Asztrológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jézus Krisztus horoszkópja Ebenezer Sibly könyvében.
Asztrológiai ábrázolás ismeretlen szerző.

Az asztrológia vagy csillagjóslás (görögül αστρολογία) kifejezés a görög asztron, 'csillag' és logosz, 'szó, tudomány' szavakból ered. Az úgynevezett ezoterikus tanok egyike, és feladata a bolygók állásából egy adott időpontban bekövetkezett esemény (legtöbbször egy személy születése) sorsának minél pontosabb meghatározása. Tudománytörténeti szempontból a csillagászat tudományának előfutára, míg a modern asztrológiát az áltudományokhoz sorolják.[1][2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az asztrológia kialakulását az európai hagyományok elsősorban Mezopotámia (Kr. e. 8. század), illetve Babilónia (Kr. e. 5. század) papságához kötik. Hasonlóan alakult ki az asztrológia Egyiptomban és Görögországban a 2. században. Európán kívül Indiában, Kínában, valamint az aztékoknál és a majáknál is alkalmazták.

Alapelve, alapművei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hermész Triszmegisztosz

Alapelve a Hermész Triszmegisztosz nevéhez kötődő Smaragdtábla tétele: Quod est inferius, est sicut quod est superius, et quod est superius est sicut quod est inferius ad perpetranda miracula rei unius – ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsd.

  • Az első ismert asztrológiai mű a mezopotámiai II. Szargon (Kr. e. 722–705) 72 részből álló műve volt.
  • Ptolemaiosz a 2. században írta Tetrabiblos művét, mely évszázadokig alapmű maradt.
  • A 4. században adta ki Firmicus Maternus Libri Matheses művét.
  • Regiomontanus Esztergomban befejezett Tabulae directionum című munkájában az égitestek befolyásain kívül közli a horoszkóp 12 házának számítási módját, a régi Campanus-féle módszer figyelembevételével, és egy, az asztrológiában nélkülözhetetlen csillagászati táblázatot is felállít. Prognózisában többek szerint előre megírta az 1789-es francia forradalom idejét és eseményeit.

Ágazatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

16. századi európai fametszet a Zodiákusról

Kezdőasztrológia (katarkhé)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Születési asztrológia (genetlialógia, natális asztrológia)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A születés idején és helyén megfigyelhető bolygóállások alapján próbál következtetések levonni egy adott személy várható jellemvonásait illetően.

Egyetemes v. mundánasztrológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • asztrometeorológia, természeti asztrológia
  • történeti asztrológia

Bulvárasztrológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A médiában elterjedt asztrológiai rovatok információk elsődleges célja a média olvasottságának növelése. Az itt közzétett információk általában túlságosan általánosak, semmitmondóak (csak a születési csillagjegyet veszik figyelembe), ellenben közérdekeltségnek örvendenek.

Az asztrológiai tanok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az asztrológia szimbólumrendszerként használja fel a bolygókat, a csillagokat, a csillagképeket. Általában az összes asztrológiáról (európai, kínai és közép-amerikai indián) elmondható, hogy az égbolt egy szakaszát, a zodiákust (az ekliptika alatt és felett 20-20°-nyi széles, összesen tehát 40° széles sáv) felosztja állatövi jegyekre, melyek az adott kultúra naptárát is meghatározzák. Különösen igaz ez a kínai naptárra. Az állatövi jegyeket társítani szokták a bolygók helyzetével is. Az ókorban öt bolygót ismertek, ezeket az öt alapvető jellemmel egyeztették. Az európai és a kínai asztrológia is kapcsolatot teremt az állatövi jegyek, jellemek és elemek között. Azonban míg Nyugaton négy elemet (föld, tűz, levegő, víz) ismernek, Kínában ötöt (föld, fém, fa, víz, tűz).

A „nyugati” néven elterjedt (babilóniai) asztrológiában 12 állatövi jegy, 10 bolygó (eredetileg csak hét, melybe szimbolikusan a Nap és a Hold is beletartozott) és 12 úgynevezett horoszkópház van. A 12 állatövi jegy neve egyezik az állatöv 12 csillagképével. Helyzetük azonban eltolódott, mivel a csillagképek nagysága változó, a jegyek azonban egységesen 30° kiterjedésűek. Mozgásukat az őszpont és tavaszpont eltolódásának iránya határozza meg. A Kos csillagjegy pl nem a Kos csillagképben van, hanem a Vízöntőben. Az asztrológiai házakhoz külön házszámítási módszerek tartoznak (például Placidus, Regiomontanus, Campanus módszerei). A házak, jegyek és bolygók helyzete illetve egymással bezárt szögkapcsolata alapján végeznek számításokat. Ezek együttes kölcsönhatásainak elemzésével lehet vizsgálni a szülött jellemét, illetve haladó fokon egyes életeseményeit, köznapi szóhasználattal: a „jövőjét”.

