Grandpierre Attila

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Grandpierre Attila
A Chapman Egyetemen, 2011-ben
A Chapman Egyetemen, 2011-ben
Születési neve Grandpierre Attila
Született 1951. július 4. (63 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Szülei Grandpierre K. Endre
Rideg Erzsébet
Foglalkozása csillagász, zenész, énekes, író, költő
Iskolái ELTE TTK
MTA
Fontosabb szerepei Csillagász
Kutya éji dala
Díjak Párhuzamos Kultúrért Díj 2012

Grandpierre Attila weboldala
Grandpierre Attila MySpace oldala
Grandpierre Attila az IMDb-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Grandpierre Attila témájú médiaállományokat.

Grandpierre Attila (Budapest, 1951. július 4. –) magyar zenész, énekes (a Vágtázó Halottkémek, Vágtázó Csodaszarvas és Vágtázó Életerő együttesek alapítója). Csillagász, a természettudomány doktora, a fizikai tudományok (csillagászat) kandidátusa, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Író, költő, a Magyar Írószövetség tagja.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előélet, tanulmányok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1981-ben[5]

1951. július 4-én született Budapesten, Grandpierre K. Endre és Rideg Erzsébet gyermekeként.[6] Természettudományos munkáiban az Attila, máshol az Atilla névalakot használja.

Az ELTE TTK fizikus-csillagász szakán diplomázott 1974-ben, majd ugyanott doktorált 1977-ben.[7] Kandidátusi fokozatot szerzett 1984-ben, az MTA Fizikai Osztályának Csillagászati ágán.[8]

Tudományos munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1983-ban négy hónapig a bjurakani csillagvizsgálóban dolgozott Viktor Ambarcumjan akadémikus mellett.[9] 1994–1998 között a Budapest Klub Közösségi Tudatmezők nemzetközi kutatócsoportjában egy huszonhat tagú csoportnak volt a vezetője László Ervin professzor munkatársaként.[10][11] Nemzetközi tudományos folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. Megszervezte az „Astronomy and Civilization” című nemzetközi tudományos konferenciát,[12][13] amelynek Budapest adott otthont 2009-ben. A zene kozmikus jelentőségének felismerése, valamint Bauer Ervin elméleti biológiája tudományos alkotómunkájának két fő meghatározója. Ennek okán hívták meg a kaliforniai Chapman Egyetemre, ahol 2011-ben fél évig a Computational Science Team vendégprofesszora volt.[14][15] Itt kutatási tervei alapján vizsgálták az élet lényegét és az élet matematikai megközelítését, amelynek célja, hogy a matematika, a zene, Bauer elméleti biológiája és a kvantumfizika kapcsolata alapján kidolgozzák az élet lényegének matematikai-fizikai leírását.[15]

Az MTA Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.[16] Kimutatta, hogy a csillagáramlások a hangsebességnél robbanásosan állnak le, a bolygók árapályereje nukleáris instabilitást okoz a Nap magjában, a flerkitörések a csillagok magjából indulnak, valamint, hogy a Nap és a világegyetem élő természetű.[7] A New Scientistben (a 2007. január 25-i szám 12. oldalán) egész oldalas cikk ismerteti az jégkorszakok eredetének a Nap magjának hőmérséklet-változásaival kapcsolatos új modelljét Grandpierre elmélete és Robert Ehrlich, (az amerikai George Mason Egyetem professzora[17]) ezen alapuló számításai alapján.[18] Felfedezte, hogy a biológia alapelve a legkisebb hatás elve általánosabb alakjaként, a legnagyobb hatás elveként fogalmazható meg. A legkisebb hatás elve a biológiát megalapozó legnagyobb hatás elvéből a végpontválasztás képességének nullához tartásakor adódik.[19]

Fő természettudományos kutatási területei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A naptevékenység eredete, a Nap élő vagy élettelen természete, a világegyetem élő természete, komplexitás-elmélet, nemegyensúlyi termodinamika, elméleti biológia, a fizika, a biológia és a pszichológia első elvének egységes elmélete, az élet komplexitási mérőszámainak elmélete, a természettudomány egységes elméletének megalapozása, az ember és a világegyetem kapcsolatának kutatása.[20] Ezekben a témákban több mint 350 tanulmánya és hat könyve jelent meg.

