1984

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A(z) „1984” lehetséges további jelentéseiről lásd: 1984 (egyértelműsítő lap).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek

Évek: 1979 – 1980 – 1981 – 1982 – 1983 – 1984 – 1985 – 1986 – 1987 – 1988 – 1989

Tartalomjegyzék 1 Események 1.1 Január 1.2 Február 1.3 Március 1.4 Április 1.5 Május 1.6 Június 1.7 Július 1.8 Augusztus 1.9 Szeptember 1.10 Október 1.11 November 1.12 December 1.13 Az év során 2 Az év témái 2.1 1984 a filmművészetben 2.2 1984 az irodalomban 2.3 1984 a zenében 2.3.1 Albumok 2.4 1984 a tudományban 2.5 1984 sporteseményei 2.6 1984 a televízióban 2.7 1984 a jogalkotásban 2.8 1984 új világörökségi helyszínei 3 Születések 4 Halálozások 5 Nobel-díjak 6 Lásd még

[szerkesztés] Események

[szerkesztés] Január

• január 1. – Brunei önálló állammá válik.
• január 1. – Az AT&T távközlési vállalatbirodalmat a monopolellenes törvény alapján 24 önálló részre darabolják.
• január 3. - Tunéziában bevezetik a rendkívüli állapotot a kenyér árának emelése miatt kitört zavargások miatt.
• január 7. – Brunei a hatodik tagjává válik a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségének. (ASEAN)
• január 7. - Csao Ce-jang első kínai miniszterelnökként az USA-ba látogat.
• január 10. – az Egyesült Államok és a Vatikán felveszik a diplomáciai kapcsolatot.
• január 20. - zavargások Marokkóban az áremelések miatt.
• január 24. – piaci forgalomba kerül az első Apple Macintosh számítógép.

[szerkesztés] Február

• február 3. – A Challenger amerikai űrrepülőgép 10. missziójára indul, 3 fővel a fedélzetén, melynek keretében...
• február 7. – ...sor kerül az első köldökzsinór nélküli űrsétára (Bruce McCandless II és Robert L. Stewart).
• február 8. – Megkezdődik a XIV. Téli Olimpia Szarajevóban.
• február 13. – A pár nappal korábban elhunyt Jurij Vlagyimirovics Andropov helyére Konsztantyin Usztyinovics Csernyenkot választják meg az SZKP új főtitkárává.
• február 18. – Olaszország hivatalos államvallása újra a római katolikus lesz.
• február 22. - Irán offenzívát indít Irak ellen. Az USA és Nagy-Britannia hadihajókat vezényel a térségbe. Nemzetközi felháborodást kelt, hogy az irániak fiatalkorúakat is besoroznak.
• február 26. – Kivonulnak az amerikai tengerészek Bejrútból (Libanon)
• február 29. - Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök bejelenti a visszavonulását.

[szerkesztés] Március

• március 5. - Irán vegyi fegyverek alkalmazásával vádolja Irakot.
• március 6. – A brit szénbányászok 12 hónapos sztrájkjának kezdete.
• március 24. - Rómában 700 ezren tüntetnek a kormány gazdaságpolitikája ellen.

[szerkesztés] Április

• április 3. - egy héttel Sékou Touré elnök halála után katonai hatalomátvétel Guineában. Az új elnök Lansana Conté lesz.
• április 12. – Palesztin fegyveresek elrabolnak egy izraeli buszt 300 tússzal. Az izraeli erők megrohamozzák a buszt, 2 emberrabló és 1 túsz veszti életét, további két fegyverest elfognak a hatóságok, akiket később az izraeli titkos rendőrség halálra kínoz. Az ügy nagy botrányt kavar a titkosszolgálatokkal kapcsolatban.
• április 16. - másfélmilliós tüntetés São Pauloban a közvetlen elnökválasztásért.
• április 17. - Londonban a líbiai nagykövetségről rálőnek a Kadhafi-ellenes tüntetés résztvevőire. Nagy-Britannia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Líbiával.
• április 19. – Ausztrália beiktatja új himnuszát, valamint a zöld és arany színeket választja a nemzet színeivé.
• április 28. - Budapesten átadják a Skála Metro áruházat a Marx téren (ma: Nyugati tér).