Kézzel rajzolt horoszkóp

Az asztrológia vizuális megjelenítési formája a horoszkóp. A „horoszkóp” szó pontos jelentése: „óra-kép”, mely alatt a Nap, a Hold és a bolygók egy megadott időpontban a Föld egy megadott pontjáról látható (tehát látszólagos) elhelyezkedését értjük az állatövön. A vizsgált égitestek látszólagos égi pozíciójának pontos kiszámításához szükséges az alany születési éve, hónapja, napja, lehetőleg negyedórán belüli születési ideje és születési helye. Az úgynevezett újsághoroszkópok ezen adatok helyett csak a Nap zodiákusban elfoglalt állatövi jegy szerinti pozícióját tárgyalják, így ezek nem valódi horoszkópok.

Még kevéssé ismert az antropozófia által bevezetett úgynevezett asztrozófia.

Az asztrológiai tanításoknak számos értelmezése létezik.

Az asztrológia az ezoterika (ezoterikus tudás) egy alkalmazása, annak egy vetülete. Az asztrológia nézetei szerint a csillagok nem határozzák meg, determinálják az egyes ember életét, hanem csak egy lehetőséget biztosítanak bizonyos összefüggések felismerésére, az egyén belső természetének, illetve előtte álló „feladatainak” megismerésére. (Azon módszerek, melyek ugyanezt az eredményt nem a csillagok, hanem más segítségével érik el az ezoterika más-más területein találhatóak meg.) A megismert tények nem konkrét eseményeket írnak elő, nem a jövőt mondják meg, hanem azt, hogy az egyénnek milyen (általában jellemfejlődési) feladatai vannak, melyeket szabad akarata szerint valósíthat meg, vagy akár próbálhat elkerülni.

Az asztrológia szerint a születési horoszkóp (radix) mutatja a személyt legmarkánsabban meghatározó jegyeket, az egyénben rejlő lehetőségeket és az előtte álló feladatokat. Minél pontosabb időt vesz figyelembe a horoszkóp, annál aprólékosabb, részletesebb az eredmény, ezért igen jelentős eltérések mutatkozhatnak a csak a születés hónapját vagy napját figyelembe vevő (úgynevezett) horoszkópok és a percre pontosan kiszámított horoszkópok között, melyek nem csak a nap pozícióját, hanem az összes asztrológiai objektum helyzetét és kölcsönös elhelyezkedését is figyelembe veszik.

Mivel a horoszkóp egy adott „dolog” jellegzetességeit és várható „sorsát” próbálja meghatározni, ezért nem csak személyeknek, de bármilyen számunkra fontos eseménynek is lehetséges horoszkópot készíteni, például egy új, nagy feladat előtt (például: cégalapítás, vagy akár űrutazási program beindítása).

Az év felosztása a nyugati asztrológusok szerint:

  • Bak (december 22. - január 19.)
  • Vízöntő (január 20. - február 19.)
  • Halak (február 19. - március 20.)
  • Kos (március 21. - április 19.)
  • Bika (április 20. - május 20.)
  • Ikrek (május 21. - június 21.)
  • Rák (június 22. - július 22.)
  • Oroszlán (július 23. - augusztus 22.)
  • Szűz (augusztus 23. - szeptember 22.)
  • Mérleg (szeptember 23. - október 22.)
  • Skorpió (október 23. - november 21.)
  • Nyilas (november 22. - december 21.)

Megítélése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az asztrológia megítélése minden korban vitatott volt, már a pogány Rómában is előfordult, hogy a városból kitiltották az asztrológusokat; és a felvilágosodás előtti Európában is sokszor mint „pogányságot” elítélték. Érvényességéről nehéz világos képet adni. Számos kiváló tudós foglalkozott vele, például Kepler is, de ide sorolhatjuk a magyar Győrffy László hadbíró ezredest is, aki mai ismereteink szerint az első magyar asztrológiai tankönyv szerzője volt. Az asztrológiát nagyon sokan ellenzik, sokan alapvető tanításainak ismerete, vagy legalább megismerésének igénye nélkül. Sokan az emberi „szabad akarattal” ellentétben állónak tartják, és ezért eleve tagadják.