Fő őstörténelmi kutatási területei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Minden, ami él, mágikus törvények uralma alatt áll, mert nemcsak képes az önirányításra, de képes elérni önmaga legteljesebb kifejlődését.”

– Grandpierre Attila: Karácsony; 37. oldal

A Kárpát-medence és az eurázsiai síkság népeinek őstörténelme, műveltségtörténelme, az emberiség őstörténelme, az őskor tudománya, filozófiája, művészete, a „mágikus gondolkodás” (Grandpierre K. Endre által megalkotott és feltárt[21]) fogalma és kutatása, a mágusok szerepe az őstörténelemben, a székelyek őstörténelme, ősi ünnepeink feltárása, társadalomelmélet, az őskor és az ókor oktatási rendszerei. Ezekben a témákban több, mint ötven tanulmánya, és öt könyve jelent meg, melyek megíráshoz a témakör irodalmát használja fel, ami túlnyomó részt angol nyelvű szakirodalmat jelent.[22][23][24] Tagja a Zürichi Magyarok Történelmi Egyesületének (ZMTE).[25]

Írott munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szépirodalmi művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1994 – A Mindenség őrjítő varázsa – agyrakéták Seneca Kiadó, Budapest[11]
  • 2000 – Emeletes mesehajó[Mj. 2] – Elmeutazás a csillagerőhöz LAZI Kiadó, Szeged[26]
  • 2013 – Apám szíve dobog bennem – Titokfejtő Kft., Budapest[27][28]

Ismeretterjesztő művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több mint háromszáz természetfilozófiai írása, tanulmánya jelent meg magyar folyóiratokban (Harmadik Szem,[29] Elixír,[30] Természetgyógyász Magazin[31]). Továbbá rendszeresen ír a KAPU magazinba is, ahol rovatvezető is egyben.[32]

Történelmi tárgyú művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Királyi mágusok ősnépe a magyar című könyv borítója
  • 2006 – Atilla és a hunok, (Grandpierre K. Endre társszerzővel), NapKút Kiadó, Budapest[33]
  • 2006 – Karácsony. Barrus Könyvkiadó[34]
  • 2007 – Királyi mágusok ősnépe: a magyar, Hun Idea Könyvkiadó, Budapest[35]
  • 2009 – Fejezetek a székelység őstörténetéből, (Orbán Dezső társszerzővel), Kárpátia Könyvműhely[36]
  • 2011 – Grandpierre K. Endre emlékezete. Magyarságtudományi Füzetek 9. szám (Magyarok Világszövetsége)[37]

Természetfilozófiai művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2000 – A magyar kultúrkör népeinek felfogása az élő Világegyetemről (a „Kiálts Telyes Torokal” című könyvben). Polar Alapítvány, Budapest[38]
  • 2002 – Az élő Világegyetem könyve. Válasz Könyvkiadó, Budapest[39]
  • 2004 – Életünk és a Mindenséget átható rend. Barrus Könyvkiadó, Budapest[40]
  • 2005 – A lélek halhatatlansága. Tanulmánykötet. Barrus Könyvkiadó[41]
  • 2011 – Astronomy and Civilization in the New Enlightenment, Springer, New York[13]
  • 2012 – Az élő Világegyetem könyve. Titokfejtő Könyvkiadó.[42]

Szerkesztőbizottsági tagságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar és nemzetközi tudományos folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja a World Futures. The Journal of General Evolution[7], a Noetic Journal. An interdisciplinary scientific journal of the cosmology of consciousness[7] és a Neuroquantology. An Interdisciplinary Journal of Neuroscience and Quantum Physics[43] folyóiratoknál, valamint rovatvezető a KAPU, az értelmiség magyar folyóirata szerkesztőségében.[32]

Írásban megjelent további művei, alkotásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Polisz folyóirat 2011 áprilisi számában több verse is megjelent.

Zenei tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„A zene hatására kiemelkedhetünk egyéni világunk kereteiből, minden érzést átélhetünk, az érzések teljességét, az érzésvilágokat önmagukért és önmagukban, mint a világ elemi egységeit, s a korlátlan számú érzésvilág összhangját átélve társakat találunk legszemélyesebb érzéseinkhez, felismerjük, hogy felfedezetlen sorsközösségben élünk egymással.”