[szerkesztés] Május

• május 8. – A Szovjetunió bejelenti, hogy bojkottálja a Los Angelesben tartandó XXIII. nyári olimpiát.
• május 11. – Ausztráliában bevezetik az 1 dolláros érmét.
• május 23. - Richard von Weizsäckert választják az NSZK államfőjének.
• május 27. - az első többpárti parlamenti választások Egyiptomban.

[szerkesztés] Június

• június 5. – A szaúdi légierő lelő egy iráni felségjelű Phantom F-4-es harci repülőt.
• június 5. – Indira Gandhi indiai miniszterelnök támadást rendel el az amritszári Arany-templom (a legszentebb szikh hely) ellen (Kék Csillag hadművelet), mert nem hajlandóak kiadni a szikh ellenállás vezetőjét. Ezért a rendeletéért Gandhi még ebben az évben merénylet áldozata lesz.
• június 6. - véget ér az NSZK-ban a 13 hétig tartó nyomdaipari sztrájk.
• június 8. - a wisconsini Barneveldt városa csaknem teljesen elpusztul egy tornádóban.
• június 24. - A 11 legeladósodottabb latin-amerikai ország konferenciája Cartagenában, melyen a nyugati országokat a kamatlábak csökkentésére szólítják fel.
• június 30. - Kanada miniszterelnöke John Napier Turner lesz.

[szerkesztés] Július

• július 12. - súlyos jégeső pusztít Münchenben és környékén.
• július 14. - az új-zélandi parlamenti választásokat a Munkáspárt nyeri, David Lange lesz a miniszterelnök.
• júliis 17. - Roland Fabius ipari miniszter lesz a francia miniszterelnök. A kommunisták kiválása a koalícióból háromévi kormányzás után.
• július 18. – A kaliforniai San Ysidro városában James Oliver Huberty a társadalomból kiábrándulva délután 4 óra körül belép egy McDonalds gyorsétterembe és tüzet nyit az ott tartózkodókra, 21 halott (köztük Huberty) és 19 sebesült marad a 77 perces ámokfutás után a helyszínen.
• július 25. – A Szaljut-7 kozmonautája, Szvetlana Szavitszkaja rövid űrsétájával beírja magát a történelembe, az első nő, aki az űrhajón kívüli világűrbe kijutott.
• július 28. - Los Angelesben megnyitják a Los Angelesben tartandó XXIII. nyári olimpiát.

[szerkesztés] Augusztus

• augusztus 4. – Az afrikai Felső-Volta állam megváltoztatja nevét Burkina Fasora.
• augusztus 11. - Ronald Reagan egy mikrofonpróbán bejelenti a Szovjetunió bombázását.
• augusztus 13. - megállapodás Marokkó és Líbia uniójáról.
• augusztus 21. - félmilliós tüntetés Manilában Ferdinand Marcos elnök ellen.
• augusztus 22 - Dél-Afrikában először választanak színes bőrű képviselőket.

[szerkesztés] Szeptember

• szeptember 4. - a kanadai képviselőházi választásokat a Haladó Konzervatív Párt nyeri Brian Mulroney vezetésével. Mulroney 17-én alakít kormányt.
• szeptember 13. - Izraelben nagykoalíció alakul a Munkapárt és a Likud résztvételével.
• szeptember 16. – A Miami Vice TV-sorozat először kerül adásba az NBC-n.
• szeptember 22. - Verdunben közös megemlékezésen vesz részt az NSZK kancellárja és a francia államelnök.
• szeptember 26. – Nagy-Britannia és Kína aláírja azt a szerződést, melynek értelmében Hongkong 1997-ben újra Kína részévé válik.

[szerkesztés] Október

• október 2. - először kerül női képviselő a svájci szövetségi tanácsba.
• október 12. – Az IRA merényletet kísérel meg a brit kabinet ellen a Brighton Hotel felrobbantásával, de kudarcot vallanak, Margareth Thatcher karcolásokkal ússza meg az esetet.
  

  

  Indira Gandhi meggyilkolásakor kiadott szovjet bélyeg
• október 15. - El Salvadorban tárgyalások kezdődnek a kormány és az FLMN ellenállási szervezet között.
• október 19. - ismeretlenek elrabolják Jerzy Popiełuszko ellenzéki papot Varsóban. Holttestét november 3-án találják meg, temetése rendszerellenes tüntetéssé válik.
• október 31. – A legszentebb szikh templom lerombolása miatt érzett dühükben szikh testőrei meggyilkolják Indira Gandhi indiai miniszterelnököt. Az utána következő zavargásokban több ezer szikh polgár veszti életét.