Tudományos kritikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az asztrológia kritikája elsősorban tudományos oldalról történik, és a tudományos módszer elemeit kérik számon. Ennek megfelelően az empirikus igazolást hiányolják és az elméleti problémákat kritizálják.

A kritikáknak ez a fajtája feltételezi, hogy az asztrológia magát tudománynak definiálja (a „modern tudomány” értelemben, nem pedig az „adott témában összegyűjtött tudás halmaza” értelemben). Mivel az asztrológiát művelők nagyon változatosan véleményezik ezt a kérdést, valamint az ezoterikus tanok alapja – saját bevallása szerint, amúgy a legtöbb vallási rendszerhez hasonlóan – a „nem tudományos” (szellemi, emberközpontú) megközelítés, így nehezen eldönthető ezen kritikák alkalmazhatósága. A kritikák egy része olyan pontokat cáfol meg (például „valódi jóslás-e az asztrológia”, „a csillagok nem befolyásolják az egyéneket”) melyeket nem az asztrológia, hanem a valójában az asztrológiával kapcsolatosan tájékozatlan közhiedelem állít.

Elméleti problémák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az asztrológia mint elmélet, kritikusai szerint gyenge talajon áll. Első gond, hogy nincs tulajdonképpen egy asztrológiának egy pontosan leírt elmélete. Vannak, akik szerint a születési időpont releváns, vannak, akik szerint a fogantatás időpontja. Az időpont percnyi pontossággal kell, a csillagjegyekkel operáló teljesen durva „horoszkópok”, melyek többnyire magazinokban jelennek meg, komolytalanok és az igazi asztrológusok el sem fogadják őket.

A következő gond, hogy az asztrológia általában nem mondja meg, mit is tud jósolni.Ha semmilyen egyértelműen ellenőrizhető jóslata nincs, akkor azért nem tudomány. Ha van, akkor merül fel a kísérleti ellenőrzés lehetősége.

Az elfogadott fizikai ismereteink szerint a Nap és a Hold kivételével a bolygók és a csillagok nincsenek olyan hatással ránk, amelyet az ember akár csak érzékelne, nemhogy jelentős befolyással lenne rá. Fordítva sem tudunk hatásról, tehát hogy a csillagok miért jeleznék az egyének valamilyen tulajdonságát. Nincs tehát semmiféle hatásmechanizmus az asztrológia elgondolása mögött, pláne nem olyan, ami illeszkedne más tudományos ismereteinkhez.

Az asztrológia továbbá nem veszi figyelembe azt, hogy az ember életére legnagyobb hatással a genetikus öröksége és a környezetének nevelő hatása, azaz a szociális hatások vannak. Ezek olyan erős hatások, hogy emellett még egy jelentősebb harmadik faktor is eltörpülne. Az asztrológiának tehát eme hipotetikus, harmadik, gyenge faktor mellett az első két faktorral kellene elsősorban számolni, amely számolás viszont a tudományos ismereteink alapján is igen korlátozottan vihető végbe. Tehát ha volna is egy harmadik faktor, az első két legfontosabb faktorral valós számolás sem kivitelezhető még.

Amennyiben a hatás fordított, azaz a csillagok jelzik az emberek sorsát, akkor még elképesztőbb az elgondolás, hiszen a csillagok pályáját tudjuk, hogy a fizikai törvények szerint a gravitációs hatások hogy határozzák meg. Itt tehát nem képzelhető el semmiféle más hatás.

Amennyiben a csillagok állása és az emberi sorsok valamilyen tulajdonsága között bármilyen összefüggés lenne, akkor valamelyik irányba kellene lennie egy hatásnak, vagy egy közös harmadik „oknak”. Mindegyik variációban a hatásmechanizmus rejtélyes, illetve lehetetlen a fizikai és matematikai ismereteink szerint.

Empirikus problémák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az empirikus igazolás különféle statisztikák formájában volna megtehető, de ilyen alig készül. Pozitív igazolásról nem tudni, néhány szórványos negatív kísérletről lehetett csak hallani. ld. irodalom.

Jelentős asztrológusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hellenisztikusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Perzsa-arab és középkori asztrológusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reneszánsz asztrológusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Asztrológia témájú médiaállományokat.