Mireisz László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mireisz László
A Tan Kapuja Buddhista Főiskola dharma-termében, 2013-ban.
A Tan Kapuja Buddhista Főiskola dharma-termében, 2013-ban.
Született1950február 2. (74 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaíró, filozófus, tanító
IskoláiKőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet
A Wikimédia Commons tartalmaz Mireisz László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mireisz László (Budapest, 1950. február 2. –), író, spirituális tanító, filozófus, a magyarországi buddhizmus képviselője, a Tan Kapuja Buddhista Egyház elnöke, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanítója, a Tejút Buddhista Pedagógiai Központ alapítója.

Életrajza[szerkesztés]

1950-ben született Budapesten. A Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett, a Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézetben – amelynek később tanszékvezető tanára lett – 1982-ben szentelték pappá. 1982-től három éven át élt elvonulásban, majd 1985-től szintén három évig közösségi elvonulásban az Uszó Elvonulási Központban (Bükk).

1993-tól a keleti tanítások és a magyar hagyomány ötvözéséből született „javas” út kidolgozását és a Javaskönyv összeállítását végezte, 1997-ben pedig megalapította a Tejút Iskola Közalapítványt. 1999-től a Tan Kapuja Buddhista Egyház vezetője, valamint a SZINTÉZIS Szabadegyetem egyik előadója. Írói, zenei és egyéb munkái mellett előadásokat tart az ájurvédikus gyógyászat, a taoizmus, a hermetika és általában az orákulum-rendszerek körében, a keleti tanítások és gyakorlatok átültetése és népszerűsítése, illetve a keleti és a nyugati létszemlélet közeledése érdekében. Munkájának lényegi elemei közé tartozik a buddhista tanok átadása elméleti és gyakorlati szinten, a Tejút Iskola Közalapítvány keretén belüli tanárképzés, illetve a keleti és a nyugati létszemlélet közeledését célzó előadások és tanfolyamok vezetése.

Munkássága[szerkesztés]

Közreműködései[szerkesztés]

Világokon át – Barangolás a metafizika birodalmában[szerkesztés]

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola dharma-termében készült 2013-ban.

A Lőrincz Gabriella vezette és szerkesztette, 1999-ben induló Világokon át – Barangolás a metafizika birodalmában című, integratív emberi megismerést célzó műsor több részében is megszólalt:[1]

  • 3. rész: Őselemek, őstörvények: a mindenség pillérei – Gondoltunk-e már arra, hogy a négy őselem testünknek is alkotója, sőt pszichénk állapota is leírható vele? Vagy, hogy az „anyag-energia-információ” elvontnak tűnő hármassága a „test-lélek-szellem” egységére rímel? Szó lesz ezen kívül az akupunktúra ősi gyógymódjáról, s az ősrobbanás-elmélet hiányosságairól is.
További közreműködők: Dr. Simoncsics Péter, Héjjas István, Dúl Antal, Prof. Dr. Tóth Tibor[2]
  • 5. rész: Az élet lehelete: céllal, céltalanul? – Áll-e valamilyen szellemi erő, vagy rendező elv az általunk ismert világ hátterében, vagy vakvéletlenek önkénye vetett minket abba az állapotba, amit életnek nevezünk? Tartható-e még mindig a materialisztikus szemlélet kizárólagossága az eredet kérdésében? Miben ragadható meg életünk lényege és célja? Miért fontos tudni mi az a „pszi-mező”?
További közreműködők: Prof. Dr. Tóth Tibor, Grandpierre Attila, Dúl Antal, Paulinyi Tamás[3]
  • 7. rész: A tudatos élet – Itt a Földön egyedül az ember az, akire a magasabb tudatosság, - mint lehetőség - bízva van. Csupán mi, emberek vehetjük észre, hogy a létezésnek távlatai és fokozatai vannak, s hogy tekintetünket magasabb horizontokra is emelhetjük. Tudatosságunk egyben a szabadságunk is. Kérdés, élünk-e vele? Azzá válunk-e, akik lehetnénk?…
További közreműködők: Müller Péter, Sári László, Bakos Attila, Dúl Antal[4]
  • 12. rész: Az Ég akarata: asztrológia, Ji king, Tarot – A sorozat utolsó részében a három ősi, autentikus önismereti rendszer kap szót. Önmagában is elgondolkodtató, hogy komplett, csorbítatlan formájukban fennmaradtak; így koherens jelrendszerként ma is szolgálhatják a hozzáfordulókat. Kultúrtörténeti értékként is, de főleg életünk aktív, segítő társaiként – rászolgálnak az előítélettől mentes látásmódra.
További közreműködők: Tarr Bence, Müller Péter és Kazanlár Emil[5]

Publikációi[szerkesztés]

Könyvei[szerkesztés]

