Párizs, Texas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Párizs, Texas
(Paris, Texas)
Rendező Wim Wenders
Producer Don Guest
Anatole Dauman
Pascale Dauman
Chris Sievernich
Műfaj filmdráma
Forgatókönyvíró Sam Shepard
M. Kitarson
Wim Wenders
Főszerepben Harry Dean Stanton
Dean Stockwell
Hunter Carson
Nastassja Kinski
Aurore Clement
Zene Ry Cooder
Operatőr Robby Müller
Vágó Peter Przygodda
Gyártás
Gyártó Road Movies Filmproduktion
Argos Films
WDR
Channel Four Films
Pro-ject Filmproduktion
Ország  Németország
 Franciaország
 Egyesült Királyság
 USA
Nyelv angol
Időtartam 145 perc
Költségvetés 1 162 000 £[1]
Forgalmazás
Forgalmazó 20th Century Fox
Bemutató Franciaország 1984. május 19. (Cannes-i premier)
USA 1984. november 9.
Magyarország 1985. december 5.
Díj(ak) Arany Pálma
1 BAFTA-díj
Külső hivatkozások
Hivatalos oldal
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

Párizs, Texas (eredeti címe: Paris, Texas) 1984-ben bemutatott filmdráma, rendezője Wim Wenders. A filmet az 1984-es Cannes-i fesztiválon mutatták be, ahol elnyerte a fesztivál fődíját az Arany Pálmát.

Tartalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középkorú, elhanyagolt külsejű férfi botorkál a mexikói sivatagban. Belép egy lepusztult kocsmába és szó nélkül elájul. A helyi orvos csak egy névjegyet talál nála, kiderül, a férfi öccsének a telefonszáma van rajta. Travis (Harry Dean Stanton) – a sivatagi férfi – négy éve tűnt el, azóta semmit nem tudnak róla. Walt (Dean Stockwell), Travis öccse, egy jól menő plakátkészítő vállalkozás tulajdonosa jön el lerongyolódott bátyjáért, s a kocsival nekivágnak a Los Angelesig vezető útnak.
Travis hosszú kilométereken keresztül egy szót sem szól, ám lassan megered a nyelve, beszélgetni kezdenek. Kiderül, a férfi négy évvel ezelőtt őrjöngő féltékenységében felgyújtotta lakókocsijukat, melyben gyönyörű fiatal feleségével (Nastassja Kinski), és kicsiny gyerekével éltek. Otthonuk szörnyű pusztulását ugyan túlélik, de elsodródnak egymástól: Travis teljesen eltűnik, gyerekük Waltékhoz kerül, s a fiúcska nem is igen emlékszik már, hogy kik voltak igazi szülei. Jane (a feleség) sem adott életjelt magáról, az egyetlen fogódzó egy houstoni bank, ahonnan minden hónap ötödikén pénzt küld a gyermekét nevelő Waltéknak.
Kiderül: Párizs egy elhagyatott település Texas államban, amit Travis mint a szülei megismerkedésének – és talán fogantatásának – helyszínét tart számon, vett is egy darab semmire sem használható földet ott.
Travis-nek nem csak testvérével és annak feleségével kell újra megbarátkozni, nem csak a négy éves remetelét szociális defektusait kell leküzdenie, de gyerekét is ismét meg kell hódítania. A nehezen induló barátkozást – és Travis vágyát, hogy újra lássa feleségét – a férfi úgy oldja fel, hogy vesz egy kocsit, és fiával együtt nekivágnak Houstonnak, hogy megkeressék Jane-t.
A találkozó létrejön, de megdöbbentő körülmények közt: Jane egy peep-show-ban mutogatja magát, Travis pedig végül vendégként oson be hozzá. Elkezd beszélni magáról, négy évvel ezelőtti érzéseiről, s Jane lassacskán ráeszmél, hogy a tükör mögött nem egy perverz vendég ül, hanem a férje. Travis miután beszámol korábbi érzéseiről, feláll és elmegy, mindössze egy hotelszoba számát hagyja maga után. A hotelben a gyerek vár szüleire, apja azonban meghagyja az életet kettejüknek és újra nekivág magányos útjának.

Wenders a filmről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wenders az „el-nem-beszélés” filmjének tartja a Párizs, Texast. A dolgok lehetetlenségét próbálja ábrázolni. A rendező nagyfokú szabadságot adott színészeinek. A forgatásokra csak néhány vázlatosan felrajzolt képpel érkezett, és számos változtatást közösen beszéltek meg. A már felvett jeleneteket javították újra és újra. „A Párizs, Texasban minden a helyszínen született: a beállítást a történés határozta meg” – mondja.

Díjak, jelölések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]