– Grandpierre Attila: A punk-zene, mint a sámánisztikus népzene újraéledése (Jó Világ, bölcsész-antológia, 1983)

A Vágtázó Halottkémek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1991-ben a Vágtázó Halottkémek tagjaival. Balról jobbra: Balatoni Endre, Sidoó Attila, Soós Lajos, Grandpierre Atilla, Ipacs László és Németh László

Grandpierre Atilla már hétévesen kijelentette, hogy énekes lesz. Mivel öt éves korában kifejtette, hogy neki csillagásznak kell lennie, mert a Nappal kell foglalkoznia, szülei megkérdezték, hogy akkor mégis melyik lesz. Azt felelte, hogy mindkettő. Bár a későbbi évek során ezeket a kijelentéseket elfelejtette, végül mégis mindkettő megvalósult.[44]

Kamaszkorától fogva keleties, müezzin-énekekre, valamint ősi mondókákra emlékeztető, rendkívüli erejű zenék születtek benne, minden külső befolyástól függetlenül. Ez ötvöződött benne Édesapja szellemiségével. 1974-ben fedezte fel a közép-ázsiai, Mongóliában fennmaradt ősi népzenét.[45] Ezeket, valamint különleges zenei gyűjteményét, alapvetően új világfelfogását, egyedi látókörét és szintén egyedi zeneértelmezését megosztotta baráti társaságával (Ipacs Lászlóval, Czakó Sándorral és Molnár Györggyel), s velük 1975-ben megalapította a Vágtázó Halottkémek nevű együttest.[44] Célja, és így a zenekar célja is – többek között – az volt, hogy a világ legjobb és legvadabb zenekarát hozzák létre.

A hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején a zenekar tagjait, köztük Grandpierre-t is zaklatta az akkori rendőrség. Őt első számú közellenségként is emlegették.[46] Az 1999-ben kiadott Naptánc című album után a zenekarban megromlott hangulat miatt kilépett a zenekarból.[47] 2001-ben a Vágtázó Halottkémek végül fel is oszlott.[48] 2012 decemberében az együttes új lemezt adott ki[49] Veled haraptat csillagot! címmel. Barcsik Géza szerint a lemez nagyon friss és erős, a VHK korai, sokak számára legfontosabb időszakát idézi.[50]

A Vágtázó Csodaszarvas és a Vágtázó Életerő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány év szünet után, 2005-ben létrehozta Vágtázó Csodaszarvas nevű együttest,[51] amelyben visszatérhetett eredeti zenekartervéhez, hogy olyan együttest hozzon létre, amely az ősi, mágikus népzenéhez még közelebbi zenéket ősi népi hangszereken szólaltatja meg.[52]

A Vágtázó Csodaszarvas koncertjén 2011. szeptember 7-én

Az együttesek és lemezeik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vágtázó Halottkémek (1975 – 2001. január)[53][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1988 – A Halál móresre tanítása[54]
  • 1990 – A világösztön kiugrasztása[55]
  • 1992 – A Semmi Kapuin Dörömbölve[56]
  • 1994 – Óriás tér![57]
  • 1996 – Az Éden visszahódítása, 1. rész[58]
  • 1998 – Az Éden visszahódítása, 2. rész[59]
  • 1999 – Naptánc[60]
  • 2012 – Veled haraptat csillagot![61]

Vágtázó Csodaszarvas (2005–)[62][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vágtázó Életerő (2008–)[68][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2009 – Forgószél! VHK-idéző[69]

Megjelenései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudományos és ismeretterjesztő előadásokon[Mj. 3][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2004 és 2008 között többször tartott előadást a Filozófiai Vitakör által megrendezett előadásokon:

  • 2004. március 25. (MOM Park): Dialógus a hunokról (Detre Csabával)
  • 2004. május 18. (XII. kerületi Művelődési Központ): Attila és a hunok - Kolozsvári Grandpierre Endre munkássága és szellemi öröksége
  • 2006. február 16.: Dinamikus jelenségek a Nap magjában
  • 2008. február 29. (Kőbányai Szabó Ervin Könyvtár): A Világegyetem fogalma. Miért fontos a Világegyetem számunkra? („Az Univerzum” elnevezésű, egész napos konferencia keretén belül)[70]

Részt vett az Életfa Kulturális Alapítvány két rendezvényén:

  • 2004. május 19.: Az élő Világegyetem és a Mindenséget átható rend
  • 2006. november 2.: Az élő világegyetem a szkíta-magyar kultúrkör népeinek felfogásában - A legújabb tudományos eredmények és az őstudás[71]