  • szerk.: Percze Krisztián: A taoizmus és a Változások könyve / a Ji King szellemi háttere és belső összefüggései. Harmadik Évezred (1997). ISBN 963-85810-0-x 
  • A taoizmus és a Változások könyve / a Ji King szellemi háttere és belső összefüggései. Vizsom Kiadó (2002). ISBN 963-204-771-0 
  • szerk.: Laár Dávid: A Változások könyve örök igazságai. Vizsom Kiadó (2002). ISBN 963-204-771-0 
  • szerk.: Laár Dávid: Jógama / A hét világ jógája, avagy a tradicionális jóga a modern korban. Vizsom Kiadó (2003). ISBN 963-206-621-9 
  • szerk.: Csörgő Zoltán: A magyar vallás, Pogány mítosz sorozat, Vizsom Kiadó (2003). ISBN 963-212-604-1 
  • szerk.: Paradigma Kft: A semmi virágai / Válogatás a középkori indiai buddhizmus mágikus-misztikus tanításaiból, fordítás, Vizsom Kiadó (2006). ISBN 9789630607025 
  • F. Várkonyi Zsuzsanna, Popper Péter. Önzés és csalódás / A bennünk lakó árnyék. Paradigma Kft (2006). ISBN 9789637168505 
  • A Taoizmus és a Ji King, Pogány mítosz sorozat, Harmadik Évezred Kiadó (2013). ISBN 9789638581068 
  • A magyar efemerida 1921-2030. Paradigma (2008). ISBN 9789630657600 

A Javaslapban megjelent írásai[szerkesztés]

1998[szerkesztés]

  • A görög orvosi iskolák. Javaslap, I. évf. 1. sz. (1998. január) 12. o.
  • Az aranyszarvas anyaga. Javaslap, I. évf. 2. sz. (1998. február) 9. o.
  • A szkíta létkerék-tegezveret. Javaslap, I. évf. 3. sz. (1998. március) 4. o.
  • A magyar név eredete. Javaslap, I. évf. 2. sz. (1998. április) 16. o.
  • A szkíta zablapálca és a javas út. Javaslap, I. évf. 5. sz. (1998. május)
  • A hagyomány, mint a javas út kiindulópontja. Javaslap, I. évf. 6. sz. (1998. június)
  • Az időkerék-tan. Javaslap, I. évf. 7. sz. (1998. július)
  • A nőiség szerepe a javas úton. Javaslap, I. évf. 8. sz. (1998. augusztus)
  • A druidákról. Javaslap, I. évf. 8. sz. (1998. augusztus)
  • A napfogyatkozás éve. Javaslap, I. évf. 9. sz. (1998. szeptember) 4. o.
  • Szeretet – tudás – erő. Javaslap, I. évf. 10. sz. (1998. október) 4. o.
  • Laár András – Percze Krisztián: Javasjós. Javaslap, I. évf. 10. sz. (1998. október) 29. o.
  • A régi magyar vallási tisztségek hierarchiája 1. Javaslap, I. évf. 11. sz. (1998. november)
  • A régi magyar vallási tisztségek hierarchiája 2. Javaslap, I. évf. 12. sz. (1998. december) 4. o.

1999[szerkesztés]

  • Az önfegyelmezés éve. Javaslap, II. évf. 1. sz. (1999. január) 8. o.
  • Dr. Nehéz Rudolf emlékére. Javaslap, II. évf. 2. sz. (1999. február) 4. o.
  • A tudatfolyamatok. Javaslap, II. évf. 3. sz. (1999. március) 4. o.
  • A tudatfolyamatok. Javaslap, II. évf. 3. sz. (1999. március) 4. o.
  • A tudatfolyamatok. Javaslap, II. évf. 3. sz. (1999. március) 4. o.
  • A tudatfolyamatok. Javaslap, II. évf. 3. sz. (1999. március) 4. o.

2008[szerkesztés]

  • Jelen-Lét: A végtelen. Javaslap, IX. évf. 2. sz. (2008. február 19.) 2. o.
  • Kovács Gábor: Jóslás. Javaslap, IX. évf. 2. sz. (2008. február 19.) 17. o.

Fordításai[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lőrincz Gabriella: Világokon át / Közreműködők. (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)
  2. Világokon át / Őselemek, őstörvények: a mindenség pillérei. port.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)
  3. Világokon át / Az élet lehelete: céllal, céltalanul?. port.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)
  4. Világokon át / A tudatos élet. port.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)
  5. Az Ég akarata: asztrológia, Ji king, Tarot. port.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Dharma-karma. Tisztelgő kötet Mireisz László 60. születésnapjára; szerk. Jeszeniczky Ildikó, Csörgő Zoltán; Harmadik Évezred–Ganapati, Nagykovácsi, 2010 + CD