László Ervin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
László Ervin
Született 1932. május 12. (82 éves)
Budapest, magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása Tudományfilozófus, író, eredetileg zongoraművész
Díjak

Conacreis Holistic Culture Prize ( 2009)  ; Assisi Mandir of Peace Prize (Assisi) ( 2005)

Pro Arte díj (Magyar Köztársaság Elnöke)( 1948) ; Japan Peace Prize [1]

László Ervin weboldala

László Ervin (Budapest, 1932. május 12. –) tudományfilozófus, író, eredetileg zongoraművész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Szakterülete az általános evolúció- és rendszerelmélet és a tudományfilozófia. [1]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már kilencéves korában, a Vigadóban adta elő első zongoraestjét a Magyar Filharmonikusok közreműködésével, emiatt zenei csodagyereknek tartották. Tizennégy évesen megkapta a Liszt Ferenc Zeneakadémia művészdiplomáját. 1947-ben megkapta a Liszt Ferenc zongoraverseny első díját, majd Genfben a nemzetközi zenei versenyén második helyezést ért el. 1948 tavaszán az Amerikai Egyesült Államokba költözött és 1966-ig híres zongoraművészként járta a világot.

Mivel utazásai során rengeteg kultúrával ismerkedett meg, felkeltette érdeklődését a tudomány és a filozófia is. Utóbbival először kisgyerekkorában találkozott, amikor nagybátyja Kantról mesélt neki. Utazásai közben a New York-i Columbia Egyetemnek és Társadalomkutatások Új Iskolájának szemeszterei hallgatta. 1959-ben kezdett tanulmányokat írni és 1962-ben a holland Martinus Nijhoff Kiadó könyv alakjában megjelentette ezeket. Első könyve, A társadalmi lényeg, felkeltette az európai és az amerikai filozófusok figyelmét is.[forrás?]

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudományos pályafutása a hatvanas évek elején kezdődött. 1961 és 1966 között a koncertek mellett a Friburgi Egyetem Kelet-európai Kutatási Intézetnek tudományos munkatársaként dolgozott. 1966-ban a Yale Egyetem Filozófiai Karának meghívására visszatért az USA-ba. 1967-ben az Indiana Egyetemen vendégtanárként zenét és esztétikát, az Akron Egyetemen filozófiai tanszékén tanított. 1969-ben New York Állam Egyetemének filozófia tanára volt.

Két folyóiratot szerkesztett, a The Journal of Value Inquiry-t és a The Philosophy Forum-ot, ezek mellett rengeteg könyvet írt, így 1970-ben elismerésképpen megkapta a párizsi Sorbonne Egyetem bölcsészeti és humanisztikai doktori címet.

1972-ben a Princeton Egyetemen előadásokat tartott a nemzeti kapcsolatokban alkalmazható általános rendszerfilozófiáról. Ekkor kezdett el foglalkozni a biológiai és fizikai fejlődés nézeteit, az emberi és társadalmi fejlődéssel egyesítő elméletével. Ennek eredményeképpen Aurelio Peccei felkérte, hogy a Római Klub számára készítsen egy tervezetet arról, mi legyen a kormányok, közösségek, üzletemberek feladata az 1970-es és 80-as években. Eme óriási munkához százharminc munkatársat kapott a világ számos országából.

Egyetemi katedráját ezután felcserélte az ENSZ Továbbképzési és Kutatási Intézetének (United Nations Institure for Training and Research, UNITAR) igazgatói székével. 1977-ben megjelent a Célok az emberiség számára című könyve. 1979-ben ismét az UNITAR számára dolgozott a nemzetközi társadalmi és gazdasági együttműködés programján. Ezzel kapcsolatban összesen 21 kötete jelent meg.

1984-től olaszországi házában, a legtöbb szabadidejében saját elméletei kidolgozásával foglalkozott a természet és társadalom egységességével kapcsolatban. A nyolcvanas években globális problémákról és saját fent említett elméleteiről publikált.