A Magyarok VII. Világkongresszusán is tartott előadásokat:

  • 2008. augusztus 17. (Magyarok Háza): Az emberiség történelmének kulcsszereplői: az ősi mágusok tudományos-vallásos világképe (II. Őstörténeti konferencia – Hitvilág, Mítoszok, Legendák szekció)[72]
  • 2008. augusztus 19. (Magyarok Háza): A magyar világkép a jövőépítés alapja (A fény üzenete kulturális konferencia)[73]

2010. szeptember 13-án, október 11-én, november 8-án és december 6-án a Magyarok Világszövetsége megrendezésében saját, négyrészes előadás-sorozatot tartott Magyarság és Mindenség címmel:

  • 1. rész: A magyarság és a Mindenség közös lényege. A Mindenség végső titkai. A világrejtély a legelemibb kérdéseknél kezdődik. Milyen kapcsolat áll fenn a magyarság és a Mindenség között? Az ősi magyarság mibenléte. Magyarság és emberrévállás. Ősi magyar jelképek. Az ősi magyar világlátás és az ókori Kelet. Nemzeti jelképeink kozmikus értelme. A Mindenség üzenete a magyarság számára.
  • 2. rész: Az ősi magyar világlátás lényege. Sejtjeink világa. Hány sejtből áll a szervezetünk? Hogyan működnek együtt a sejtjeink? Milyen kapcsolat áll fenn sejtjeink és a Mindenség között? Miért létezik átöröklés? Miféle értelemmel bírnak a sejtjeink? A mikrokozmosz és a makrokozmosz kapcsolata. Sejtjeink üzenete a magyarság számára.
  • 3. rész: A magyarok Istene. A Világegyetem legnagyobb csodája: az élet. Az élet vallása. Az élet a mágikus világlátás központja. Az élet mágikus erői. Az élet lényegének felfedezése és üzenete a mai magyarság számára.
  • 4. rész: A Mindenség egyedülállóan csodálatos képességei. A természettörvények és a kozmikus értelem. Világító erő a Mindenség magjából. Az ősi magyar tudomány és művészet. Hogyan törhetünk ki szellemi korlátainkból? A Mindenség üzenete a mai magyarság számára.[74]

További előadásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Az Élő Világegyetem azt mondja, hogy a legnagyobb kiteljesedés felé, a legnagyobb alkotóerő kibontakozásával, a legmagasabb virágzás felé kell haladnod.”

– Grandpierre Attila: A fény születése[75]

Az élet titka – magyarok az élet titkának nyomában című előadásán
  • 2008. március 8. (Budakalászi Faluház): Az ősi magyar világkép. A napkirályok mágusainak szerepe a történelemben. (Tarsolyosok IX. és X. Országos Találkozóján)[76]
  • 2008. szeptember 6. (Szekszárd): A székelyek eredete[77]
  • 2008. október 17. (Sopron, Gyermek- és Ifjúsági Központ): Önazonosságunk helyreállítása – testi én és világén (IX. Soproni Mentálhigiénés Napok)[78]
  • 2008. október 18. (Izsák): A magyar őstörténet és a mágusok[79]
  • 2009. március 29. (Tabán mozi): Az élet lehelete: céllal, céltalanul? (a Világokon át – Barangolás a metafizika birodalmában sorozat egyes részeinek mélyebb elemzésének céljából létrehozott szemináriumán)[80]
  • 2009. augusztus 6. (Verőce, Csattogóvölgy): A székelyek eredete és őshonossága (IX. Magyar Sziget 3. napján)[81]
  • 2008. október 21. (Dombóvár): A magyar népzene ősrétegei[82]
  • 2008. december 1. (Tahitótfalu): A népmese igazsága, avagy miért eszik parazsat a paripa? – a karácsony gondolatának megjelenése a népmesében[83]
  • 2009. október 29. (Nagykáta): Székely koronázási szertartás. A székely kiváltságok jelentősége a magyarság jövőjére[84]
  • 2009. december 6. (Villányi út 11-13.): A világegyetem spirituális és tudományos felfogása (A Természetgyógyász magazin XIII. Ezoterikus Karácsonyi Fesztiválján)[85]
  • 2010. január 29. (Tab): Szent-Györgyi Albert és az élet lényege[86]
  • 2010. május 2. (Velence): Az ősi magyar népzene újjászületése (III. Velencei-tavi Hal-, Vad-, Bor- és Pálinkafesztivál) [Mj. 4][87]
  • 2010. május 15. (Zichy Park Hotel): Boldogság: az emberi világtörvény (Selfness Harmónia Napok III.)[88]
  • 2010. december 7. (Gyöngyös): A Mindenség és a magyarság kapcsolata. A Mindenség végső titkai[89]
  • 2010. december 13. (Algyő): Hogyan készüljünk Karácsony ünnepére? [4] (Karácsony című könyve alapján[90])
  • 2010. december 14. (Békéscsaba): Karácsony a magyar ősvallásban (A „Hazatalálás” előadássorozat keretében)[91]
  • 2011. augusztus 19. (Szatmárnémeti, EMNT székhelye): Alkotmányunk és az őstörténet[92]
  • 2011. szeptember 28. (Budapest, Farkasréti Általános Iskola): Az élet titka – magyarok az élet titkának nyomában. (Beszámoló féléves kutatóútjáról Kaliforniában)[93]
  • 2012. december 3. (Pécs, Tudásközpont): Karácsony - könyvbemutató[94]
  • 2012. december 5. (Nyíregyháza, Városmajori Művelődési Ház: Atilla és a hunok[95]
  • 2012. december 10. (Budapest, Két Hollós Könyvesbolt): Az Élő Világegyetem Könyve - könyvbemutató[96]
  • 2012. december 17. (Biatorbágy, Faluház): A Fény születése[75]
  • 2013. január 14. (Kecskemét, Hírös MAG): Az Élő Világegyetem Könyve - könyvbemutató[97]

