Az országban a közúthálózat hossza 28 200 km, a vasúthálózaté 3955 km. Ezenkívül még 8 repülőtér és 9 kikötő van, melyek közül a legfontosabb Rangoon kikötője és nemzetközi repülőtere.

[szerkesztés] Kultúra

kultúrában központi szerepet tölt be a buddhizmus. Burma történelmének első évszázadaiban a monok ismertették meg az indiai kultúrával, valamint a hinduizmus és a buddhizmus tanaival a szomszédos népcsoportokat. 

A 3-9 századból származó építészeti emlékek egyértelműen indiai hatásról tanúskodnak. Két típusuk van: a sztupák (buddhista egyházi építmények az ereklyék megőrzésére), és a templomok. A legrégibb sztupák (Promenál) a késői Gupta-periódus (300-500) indiai megfelelőire emlékeztetnek. A burmai építőművészet a buddhizmus által meghatározott Pagan-periódusban (1044-1287) érte el virágkorát. A sztupákat és a templomokat gyakran fallal vették körül. A Pagan Birodalom széthullása után a művészetek is elsorvadtak. Reneszánszuk csak a l6. század folyamán következett be. Avában, Amarapurában és Mandalayban, - a három királyi székvárosban - sok kő- és faház épült. Az aranyműves munkák és az elefántcsonttal, tükörüveggel berakott, aranyozott fafaragványok tanúskodnak arról, hogy a burmaiak ma is mesterei a kézművességnek. A burmai irodalom és színház jobbára vallásos jellegű. A tulajdonképpeni burmai irodalom a Pagan-dinasztia idején kezdődött és csak kőbe vésett feliratok formájában maradt fenn. A leginkább természettudományi, történeti és jogi írásokból álló prózai művek irodalmi értéke meg sem közelíti a líráét. A 14. századtól kezdve a burmai irodalmi nyelv egyre inkább teret hódított a tudomány nyelve, a páli ellenében. Az operaszerű színházi előadások egyesítik magukban a színjátszást, a zenét, a táncot és az éneket. Ezerarcú világunk Ázsia-Ausztrália, Myanmar 318-319 old.

Forrás:Czeiner Nándorné,Burma útinapló

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Jegyzetek

1. ^ Merriam-Webster's Collegiate Dictionary, Eleventh, Springfield, Massachusetts, USA: Merriam-Webster. ISBN 0-87779-807-5.
2. ^ Kilenc halálos áldozat, sok száz letartóztatott szerzetes (Index, 2007. szeptember 27.)
3. ^ Nem mindegy: A demokratikus ellenzék Burmát mond, a katonai junta Mianmart (Hírszerző, 2007. szeptember 27.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Daw Aung San Su Kyi
• The Chin Forum
• Democratic Voice of Burma – hírek az országról
• Myanmar (Burma)
• Myanmar.lap.hu (linkgyűjtemény)]
• Kitekintő.hu Mianmarral foglalkozó cikkgyűjteménye