[szerkesztés] November

• november 4. - a nicaraguai választásokat a Sandinista Front nyeri a szavazatok 67 %-ával.
• november 2. – Felavatják a Szolnoki Papírgyárat.
• november 2. – Szvetlana Allilujeva Petersz, Sztálin leánya, 17 évi nyugati tartózkodás után hazatér a Szovjetunióba.
• november 5. – Átadják a forgalomnak a kiszélesített Árpád hidat és a metró Élmunkás tér- és Árpád híd közötti szakaszát.
• november 6. - az amerikai elnökválasztást a Republikánus Párt jelöltje, Ronald Reagan nyeri (49 államban szerez többséget) Walter Mondale ellenében. Az egyidejűleg tartott szenátusi és képviselőházi választásokon a demokraták szerepelnek jobban (mindkét házban demokrata többség).
• november 6. – Elkészül a 200 000.-ik Ikarus autóbusz.
• november 19. – A PEMEX olajvállalat finomítója felrobban Mexikóvárosban, az ezt követő tüzekben közel 500-an vesztik életüket.
• november 19. - a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusa.
• november 25. – Nagy-Britannia és Írország 36 legismertebb zenésze megalakítja a Band Aid formációt az etiópiai éhezők megsegítésére.
• november 25. - Elnökválasztás Uruguayban 11 évi katonai kormányzás után. A Colorado-párti Julio Sanguinetti lesz az államfő.
  

  

  Ronald Reagan az USA 49 államában szerez többséget az elnökválasztáson
• november 25. - a határviták rendezése Argentína és Chile között.
• november 30. - Srí Lankán a Tamil Tigrisek megkezdik a szingaléz lakosság elüldözését az általuk uralt területekről.
• november 30. – 250 évvel a halála után William Penn, Pennsylvania állam alapítója az Egyesült Államok tiszteletbeli állampolgára lesz.

[szerkesztés] December

• december 1. - Az ausztrál parlamenti választásokat a kormányzó Munkáspárt nyeri.
• december 2. ‑ Éjjel – Bhopali katasztrófa – a Union Carbide vegyiüzeme felrobban Bhopalban, a felszabaduló több mint 40 tonna metil-izocianát közel 8000 ember halálát és 120 000 ember maradandó károsodását okozza. Beivódott a talajba, az ivóvízbe, a növényekbe, állatokba és mind a mai napig mérgezi a helyieket.
• december 6. – Oláh István vezérezredest, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökét választja honvédelmi miniszterré a Népköztársaság Elnöki Tanácsa.
• december 19. – Kína és Nagy-Britannia aláírja a megállapodást Hongkong jövőjéről; az átadást (1997) követően „két rendszer, egy nemzet”.
• december 22. ‑ Lemond Dom Mintoff máltai miniszterelnök. Utódja Carmelo Mifsud Bonnici.
• december 24. ‑ Az indiai választásokat a Kongresszus Párt nyeri, Radzsiv Gandhi lesz a miniszterelnök.

[szerkesztés] Az év során

• Etiópiában súlyos éhínség pusztít, melyben mintegy egymillióan vesztik életüket.
• Az USA nagyvárosaiban gyorsan elterjed egy új kábítószertípus, a crack.
• Határegyezmény Kenya és Szomália között.
• Befejeződik az Északi-tengeren a Statfjord-olajmező feltárása. a 271 m magas Statfjord C fúrósziget átadásával a Norvégia fontos olajexportáló országgá válik.

[szerkesztés] Az év témái

[szerkesztés] 1984 a filmművészetben

[szerkesztés] 1984 az irodalomban

• Megjelennek Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak és Viszlát, és kösz a halakat! c. könyvei
• Megjelenik José Saramago Ricardo Reis halálának éve c. könyve
• Halála után kiadják J. R. R. Tolkien Az elveszett mesék könyve II. kötetét

[szerkesztés] 1984 a zenében

• A Szellemirtók c. film betétdala a nyár slágere
• Újjáalakul a Deep Purple, megjelenik a Perfect Strangers című lemezük.
• Megnyeri Eros Ramazzotti a Sanremói Fesztivált a fiatalok versenyében, a Terra promessa című dalával.