Műsorokban, filmekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Privát rocktörténet című műsorban

2004-ben többedmagával közreműködőként szerepelt az 1999-ben induló Világokon át – Barangolás a metafizika birodalmában sorozat Az élet lehelete: céllal, céltalanul? című részében. Az epizódban megszólaltatott további személyek Tóth Tibor informatikus professzor doktor, Dúl Antal teológus, Paulinyi Tamás para-kutató és Mireisz László filozófus voltak.[98]

Korábbi években feltűnt játékfilmekben is. Ezek közül a legismertebb a Kutya éji dala, amelyben a Csillagászt alakította, és amelyet Bódy Gábor rendezésében, 1983-ban készítettek.[99] Rövidebb szerepben, de önmagát alakította az 1990-es, a Michael Winterbottom rendezésű Ne törődj velem (Forget About Me) című filmben.[100] Riportalanyként volt látható a Filmmúzeum csatorna által készített (szerkesztő: Gellért Gábor) Privát rocktörténet című sorozat 47. részében, amelyben a Vágtázó Halottkémek együttes története került bemutatásra. Az adást először 2008. szeptember 4-én adta le a csatorna.[101]

A Duna TV 2009. január 17-én mutatta be az első részét az Őstitkaink című történeti magazinnak.[102] Grandpierre Attila a sorozat több részében is látható.[103] Ezek közül az egyik legismertebb a tatárlakai leletről szóló beszélgetés.[104] 2011. november 17-én szerepelt a Valaki című műsorsorozatban, amely a Magyar Televízión volt látható. A műsorban az életéről, és munkásságáról készítettek interjút.[105] A Vágtázó Halottkémek együttesről készült, az Akik móresre tanították a halált című zenés dokumentumfilmben riportalanyként és archív felvételeken is feltűnik a zenekar több tagjával együtt.[106] A filmet 2012. május 31-én bemutatták be.[107]

2013-ban a róla készült portréfilm bekerült Magyarország Videós Arcképcsarnokába.[108][109]

Együtteseinek jelentősebb fellépésein[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2005 december – 2011 szeptember között[4][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2005. december 5. (Budapest Petőfi Csarnok): – A Vágtázó Csodaszarvas legelső koncertje, valamint a Tiszta forrás lemez felvételei erről a koncertről készültek.
  • 2009. február 6. (Sopron, Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ):A Vágtázó Csodaszarvas Végtelen Ázsia! lemezbemutató koncertje.
  • 2009. augusztus 27. (Hajdúböszörmény): Vágtázó Csodaszarvas koncert az Országos Főépítész Konferencián
  • 2010. február 5. (Dürer Kert): A Vágtázó Életerő Vágtázó Halottkémeket idéző Forgószél című lemezbemutató koncertje
  • 2010. április 9. (A38 Hajó): Vágtázó Csodaszarvas koncert, valamint aranylemez-átadás és lemezfelvétel
  • 2010. szeptember 5. (West Balkán): Vágtázó Életerő és Jello Biafra and the Guantanamo School of Medicine koncert
  • 2010. december 17. (A38 hajó) A Vágtázó Csodaszarvas Csillaglovaglás című lemezének élő lemezfelvétele
  • 2011. szeptember 9. Különleges Csillaglovaglás koncert Thomas Gundermann (marokkói duda) és Kobza Vajk (pengetős hangszerek) közreműködésével
  • 2011. szeptember 10. (Békéscsaba): Lemezbemutató (Csillaglovaglás) koncert az V. Bioritmus Fesztiválon

