Petőfi Csarnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Petőfi Csarnok (2014)

A Petőfi Csarnok épülete Budapest egyetlen ifjúsági szabadidőközpontja. A Városligetben található, röviden csak PeCsa néven emlegetett csarnok népszerű könnyűzenei koncerthelyszín, évente több száz kulturális rendezvénynek és kiállításnak ad helyet, valamint számos közösségi klubot is működtet. A 930 m²-es belső nagytermen kívül egy 6000 fő befogadására alkalmas szabadtéri helyszínnel is rendelkezik.

A klubot 2011 őszén kiürítik, és az üzemeltető nonprofit kft. munkatársainak felmond a főváros, mivel 2012 elején végelszámolással megszünteti a társaságot.[1] Az épületet a benne üzemelő étterem vezetője veheti át.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Budai Ifjúsági Park korszerűtlenné válásának első figyelmeztető jeleire 1981-ben a KISZ Központi és Budapesti Bizottsága kezdeményezésére a Fővárosi Tanács az épület ifjúsági szabadidőközponttá való átépítése mellett döntött, és a rajzasztalon megszülettek egy új ifjúsági szórakoztató intézmény első vázlatai, amelyeket az egykori közel 5500 m²-es, ekkor már üresen álló volt BNV-pavilon köré rajzoltak a tervezők, név szerint Halmos György építész és Tihanyi Judit belsőépítész.

A Budai Ifjúsági Park állagának erőteljes romlása, majd 1984-es végleges bezárása miatt keresett a főváros akkori vezetése új helyszínt az ifjúsági szórakozás számára. Ennek nyomán került áttervezésre, majd hasznosításra a városligeti csarnok. Az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült Iparcsarnok helyére tervezett épület a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) egyik kiállítási helyszíne volt. Az épületet a háború után 1947-ben újjáépítették. majd a BNV 1974-es elköltöztetése után évekig a Rákóczi úti egykori Otthon Áruház bútorraktáraként használták.

Az ország gazdasági nehézségeinek mélypontján a főváros, a KISZ és az Állami Ifjúsági Bizottság által összeadott pénz nem volt elegendő a nagy belmagasságú, mintegy 45 000 m³ térfogatú csarnok egészének átépítésére. Így alakult ki, hogy a felső szinten ma a Közlekedési Múzeum repüléstörténeti múzeuma található (de csak tavasztól őszig tart nyitva, mert a fönti rész fűtésére már nem futotta).

Az új városligeti szórakoztató központ, a Petőfi Csarnok 1985. április 27-én nyílt meg, a Karthago együttes koncertjével.[3] Hosszú ideig ez volt a főváros egyetlen ifjúsági szabadidőközpontja. A korabeli viszonyokhoz képest korszerű hang- és fénytechnikával volt felszerelve, és hatalmas ventilátorok biztosították a nagyterem folyamatos levegőcseréjét. A belső dizájn azóta is igen sok vitát váltott ki, hiszen a csupasz betonfallal, amelyen látszanak a zsaluzásra használt deszkák nyomai, szinte „feleseltek” a piros ajtók, amelyek mindegyike népművészeti ihletettségű madár-virág festéssel volt díszítve. A szabadtéri színpad fedésének acélszerkezete és ponyvaborítása Majoros Gábor építész munkája. Ez annyira stabil építmény volt, hogy több mint húsz évig állt ellen az időjárás viszontagságainak.

A megnyitás óta eltelt időben a Petőfi Csarnok is fokozatosan korszerűtlenné vált. Teljes felújításáról, megszüntetéséről, elköltöztetéséről is esett már szó. A létesítmény megszüntetésének vagy teljes felújításának lehetőségéről az első cikkek 2011-ben jelentek meg az első cikkek. Ebben az évben PeCsát üzemeltető nonprofit társaságot végelszámolással megszüntették.[3] 2014 február végén a Városliget területére tervezett új Múzeumi Negyed beruházásáról tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a PeCsát lebontják, helyén park lesz.[3] Jövője kérdéses. Ennek ellenére a Petőfi Csarnok ma is Budapest kulturális életének egyik legfontosabb helyszíne.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfi Csarnok témájú médiaállományokat.