[szerkesztés] Albumok

• Alphaville: Forever Young
• Cseh Tamás–Bereményi Géza: Jóslat
• Cyndi Lauper: She’s So Unusual
• Deep Purple: Perfect Strangers
• Janet Jackson: Dream Street
• Katona Klári – Katona Kári IV
• Queen: The Works
• Rebbie Jackson: Centipede
• Roger Waters: The Pros and Cons of Hitch Hiking
• Solaris: Marsbéli krónikák
• Iron Maiden: Powerslave
• Prince: Purple Rain
• Zee: Identity

[szerkesztés] 1984 a tudományban

• január 22. – Bemutatják az Apple Macintosh-ának úgynevezett 1984 reklámját, mellyel megkezdődött a Macintosh számítógép értékesítése, s az egyik legnagyobb hatású kampányfilmnek bizonyult
• Elkészült a Discovery űrrepülőgép
• Elindul a GNU projekt

[szerkesztés] 1984 sporteseményei

• február 8. – Megkezdődnek a XIV. téli olimpiai játékok Szarajevóban.
• június 27. – Franciaország legyőzi Spanyolországot 2–0-ra az Európa bajnokság döntőjében.
• július 28. – Megkezdődnek a XXIII. nyári olimpiai játékok Los Angelesben. A szocialista országok Románia kivételével távol maradnak az eseménytől. Ez a második alkalom, hogy magyar csapat nem vesz részt olimpián.
• Niki Lauda megszerzi pályafutása harmadik Forma-1-es világbajnoki címét a McLaren csapat színeiben, mindössze fél ponttal csapattársa, Alain Prost előtt.

[szerkesztés] 1984 a televízióban

[szerkesztés] 1984 a jogalkotásban

[szerkesztés] 1984 új világörökségi helyszínei

[szerkesztés] Születések

• január 13. – Pollák Zoltán, magyar futbalista
• január 23. – Arjen Robben, holland labdarúgó
• január 24. – Justin Baldoni, amerikai színész
• január 26. – Kelly Stables színésznő, A kör című trillógiában Samara Morgan, a kútba dobott halott kislány megformálója
• január 26. – Luo Xuejuan kínai úszó, a 2004-es nyári olimpia 100 méteres női mellúszás aranyérmese.
• január 29. – Nuno Morais, portugál labdarúgó
• február 6. – Darren Bent, angol labdarúgó
• február 14. – Matt Barr, amerikai színész
• február 25. – Xing Huina a 2004-es athéni olimpia 10 km-es női maratoni futás bajnoka.
• február 26. – Emmanuel Adebayor, togoi labdarúgó
• március 13. – Noel Fisher, kanadai színész
• március 20. ‑ Fernando Torres, spanyol labdarúgó
• április 5. – Marshall Allman, amerikai színész (A szökés »« Prison Break című amerikai akciófilm-sorozat LJ Burrows-za)
• május 11. – Andrés Iniesta a spanyol felnőtt labdarúgó válogatott támadó középpályása.
• május 14. – Michael Rensing, német labdarúgó
• május 23. ‑ Mikko Minkkinen, finn műkorcsolyázó
• május 25. – Unnur Birna Vilhjálmsdóttir, Miss World 2005
• május 31. – Jason Smith ausztrál színész, az Otthonunk »« Home and Away tv-sorozat Robbie Hunterje
• június 1. – Taylor Handley, amerikai színész
  

  

  Thomas Dekker (Düsseldorf, 2006)
• június 9. ‑ Wesley Sneijder, holland labdarúgó
• június 11. ‑ Vágner Love, brazil labdarúgó
• június 29. – Christopher Egan, ausztrál színész
• július 2. – Johnny Weir, amerikai műkorcsolyázó
• július 3. – Corey Sevier, kanadai színész
• július 9. – Olusoji Fasuba, nigériai sprinter
• július 12. – Gareth Gates, angol énekes
• július 18. – Lee Barnard, angol labdarúgó
• augusztus 3. – Jon Foster amerikai színész
• augusztus 3. – Carah Faye Charnow amerikai énekes
• augusztus 21. – Alizée Jacotey, francia énekes
• augusztus 28. – Ben Gilbank, kanadai színész
• szeptember 6. ‑ Thomas Dekker holland kerékpáros
• szeptember 7. – Vera Zvonareva orosz teniszcsillag, 3szoros WTA győztes
  

  