2011 decemberétől –[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2011. december 23. (A38 hajó): Karácsonyi, lemezbemutató nagykoncert Vendégek: Dr. Hoppál Mihály (az Európai Folklór Intézet igazgatója) és a Fanfara Komplexa.[110]
  • 2012. január 25. (Dürer Kert): Vágtázó Csodaszarvas koncert[111]
  • 2012. április 28. (Komárom, Monostori Erőd) Vágtázó Csodaszarvas koncert – a MediaWave Fesztivál keretén belül[112]
  • 2012. május 4. (Fonó): Vágtázó Csodaszarvas koncert[113]
  • 2012. május 5. (Klebelsberg Kultúrkúria): Vágtázó Csodaszarvas koncert[114]

Kritikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudományos munkásságáról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Királyi Hírlapon, a tatárlakai korongról készült műsor bemutatásának bevezetőjében a szerző jellemzése szerint Grandpierre Attila „egyik fontos szellemi vezetője nemzetünknek, mivel értékes kutatásokkal és könyvekkel gazdagította a magyarság történelmét és tudásanyagát.”[104]

„A nemzetközileg is elismert csillagász, filozófus, őstörténet-kutató, zenész egyik legsokoldalúbb, legizgalmasabb egyénisége a hazai tudományos- és művésztársadalomnak.”[115]

Zeneiségéről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grandpierre a Vágtázó Halottkémek 26 éve alatt a kortárs magyar zene ikonjává vált.
– Dudich Ákos[116]
A Vágtázó Halottkémek egyik 1987-es fellépése. Balról jobbra: Soós Lajos, Grandpierre Attila és Balatoni Endre

A Magyar Nemzet Vágtázó dallamok ereje című cikkének szerzője szerint Grandpierre mindig lélekből énekel. Elveszíti önmagát a színpadon, hagyja, hogy eszközzé váljon a zene kezében, s annak üzenetét közvetítse.[117] Szintén a Magyar Nemzetben jelent meg az a kritika, amelynek szerzője, Kiss Eszter Veronika azt írja le, hogy Grandpierre Attilát leginkább táltosnak nevezné (Megérezni, mi is az igazi vágtázás – 2009. április 27.).[118][119]

A Magyar Narancs 2006 március 26-i számának 45. oldalán szereplő cikkben megemlíti, hogy személyében egy olyan énekest láthat a közönség, aki szuggesztív előadásmódjával valósággal megőrjítette hallgatóságát határon innen és túl.[120] 2007 februárjában a MetalNews a Tiszta forrás című lemez megjelenésével kapcsolatos írásának szerzője szerint Grandpierre Atilla volt maga a Vágtázó Halottkémek.[64] A Diplomacy and Trade magazin 2009. július 24-én megjelent, Magyarország a népzene bölcsője című írásában Réka A. Francisck kijelenti, hogy Grandpierre Atilla egyike a magyar néphagyományokat újra felfedező revival mozgalom vezető alakjainak.[121]

Németh László (más néven „Fritz”) arra a kérdésre, hogy mi a titka annak, hogy a VHK rajongótábora újra és újra megújul, generációkon keresztül a következőt válaszolta: „Grandpierre Atilla. Nem vicc. Minket is ő tart életben. Ő a mi titkunk. Az ő titka pedig mi vagyunk”.[122] Molnár Lajos („Lujo”) elmondása szerint Grandpierre Atillának „ugyanolyan átütő a személyisége, pontosabban a kisugárzása, mint David Bowie-nak, Iggy Popnak, vagy Johnny Rottennek”.[123] Para-Kovács Imre, független újságíró 2011. január 28-án úgy jellemezte Grandpierre Atillát, hogy amíg a mikrofon mögé tud állni, addig a zenekar üzenete nem változik meg,[124] egy korábbi kérdésre válaszolva pedig kifejtette azon véleményét, miszerint „Grandpierre Atilla akkora távlatokban gondolkodik, hogy a kereszténységre anblokk úgy tekint, mint az emberiség egy modern, rövid kifutású zsákutcájára”.[125]