László Ervin tagja volt a Római Klubnak, a Nemzetközi Tudományos Akadémiának (International Academy of Science) és a Művészeti és Tudományos Világakadémiának (World Academy of Arts and Science). 1996-ban az Európai Evolúciós Ügyvezetés és Felsőfokú Tudományok Akadémiájának (The Europan Academy of Evolutionary Management and Advanced Studies) rektora, az Európai Kulturális Hatásokat Kutató Társulás (Europan Culture Impact Research Consortium) főtitkára, az UNESCO főigazgatójának tanácsadója és ő alapította a Budapest Klubot.

1999-ben többedmagával közreműködőként szerepelt a Világokon át – Barangolás a metafizika birodalmában sorozat első, Az anyag: káprázat, vagy valóság? című részében. Az epizódban megszólaltatott további személyek Héjjas István, Dúl Antal, Dr. Gelléri Júlia, Paulinyi Tamás és Szepes Mária voltak.[2]

2002 márciusában a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának és Természettudományi Karának díszdoktora lett.[3]

2006 decemberében László Ervin kiadta a Káoszpont című könyvét, mely a globális felmelegedési válságról szól.

Honlapjának állítása szerint kétszer jelölték Nobel-békedíjra,[4] azonban a Nobel-békedíj jelöltjeinek nevét a díjat odaítélő bizottság 50 évig titkosan kezeli, az erre vonatkozó állításoknak nincs hivatalos rangja.[5]

2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának külső tagja lett. [1] Az akadémiai székfoglaló előadásának címe: "Globális fenntarthatóság rendszerelméleti megvilágításban". [6] [7]

A szkeptikusok több alkalommal kritikákat fogalmaztak meg a jelenlegi tudományos paradigmával ütköző kijelentései miatt.[8][9][10][11][12]

Művei magyarul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zene, rendszerelmélet, világrend Bp.: Gondolat, 1986.
  • Döntés előtt Bp.: KIT, 1994.
  • Kozmikus kapcsolatok Bp.: Magyar Könyvklub, 1996.
  • Harmadik évezred Bp.: Új Paradigma, 1998.
  • A tudat forradalma Bp.: Új Paradigma, 1999. teljes könyv
  • Izgalmas idők Bp.: Magyar Könyvklub, 1999.
  • A rendszerelmélet távlatai Bp.: Magyar Könyvklub, 2001.
  • Meg tudod változtatni a világot Bp.: Magyar Könyvklub, 2002.
  • Káoszpont Bp.: Kossuth Kiadó, 2006.
  • Világváltás Bp.: Nyitott Könyvműhely, 2008.
  • Új világkép Bp.: Nyitott Könyvműhely, 2009.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Az MTA tagjai: László Ervin [1]
  2. A Világokon át oldalán
  3. A PTE díszdoktorai» Dr. László Ervin»[2]
  4. Ervin László Bio: - Angol nyelű önéletrajz: „Twice nominated for the Nobel Peace Prize”
  5. http://nobelpeaceprize.org/en_GB/nomination_committee/who-can-nominate/
  6. Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának székfoglaló előadásai» László Ervin»[3]
  7. video: László Ervin MTA székfoglaló előadás, 2010. október 12 »[4]
  8. Bencze Gyula: „Kiszera méra bávatag” – posztmodern módra, Népszabadság, 1997. február 15.
  9. Bencze Gyula: A harmadik évezred fantáziaképe, Magyar Tudomány, 1999. január
  10. Hraskó Gábor: László Ervin, a természettudományok díszdoktora, Szkeptikus blog, 2010. április 8.
  11. Németh Ferenc: A pszí-mező jelentősége a középiskolai fizikaoktatásban, 2011. május 23. (Hozzáférés: 2012. július 29.)
  12. Coyne, Jerry: HuffPo screws up evolution again (angol nyelven). whyevolutionistrue.wordpress.com, 2010. április 18. (Hozzáférés: 2012. július 29.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]