  Kevin Zegers (Toronto, 2007)
• szeptember 12. ‑ John Hamer, angol műkorcsolyázó
• szeptember 19. – Kevin Zegers, kanadai színész
• szeptember 20. – Brian Joubert, francia műkorcsolyázó
• szeptember 25. ‑ Teodora Postic, szlovén műkorcsolyázónő
• szeptember 27. – Avril Lavigne kanadai énekes
• október 16. – Trevor Blumas, kanadai színész
• október 21. – Joseph Bolz, német színész
• október 26. – Sasha Cohen amerikai műjégtáncos
• október 27. – Kelly Osbourne, angol énekesnő, Ozzy Osbourne lánya
• november 4. – Ayila Yussef nigériai labdarúgó
• november 8. – Steven Webb, angol színész
• november 22. – Scarlett Johansson, amerikai színésznő
• november 23. – Lucas Grabeel, amerikai színész
• november 30. – Alan Hutton, skót labdarúgó
• december 12. – Daniel Agger, dán labdarúgó
• december 30. – LeBron James, a Cleveland Cavaliers kosárlabdacsapat (NBA) all-star támadója

[szerkesztés] Halálozások

• január 14. – Beamter Jenő (Bubi), dzsessz-zenész (vibrafon, dob), zeneszerző, zenetanár (* 1912)
• január 20. – Johnny Weissmüller, többszörös olimpiai bajnok úszó, Tarzan megformálója
• január 27, - Országh László, nyelvész, szótárszerkesztő (* 1907)
• február 9. – Jurij Vlagyimirovics Andropov, szovjet pártfőtitkár (* 1914)
• február 21. – Mihail Alekszandrovics Solohov, Nobel-díjas orosz író (* 1905)
• március 23. – Csuka Zoltán, vajdasági magyar költő, műfordító (* 1901)
• április 8. – Pjotr Leonyidovics Kapica, Nobel-díjas szovjet fizikus (* 1894)
• május 1. – Barabás Tibor, író (* 1911)
• május 5. – Bozsi Mihály, olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, edző (* 1911)
• június 12. – Ferencsik János, karmester (* 1907)
• június 21. – Ferencz Károly, olimpiai bronzérmes birkózó (* 1911)
• június 25. – Michel Foucault, francia történész, filozófus (* 1926)
• június 27. – Hédervári Péter, geológus, amatőrcsillagász, író, újságíró (* 1931)
• július 8. – Brassaï (Halász Gyula), fényképész, Párizs fotósa (* 1899)
• július 14. – Ernest Tidyman, amerikai író
• július 17. – Vén Emil, Munkácsy-díjas festőművész (* 1902)
• augusztus 5. – Richard Burton, brit színész (* 1925)
• szeptember 1. – Szőts Endre, geológus, paleontológus (* 1914)
• szeptember 9. – Máté Péter, énekes, dalszerző (*1947)
• október 14. – Martin Ryle, Fizikai Nobel-díjas angol kutató
• október 15. – Ungvári Lajos, Kossuth-díjas szobrászművész (* 1902)
• október 20. – Paul Dirac, Nobel-díjas brit fizikus (* 1902)
• október 21. – François Truffaut, francia filmrendező (* 1932)
• október 31. – Indira Gandhi, indiai politikus, miniszterelnök (* 1917)
• november 4. – Csik Ferenc, magyar fotóművész (* 1894)
• november 9. – Hegedűs Tibor, magyar színész, érdemes művész (* 1899)
• november 18. – Kucs Béla, Munkácsy-díjas magyar szobrászművész (* 1925)
• november 22. – Bánhidi László, magyar színész („Matula bácsi”) (* 1906)
• november 23. – Apátfalvi Czene János, festőművész (* 1904)
• december 13. - Amerigo Tot, (Tóth Imre), magyar származású olasz szobrász (* 1909)
• december 14. – Vicente Aleixandre, spanyol Nobel-díjas író
• december 28. – Sam Peckinpah, amerikai filmrendező

[szerkesztés] Nobel-díjak

Fizikai	Carlo Rubbia, olasz és Simon van der Meer holland fizikusok
Kémiai	Robert Bruce Merrifield amerikai kémikus
Orvosi-fiziológiai	Niels K. Jerne, dán orvos, Georges J.F. Köhler német biológus és César Milstein argentin származású angol biokémikus
Irodalmi	Jaroslav Seifert, cseh író, újságíró
Béke	Desmond Mpilo Tutu, dél-afrikai pap, politikus
Közgazdasági	Richard Stone, brit közgazdász

[szerkesztés] Lásd még

• 1984, George Orwell műve