Díjai, elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2012 – Párhuzamos Kultúrért Díj[126]

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A felsorolás nem teljes!
  2. A cím szerepel az Az Éden visszahódítása II. album Tündérlány című dalának szövegében.
  3. A felsorolás nem teljes!
  4. A fesztiválon ugyanaznap még a Vágtázó Csodaszarvas együttessel koncertezett is.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vágtázó Halottkémek a port.hu oldalon
  2. Vágtázó Csodaszarvas a port.hu oldalon
  3. Interjú a Fémforgács.hu oldalon
  4. ^ a b c Grandpierre Attila előadásai 2005. augusztusa és 2011 szeptembere között
  5. Dudich (2011), 21. old.;
  6. Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1998), 388.
  7. ^ a b c d Grandpierre.hu
  8. MTA Fizikai Tudományok Osztálya (XI.)
  9. Dudich (2011), 269. old.;
  10. Leírás a kutatásokról
  11. ^ a b Életrajzi összefoglaló az EMIR.hu oldalon
  12. Astronomy and Civilization
  13. ^ a b Springer
  14. Chapman University
  15. ^ a b Dudich (2011), 177. old.;]
  16. Adatlapja az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet honlapján
  17. Robert Ehrlich professzor a George Mason Egyetem oldalán
  18. Science news and science jobs from New Scientist
  19. Cornell University Library
  20. Csillagászati napok a Dunán!
  21. Grandpierre K. Endréről a Magyarok Világszövetségének oldalán
  22. Grandpierre Attila: Ezredforduló a megelőző évezredek tükrében
  23. Grandpierre Attila: Az ősi magyar világlátás és Csodaszarvas-jelképünk eredeti értelme
  24. Grandpierre Attila: Az ősi magyar mágikus világlátás fennmaradt nyomai - 2. rész
  25. Az Alba Regalis oldalán
  26. Emeletes mesehajó (antikvarium.hu)
  27. [1]
  28. [2]
  29. Néhány írása, amelyek a magazinban megjelentek (Magyar Elektronikus Könyvtár)
  30. Kölcsey Ferenc Gimnázium
  31. Két cikkének megjelölése a Természetgyógyász Magazin oldalán
  32. ^ a b KAPU magazin Impresszum
  33. Atilla és a hunok (antikvarium.hu)
  34. Karácsony (antikvarium.hu)
  35. Királyi mágusok ősnépe: a magyar (antikvarium.hu)
  36. Fejezetek a székelység őstörténetéből (antikvarium.hu)
  37. Az írás a Magyarok Világszövetségének oldalán
  38. "Kiálts Telyes Torokal" (antikvarium.hu)
  39. Jávorszky Béla Szilárd interjúja Grandpierre Attilával a könyvről
  40. Jávorszky Béla Szilárd interjúja Grandpierre Attilával a könyvről
  41. A lélek halhatatlansága (antikvarium.hu)
  42. Újjászületett az Élő Világegyetem könyve
  43. Neuroquantology
  44. ^ a b Bemutatkozása saját oldalán
  45. Dudich (2011), 169. old.;
  46. Dudich (2011), 27. old.;
  47. Dudich (2011), 133. old.;
  48. Cikk a Magyar Narancs oldalán
  49. Viharock.hu
  50. Exkluzív: az új VHK-album borítója és interjú az alkotókkal a HangZorro oldalon
  51. Dudich (2011), 155. old.;
  52. Dudich (2011), 134-135. old.;
  53. Vágtázó Halottkémek a port.hu oldalon
  54. A Halál móresre tanítása adatai a földalatti.hu-n
  55. A világösztön kiugrasztása adatai a földalatti.hu-n
  56. A Semmi kapuin dörömbölve a földalatti.hu-n
  57. Az Óriás tér adatai a földalatti.hu-n
  58. Az Éden visszahódítása, 1. rész adatai a földalatti.hu-n
  59. Az Éden visszahódítása, 2. rész adatai a földalatti.hu-n
  60. A Naptánc adatai a földalatti.hu-n
  61. Zenehírek.hu
  62. Vágtázó Csodaszarvas a port.hu oldalon
  63. Cikk a Magyar Nemzet Online-on
