Sztúpa

A Szánycsíban lévő Nagy Sztúpa

A sztúpa (szanszkrit stūpa, halom) a buddhista építészet egyik jellegzetes alakja. Egyike a legrégebbi buddhista vallási építményeknek, kezdetben egyszerű földhalom volt, amelybe Buddha relikviáit temették. A legenda szerint Buddha halála után a testét elhamvasztották, és a hamvait nyolc sztúpába osztották szét. Az i. e. 3. században Asóka felnyittatta ezeket a sztúpákat, és a hamvakat szétosztotta az általa épített több ezer sztúpában. A buddhizmus terjedésével más ázsiai országok is átvették a sztúpát, de közben funkciója és kinézete megváltozott; ennek eredménye a pagoda.

A legrégebbi sztúpa az Asóka által i. e. 249-ben építtetett Dhamek Sztúpa az indiai Sarnath-ban, a legnagyobb pedig a 127 méter magas Phra Pathom csedi a thaiföldi Nakhonpathomban.

[szerkesztés] Elemeik

Sztúpa a Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkban Tar mellett

Egy sztúpa alapvetően az alábbi öt építőelemből áll:

egy négyszögletes alap
egy félgömb alakú boltozat
egy kúp alakú csúcs
egy sarló
egy korong

Mindegyik elemnek gazdag szimbolikája van, és megfelel az öt elem (föld, víz, tűz, levegő, űr) valamelyikének.

[szerkesztés] Sztúpák Magyarországon

Magyarországon 2008 szeptembere óta összesen hét sztúpa található: ebből három publikus, négy pedig magánterületen helyezkedik el, és előzetes megbeszélés alapján látogatható.^[1]

A három nyilvánosan megtekinthető sztúpa a zalaszántói (ez a legnagyobb; Zala megye), a tari és a (legújabb) becskei (e két utóbbi Nógrád megyében); a további négy közül pedig kettő Budapesten, egy Budakeszin, egy pedig Bükkmogyorósd mellett, Úszón található (Borsod-Abaúj-Zemplén megye).^[2] (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Biri, Táncsicstelep. Itt található egy másik 2010-ben épült sztúpa.^[forrás?]

[szerkesztés] A becskei Megvilágosodás-sztúpa

2008. szeptember 14-én, a Becske község mellett található Csigahegyen avatták fel Magyarország új, szám szerint hetedik buddhista sztúpáját. A megvilágosodás-sztúpa felavatását a nepáli buddhista mester, Serab Gyalcen rinpocse végezte.