Párizs, Texas
| Párizs, Texas (Paris, Texas) | |
| 1984-es francia–német–brit–amerikai film | |
| Rendező | Wim Wenders |
| Producer | Don Guest Anatole Dauman Pascale Dauman Chris Sievernich |
| Műfaj | filmdráma |
| Forgatókönyvíró | Sam Shepard M. Kitarson Wim Wenders |
| Főszerepben | Harry Dean Stanton Dean Stockwell Hunter Carson Nastassja Kinski Aurore Clement |
| Zene | Ry Cooder |
| Operatőr | Robby Müller |
| Vágó | Peter Przygodda |
| Gyártás | |
| Gyártó | Road Movies Filmproduktion Argos Films WDR Channel Four Films Pro-ject Filmproduktion |
| Ország |  Franciaország
 Amerikai Egyesült Államok |
| Nyelv | |
| Játékidő | 145 perc |
| Költségvetés | 1 162 000 £[1] |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | 20th Century Fox |
| Bemutató |  1984. május 19. (cannes-i premier) 1984. november 9. 1985. december 5. |
| Díj(ak) | Arany Pálma 1 BAFTA-díj |
| Bevétel |
|
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Párizs, Texas (eredeti címe: Paris, Texas) 1984-ben bemutatott filmdráma, rendezője Wim Wenders. A filmet az 1984-es cannes-i fesztiválon mutatták be, ahol elnyerte a fesztivál fődíját az Arany Pálmát.
Tartalom[szerkesztés]
Középkorú, elhanyagolt külsejű férfi botorkál a mexikói sivatagban. Belép egy lepusztult kocsmába és szó nélkül elájul. A helyi orvos csak egy névjegyet talál nála, kiderül, a férfi öccsének a telefonszáma van rajta. Travis (Harry Dean Stanton) – a sivatagi férfi – négy éve tűnt el, azóta semmit nem tudnak róla. Walt (Dean Stockwell), Travis öccse, egy jól menő plakátkészítő vállalkozás tulajdonosa jön el lerongyolódott bátyjáért, s a kocsival nekivágnak a Los Angelesig vezető útnak.
Travis hosszú kilométereken keresztül egy szót sem szól, ám lassan megered a nyelve, beszélgetni kezdenek. Kiderül, a férfi négy évvel ezelőtt őrjöngő féltékenységében felgyújtotta lakókocsijukat, melyben gyönyörű fiatal feleségével (Nastassja Kinski), és kicsiny gyerekével éltek. Otthonuk szörnyű pusztulását ugyan túlélik, de elsodródnak egymástól: Travis teljesen eltűnik, gyerekük Waltékhoz kerül, s a fiúcska nem is igen emlékszik már, hogy kik voltak igazi szülei. Jane (a feleség) sem adott életjelt magáról, az egyetlen fogódzó egy houstoni bank, ahonnan minden hónap ötödikén pénzt küld a gyermekét nevelő Waltéknak.
Kiderül: Párizs (Paris) egy település Texas államban, amit Travis mint a szülei megismerkedésének – és talán fogantatásának – helyszínét tart számon, vett is egy darab semmire sem használható földet ott.
Travis-nek nem csak testvérével és annak feleségével kell újra megbarátkozni, nem csak a négyéves remetelét szociális defektusait kell leküzdenie, de gyerekét is ismét meg kell hódítania. A nehezen induló barátkozást – és Travis vágyát, hogy újra lássa feleségét – a férfi úgy oldja fel, hogy vesz egy kocsit, és fiával együtt nekivágnak Houstonnak, hogy megkeressék Jane-t.
A találkozó létrejön, de megdöbbentő körülmények közt: Jane egy peep-show-ban mutogatja magát, Travis pedig végül vendégként oson be hozzá. Elkezd beszélni magáról, négy évvel ezelőtti érzéseiről, s Jane lassacskán ráeszmél, hogy a tükör mögött nem egy perverz vendég ül, hanem a férje. Travis, miután beszámol korábbi érzéseiről, feláll és elmegy, mindössze egy hotelszoba számát hagyja maga után. A hotelben a gyerek vár szüleire, apja azonban meghagyja az életet kettejüknek és újra nekivág magányos útjának.
Wenders a filmről[szerkesztés]
Wenders az „el-nem-beszélés” filmjének tartja a Párizs, Texas-t. A dolgok lehetetlenségét próbálja ábrázolni. A rendező nagy fokú szabadságot adott színészeinek. A forgatásokra csak néhány vázlatosan felrajzolt képpel érkezett, és számos változtatást közösen beszéltek meg. A már felvett jeleneteket javították újra és újra. „A Párizs, Texas-ban minden a helyszínen született: a beállítást a történés határozta meg.” – mondja.
Díjak, jelölések[szerkesztés]
- Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál (1984)
- díj: Arany Pálma – Wim Wenders
- díj: FIPRESCI-díj – Wim Wenders
- díj: Ökumenikus zsűri díja – Wim Wenders
- BAFTA-díj (1985)
- díj: legjobb rendező – Wim Wenders
- jelölés: legjobb filmzene – Ry Cooder
- jelölés: legjobb film – Chris Sievernich, Anatole Dauman
- jelölés: legjobb adaptált forgatókönyv – Sam Shepard
Jegyzetek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Párizs, Texas a PORT.hu-n (magyarul)
- Párizs, Texas az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Párizs, Texas a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Párizs, Texas a Box Office Mojón (angolul)