  64. ^ a b A Tiszta Forrás lemez ismertetője a MetalNews oldalon
  65. A Piarista Mester Tanoda honlapján
  66. A KultúrPart oldalán
  67. A lemez megjelenéséről a magyarmenedék.com oldalon
  68. Interjú a Fémforgács.hu oldalon
  69. A lemez megjelenéséről a Magyar Narancs oldalon
  70. A Filozófiai Vitakör előadásainak 1973-2010 közötti listája
  71. Az Életfa Kulturális Alapítvány rendezvényeinek összesített listája
  72. A Magyarok VII. Világkongresszusa – II. Őstörténeti konferencia ismertetője a Magyarságtudományi Intézet oldalán
  73. A Magyarok VII. Világkongresszusa – A fény üzenete kulturális konferencia ismertetője a Magyarságtudományi Intézet oldalán
  74. Az előadás ismertetése a Napút oldalán
  75. ^ a b A Fény születése előadásról a Biatorbágyi Faluház oldalán
  76. A Tarsolyosok IX. és X. Országos Találkozója a Magyar Polgár Infón
  77. Az Erdélyi Polgár Info meghirdetése
  78. A IX. Soproni Mentálhigiénés Napok meghirdetése a Pro Kultúra Sopron nonprofit KFT oldalán
  79. Izsák hivatalos Weblapján
  80. A sorozat oldalán
  81. Verőce község honlapján
  82. Dombóvári Hírcentrum
  83. Ismertető Tahitótfalu Község Önkormányzatának oldalán
  84. Az előadás ismertetése a Tápiókultura oldalon
  85. A fesztivál ismertetője a Sunorange archívumában
  86. A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács oldalán a Szent-Györgyi Albert Emlékülésről
  87. A III. Velencei-tavi Hal-, Vad-, Bor- és Pálinkafesztivál ismertetője a Borászportálon
  88. A Selfness Harmónia Napok III. meghirdetése a Zichy Park Hotel oldalán
  89. A Szivárvány előadássorozat ismertetője a Mátra Főnix Közösség oldalán
  90. Algyő Nagyközség Oldalán
  91. Az előadás ismertetése a Napút oldalán
  92. Információ az előadásról az Erdély Online oldalán
  93. Újbuda oldalán
  94. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
  95. Szabolcs Online
  96. Fiatalok.info
  97. FényMagTár A Kecskeméti Hirös Mag Honlapja
  98. A Világokon át oldalán
  99. A Kutya éji dala című film a port.hu oldalon
  100. A Ne törődj velem (Forget About Me) című film a port.hu oldalon
  101. A boldogsag.net oldalon
  102. A műsor rövid bemutatása az Erdély.ma oldalon
  103. A műsor és részei a Duna TV archívumában
  104. ^ a b Grandpierre Attila értekezése a tatárlakai leletről
  105. A műsor Grandpierre Atilla oldalán
  106. A Akik móresre tanították a halált című film adatlapja a port.hu-n
  107. A Akik móresre tanították a halált című filmről a mozinéző.hu-n
  108. Magyarország Videós Arcképcsarnokáa
  109. A Magyarország Videós Arcképcsarnokának Grandpierre Attiláról szóló műsora
  110. Gothic.hu
  111. Mű-Hely Esték a Dürerben
  112. MediaWave Nemzetközi Film és Zenei Fesztivál
  113. Fonó Budai zeneház
  114. Klebelsberg Kultúrkúria
  115. A Tápiókultura oldalán
  116. Dudich (2011), 167.
  117. Vágtázó dallamok ereje, Magyar Nemzet 2005. december 5. (15. oldal)
  118. A kritika a Magyar Nemzet Online-on
  119. Dudich (2011), 296. old.
  120. Magyar Narancs - 2006. március 26. 45. oldal
  121. Réka A. Francisck: Magyarország a népzene bölcsője, Diplomacy and Trade magazin, 2009. július 24.
  122. Dudich (2011), 117. old.
  123. Dudich (2011), 41. old.
  124. Dudich (2011), 290. old.;
  125. Dudich (2011), 289. old.
  126. A Párhuzamos Kultúrért Díj díjazottjai a MediaWave Fesztivál oldalán

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]