Érdem (buddhizmus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az érdem vagy érdemes tett (szanszkrit puṇya, páli puñña[1]) buddhista és hindu fogalom, mely szerint az érző lények a jó cselekedeteik (szóbeli, tettbeli, vagy gondolat általi) eredményeként érdemeket szerezhetnek és halmozhatnak fel, amely hatással lesz a hátralevő és a következő életeikre is. Az ilyen érdemek hozzájárulnak az egyén spirituális megszabadulásához. Érdemre többféle módon lehet szert tenni. A Tíz üdvös cselekedet szútra szerint tízféle módon.[2] Ezen felül a mahájána Ksitigarbha bodhiszattva nagy fogadalmainak szútrája (Taisó tripitaka - 0412) szerint az érdemes tett egy heted részét tovább lehet adni egy halott közelálló részére, mintegy lecsökkentve ezzel a szenvedéseit az új létezésben. Egyes buddhista irányzatokban a megszerzett érdemeket fel szokták ajánlani az érző lények javára (szanszkrit: parinámaná).

Az érdem három alapja[szerkesztés]

A páli kánonban megkülönböztetik az érdem három alapját (páli: punnyakirijavatthu). Az Anguttara-nikája Punnyakirijavatthu-szuttában (AN 8.36 vagy A 8.4.6),[3] Buddha a következő három alapot nevezi meg:

A Szangiti-szuttában (DN 33), 38. vers, Száriputta ugyanezt a hármat említi: dána, síla, bhávaná.[4]

A Khuddaka-nikája Itivuttaka (Iti. 1.22) című szuttában,[5] a következők szerepelnek: adakozás (dánassza), önképzés (damassza) és önmegtartóztatás (szannyamasszá). Később, ugyanebben a szuttában a következő hármas szerepel: adás (dána), mentálisan nyugodt élet (szama-csarija) és jó szándékú tudat (mettá-csitta).[5]

Érdemszerzés[szerkesztés]

A buddhista szerzetesek a tudatosság, a meditáció, kántálás és egyéb szertartások révén tesznek szert érdemekre.

A poszt-kanonikus szövegmagyarázatok hét olyan cselekedetet határoznak meg, amelyeket a világi követők végezhetnek az érdemszerzés érdekében:

  1. Adakozás - alamizsna (dána)
  2. Erények betartása (síla)
  3. Elmélyedés kifejlesztése (bhávaná)
  4. Mások tisztelete (apacsajana-maja)
  5. Segítségnyújtás (vejjavaccsa-maja)
  6. Érdem felajánlása (vagy átadása) mások számára (pattidana-maja)
  7. Örvendeni mások érdemeinek. (pattanumodana-maja)
  8. A tanítások meghallgatása (dhammasszavana-maja)
  9. Mások tanítása (dhammadeszana-maja)
  10. Saját nézetek kijavítása a tanítások szerint (ditthudzsukamma)[6]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Skilton, Andrew. A Concise History of Buddhism (A buddhizmus rövid története, fordította: Agócs Tamás). Windhorse Publications, 108. o. (1997). ISBN 0-904766-92-6 
  2. (2009. szeptember 23.) „THE DISCOURSE ON THE TEN WHOLESOME WAYS OF ACTION”. Undumbara Garden. (Hozzáférés: 2014. november 13.)  
  3. Upalavanna (n.d.) Archiválva 2016. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, szutta 6.
  4. Walshe (1995), 485. o.
  5. a b Thanissaro (2001).
  6. D. A.III.999 - Payutto (1997), 20. fejezet, "A hívő"

Források[szerkesztés]

  • Bechert, Heinz. Buddha-field and transfer of merit in a Theravāda source, 95-108. o. (1992) 
  • Gethin, Rupert. Foundations of Buddhism. Oxford University Press (1998) 
  • Payutto, P.A. (1997, ford. thai nyelvről Bruce Evans). A Constitution for Living. Buddhadhamma Foundation
  • Rhys Davids, T.W. & William Stede (szerk.) (1921–5). The Pali Text Society’s Pali–English dictionary. Chipstead: Pali Text Society.
  • Thanissaro, Bhikkhu (ford.) (2001). The Group of Ones §22 (Iti. 1.22) - Access to insight
  • Upalavanna, Sister (n.d.). Anguttara Nikaya 8.4, Dānavaggo: On giving gifts - a "Puññakiriyavatthusuttaṃ" - Metta.lk[halott link]
  • Walshe, Maurice O'C. (1995). The Long Discourses of the Buddha: A Translation of the Digha Nikaya. Somerville, MA: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-103-3.